Európát és Ázsiát összekötő új vasúti Selyem út logisztikai konnektivitása

Tari Benjámin (2024) Európát és Ázsiát összekötő új vasúti Selyem út logisztikai konnektivitása. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Végleges fontos szakdoga (3) (1) tenylegesen vegleges.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF nyilatkozatok.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (52kB)
	PDF Bírálat Tari Bemjamin szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (2MB)
	PDF Tari Benjámin.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (249kB)

Absztrakt (kivonat)

2024-ben a világunk rengeteg változáson megy keresztül. Mindennapi életünk talán már 2020-ban kialakult pandémia alatt kezdett gyökeresen átalakulni. A világ nagyhatalmai átálltak egy olyan globális világ kialakítására, amit pontosan nem ismernek, és nem tudják, merre tart. Ennek a zászlóshajója Kína, amely gazdasági vagy akár demográfiai válságból jobbára profitált, és rengeteget tanult belőle. Talán ennek is köszönhető, hogy nem csak Ázsiában, de már a világon is kezd megkerülhetetlen szerepe lenni, és politikailag, valamint gazdaságilag az Egyesült Államok mellé felnőni. Kína GDP-növekedése tisztán látszik a pandémia utáni időszakban is, de 2022 óta is kardinális szerepet játszik mint "békenagykövet", mint pedig Oroszország fő importőre nehéz és könnyű iparcikkek szállításában az orosz-ukrán konfliktusban. Kína számtalan szempontból izgalmas ország, akár csak a mérete, történelme vagy hihetetlenül színes kultúrája. Megfigyelve tisztán látszik, mennyire nem egységes ország. Az utóbbi 10-15 évben pedig egy roppant progresszív gazdaságpolitikát kezdett hirdetni. Nyit a világ felé, és nagyon gyorsan tanul, a nyugati világgal ellentétben nincs elkényelmesedve, és talán ennek köszönhetően megérezte a "vér szagát", amit szeretne is kihasználni. A dolgozatom során Kína és Európa gazdasági és kereskedelmi együttműködését vizsgálom, az új vasúti Selyemút koncepciója alapján. Úgy gondolom, hogy ez a téma hihetetlenül naprakész, hála a Kelet-európai országok keleti nyitásának és Kína szinte már agresszív segítségnyújtásának, ami Afrika számos régiójában szintén megfigyelhető a 2000-es évek óta. Szeretném megfigyeléseimet és kutatási kérdéseimre kapott válaszokat a lehető legalaposabban feldolgozni és reprezentálni dolgozatom során. Emellett a cég, ahol szakmai gyakorlatomat töltöm, szoros kapcsolatban áll kínai befektetőkkel és azok érdekeivel. Témaválasztásomban a közvetlen főnököm mély ázsiai ismeretei és a cég partnerei is nagy szerepet játszottak. Azon túl fontosnak tartom, hogy az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnerét jobban megismerjük, megértsük, vagy akár a jövőbeli partnerségünk érdekében kiismerjük. Lássuk, mik is a valós szándékok, milyen érdekek lehetnek a háttérben, vagy akár egy kis ország feje felett megkötött üzletek. A kutatásom primer és szekunder forrásokra épül, többek között angol és magyar nyelvű interjúkra, gazdasági statisztikákra, valamint internetes cikkekre. Célom, hogy alaposan elemezzem a témát, és jobban megértsem Kína és Európa érdekeit a globális kereskedelemben. Kutatásomban szeretném kifejteni, hogy tanulmányaim és felfedezéseim alapján mit tudtam meg az igazi ókori Selyemútról egészen napjainkig. Ennek a hihetetlen hosszú és mondhatni veszélyes útnak 2013 óta megnőtt a gazdasági jelentősége és újra lett létjogosultsága a kereskedelmi konnektivitásban. Ezen a ponton szeretném kiemelni a 16+1 ország együttműködését és az Egy Övezet, Egy Út összekapcsolását és létrehozását. Kína célja tisztán látszik: alacsony értékű késztermékeit, textíliáit gyorsan és olcsón vasúti vagy tengeri úton Európába szállítani. Közben kikötőket, kötöttpályákat, vagy gyorsforgalmi úthálózatok felújításával vagy építésével szépen lassan biztosítja jelenlétét