A COVID-19 következtében történt home-office-ra való átállás hatása a munkavégzésre

Nagy Martin (2022) A COVID-19 következtében történt home-office-ra való átállás hatása a munkavégzésre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Nagy_Martin_L970GO.pdf Download (4MB) | Előnézet
	PDF Nagy_Martin_L970GO_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (523kB)
Előnézet	PDF Nagy_Martin_L970GO_Összefoglaló.pdf Download (317kB) | Előnézet
	PDF szakdolgozat-biralat-NagyMartin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (1MB)
	PDF szakdolgozat-biralat_2022december Nagy Márton.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (383kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban a COVID-19 következtében történt home-office-ra való átállás munkavégzésre gyakorolt hatásait vizsgáltam. Azért választottam ezt a témát mert én is ebben a munkarendben kezdtem el dolgozni egy piacvezető pénzügyi intézmény alkalmazásában. Érdekelt, hogy milyen nehézségekkel járt egy ilyen jellegű munkavégzésre való átallás, milyen nehézségeket okozott ez a dolgozóknak és milyen akadályok nehezítették a vezetők mindennapi munkáját. Részletezve a fejezeteket, elsőként fontosnak tartottam néhány szót ejteni a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről. Mint tudjuk, hazánkban munkaerőhiány van, melyet több tényező okoz. Többek között az idősödő társadalom, mobilitás hiánya, régiók közti különbségek, de említhetők még a digitalizáció okozta nehézségek is. Fontosnak tartottam megemlíteni a különböző szervezeti formákat, mivel egyes szervezeteknél kultúrájukból, működésükből fakadóan kivitelezhetetlen a távmunka, ugyanakkor némelyik vállalatnál egyértelmű tényként kezelik. Ezt követően ismertettem a munkaviszonyt, ezzel kapcsolatos munkavégzési formákat, megemlítettem a fellelhető jogi szabályozásokat, majd rátértem a tipikus és atipikus munkavégzésre. Definiáltam az említett fogalmakat, korábbi kutatásokra, szakirodalmakra, publikációkra hivatkozva bemutattam az előnyöket és hátrányokat. Az elmúlt időkben nagyon megnőtt a témában született kutatások száma, melyekben főként az előnyöket, hátrányokat elemezték. A szakirodalomi részt ismertetését követően áttértem a primer kutatásom bemutatására. A vizsgálatot főként egy piacvezető pénzügyi intézménynél végeztem, így elsőként röviden összefoglaltam a szervezet ismérveit.Három fő kérdésre kerestem választ, amelyekre az elvégzett kutatásaim alapján válaszokat is kaptam. Egyrészről össze akartama hasonlítani a kötelező időszak előtti homeoffice-t a mostani időszakkal: kik azok a személyek, akik a kötelező időszak előtt nem vették igénybe ezt a lehetőséget, és hogyan változott a véleményük a kötelező időszak hatására, ugyanis előzetes felvetéseim alapján azt gondoltam, hogy az emberek nem szeretik a változásokat és mindenkinek az a legmegfelelőbb és legkényelmesebb helyzet, amiben aktuálisan van. A második fontos kérdés, ami erősen foglalkozatott a témával kapcsolatban a kiskorúval otthonról dolgozók hatékonysága, milyen nehézségekkel kellett szembesülniük ezeknek a dolgozóknak, ugyanis amikor egy dolgozó szülő életébe megjelenik az a feladat, hogy az éppen munkaidőben otthon tanuló kiskórúnak már nem csak, mint szülő kell jelen lennie az életében, hanem mint a tanárnak is akkor ez jelentősen magasabb terhet rak rá egy dolgozó felnőtt vállára. A harmadik kérdés amire a dolgozatomban választ kaptam az a generációs különbségek vizsgálata, ahol az idősebb korosztály alkalmazkodását mértem fel a távmunkához. Ez is egy olyan kérdés, amely kételyeket szül az ember gondolataiban, hogy vajon egy már nyugdíjhoz közeledő vagy akár már nyugdíjas dolgozó mennyire tud azonosulni és alkalmazkodni egy szinte teljesen új munkakörnyezethez, adott esetben új munkaeszközökhöz. A kutatásom során a vizsgálatot két módszer segítségével végeztem el. Az első módszer, amit alkalmaztam, a kérdőíves kvantitatív kutatás. Ennek oka az volt, hogy szerettem volna az információkat minél megbízhatóbb forrásból gyűjteni a szakdolgozat elkészítése szempontjából. Sok esetben a könyvekben megtalálható források kevésbé megbízhatóak, mint amiket konkrét személyektől tudunk begyűjteni, a minta, amit elemeztem így részben ismerősöktől, a saját munkahelyről származó emberekből állt, részben viszont sikerült eljuttatni olyan személyekhez is, akik nem a saját ismerősi körömhöz tartoznak, hanem ismeretlen, más városokban élő dolgozók. Ahhoz, hogy mélységeiben is meg tudjam érteni a másik oldalt, a munkaadói oldalt, ami szükség volt a dolgozat elkészítéséhez inkább a mélyinterjú módszerét választottam. Ez a módszer inkább minőségi kutatási módszer, ahol a minta kisebb, mint a másik kutatási módszer esetén, azonban nem általánosságokra fókuszál, hanem a mélységeire a témának. Ehhez tehát szükség volt egy vezetői pozícióban lévő dolgozóra, akivel elkészíthettem ezt a kutatási formát. A saját banki környezetemből sikerült felvennem a kapcsolatot E. Ritával, aki részt vett a mélyinterjú elkészítésében és válaszaival segítette a dolgozatomat.Az első kérdésemnél a kérdőíves vizsgálat igazolja azt a felvetésemet, hogy azok a dolgozók, akik korábban nem dolgoztak otthonról, máshogy viselték a kötelező időszakot, mint azok a dolgozók, akiknek már korábban is volt erre lehetősége. A vizsgálat során az előnyök és hátrányok mérlege ezen dolgozóknak a hátrányok felé billent. Az új dolgok megszokásához akkor is időre van szükség, ha az emberek nincsenek belekényszerítve egy új helyzetbe, hanem saját döntés alapján határoznak egy bizonyos változás mellett, de ebben az esetben kötelezően kellett változtatniuk, ami egy kicsit még nehezebbé tette. A második kérdésemnél az eredmény cáfolja azt a felvetésemet, hogy a kiskorúval együtt dolgozás nagyon megnehezítené a munkát, ugyanis a válaszadók mindössze 15 %-a adott olyan választ, hogy nem igazán tudtak elvégezni a feladataikat a kiskorú gyermekük mellett. Az emberek nagy része ezt jól tudta kezelni, amiben valószínűleg nagy szerepet vállaltak a vállalatok által hozott könnyítések a kisgyermekes dolgozók felé. A legnagyobb meglepetést számomra harmadik kérdésre kapott válasz okozta mert a feltételezésem szerint az idősebb korosztály nehezen fogadja el a távmunkát, de ebből az derül ki, hogy nem csak hogy elfogadja, de inkább preferálja ezt a munkarendet. Itt többek között az a tényező is közre játszott, hogy az érintett korosztály nagyrésze már a járvány előtt is dolgozott otthonról. Azok, akik pedig a járvány idején kezdtek neki ennek a munkarendnek ők azóta már hibrid munkavégzésben dolgoznak, tehát a járvány alatti kötelező időszak alatt meglátták a lehetőségeit, a pozitív oldalait a távmunkának.A dolgozatom elkészítése és a megfelelő kutatások elvégzése után úgy gondolom, hogy a hibrid munkavégzés, ami jelenleg sok vállalatnál működik mind munkavállalói, mind pedig munkaadói oldalról megfelel az igényeknek, ami azt jelenti, hogy teljesülnek a munkaadói és munkavállalói oldalról azok az előnyök, amiket a távmunka ad, miközben kiküszöbölődnek a hátrányai is azáltal, hogy ez a munkaforma csak részben távmunka. A hatékonyságot tovább lehet növelni olyan irányban, hogy felmérik a vállalatok, hogy az egyes feladatok, megbeszélések melyik formában működnek hatékonyabban, és ha jelenleg nem ebben a rendszerben működik, akkor ezt összességében megváltoztatni. Fontos felmérni azt, hogy az egyes feladatokon, amiket havi, heti, akár napi gyakorisággal végez a cég, ezeket hogyan lehet hatékonyabban elvégezni, és erről a dolgozókat is megkérdezni, hogy nekik melyik formában kényelmesebb. Ha vannak olyan feladatok, amiket eddig még távmunkában nem próbáltak ki, akkor ezeket kipróbálni mind a két munkaformában, és ellenőrizni a hatékonyságot a két esetben. Tulajdonképpen a legnagyobb következtetés, amit le tudunk szűrni a dolgozatban feltett kérdések válaszából, hogy munkavállalók és a munkaadók is jól tudtak alkalmazkodni a változásokhoz. Az emberek el tudják fogadni, hogy a változás az az élettel együtt járó dolog, és mindig lesznek új dolgok, hírtelen jött helyzetek, amiket kénytelenek vagyunk megoldani és együtt élni vele a továbbiakban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bankszektor, koronavírus-járvány (COVID-19), munka, munkavállalás, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Ápr. 21. 10:05
Utolsó módosítás:	2023. Ápr. 21. 10:05
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/44857	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/44857

Actions (login required)

Tétel nézet