a térségben. A munkám fontos szakaszának érzem a 16+1, majd később 17+1 együttműködés szerepéről és kardinális szerepéről szóló írásomat, kiemelve Magyarország szerepét és a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházását. Fontos olyan kérdésekre választ kapni, hogy milyen releváns földrajzi akadályokkal szembesült Kína, amikor elkezdte a hálózatot építeni? Hogyan hatnak az orosz-ukrán háború által generált szankciók a kereskedelemre, és hogyan tud az új Selyemút alkalmazkodni? Európa mindig szkeptikusan kezelte Kína közeledését, és próbálta hangsúlyozni a kommunista állam veszélyforrásait. Vajon a kínai térnyerés hogyan befolyásolja Európa vámrendszerét, és ami fontosabb, belső piacát? Európa képes-e teli konténereket visszaküldeni Kínába, ezzel védve és támogatva saját piacait és polgárait? Hipotéziseimet is erre a gondolatmenetre szerettem volna felfűzni. H1: Az új vasúti Selyemút progresszív építése és fejlesztése hosszú távon gazdaságilag, politikailag, és nem utolsósorban fenntarthatósági és környezeti szempontból is átveszi a helyét a tradicionális hajózási kereskedelemnek. H2: Az orosz-ukrán háború által indukált szankciók átrajzolták a globális kereskedelem határait, és egyben új kreatív kötöttpályás hálózatok megépítését generálták, ahol az áruk folyamatosan tudnak haladni. H3: A lehető leghasznosabb és tudatosabb Kína infrastrukturális és gazdasági befolyása a Balkánon és a posztszovjet államokban. Végezetül pedig a globális logisztika fontosságát szeretném kiemelni az Egy Övezet, Egy Út projekt segítségével, és a munkahelyem viszonylatában. Nekünk miért fontos az új hálózat, miért kell benne szerepet játszanunk, mire kell vigyáznunk? Mivel gazdasági semlegesség a 21. században meglátásom alapján nem létezik. A Selyemút már a 19. századtól a logisztikai konnektivitás jelentős megatrendként jelent meg, a gazdasági és geopolitikai kapcsolatok egy nagyon komplex infrastruktúra fejlesztését célzó versenybe kezdtek bele. Az Új Selyemút kulcsfontosságú hálózatként szolgál, amely elősegíti ezt a kapcsolatot az országok között. Kína gazdaságélénkítési terveinek központi eleme a hagyományos közszolgáltatások fejlesztése, különösen a vasúthálózat gyarapítása. A kezdeményezés célja egy modern vasúti összeköttetés létrehozása Kínával, Ázsiával és Európával, elősegítve a szállítási volumen növekedését, ugyanakkor csökkentve a költségeket, ami végső soron megnöveli a kereskedelmi kapcsolatokat. kereskedelmi kapcsolatokat. Ennek a kapcsolatnak a kulcseleme a China Railway Express (CRE), amely Közép-Ázsián keresztül közvetlenül köti össze Kínát Európával. (Deccanherald.com,,NinadD,Sheth,2024.10) De mi is pontosan az Új Selyemút? Hszi Csin-ping elnök, aki 2012-ben lépett hivatalba, a kezdetektől fogva ambiciózus új kezdeményezéseket vezetett be. Legjelentősebb és legmerészebb víziója a 2013-ban bemutatott "One Belt One Road" (OBOR), vagyis Új Selyemút. Amint az a nevéből is következik, ez az átfogó kezdeményezés két fő összetevőt foglal magában: egy szárazföldi és egy tengeri útvonalat. az eredeti Selyemút történelmi vonalai. Az OBOR jelentőségének az Európai Unió és a tágabb európai régió számára történő értékeléséhez elengedhetetlen a projekt várható előnyeinek és a kínai jövőkép alapelemeinek értékelése, a fő geostratégiai és politikai motivátorok hangsúlyozása mellett. A célkitűzések megvalósításához elengedhetetlen megérteni, hogy az OBOR-hoz kapcsolódó fejlesztések milyen hatással vannak az egyes régiókra. A szárazföldi útvonal összeköti Eurázsia kulcsfontosságú területeit a Pekingből kifejlődő gazdasági és közlekedési folyosók hálózatán keresztül, áthaladva Nyugat-Kínán, Közép-Ázsián és a Közel-Keleten, egészen Moszkváig és Nyugat-Európáig. Ezzel szemben a tengeri útvonalon először a délkelet-ázsiai régiót fedi fel, majd Dél-Ázsián és Észak-Afrikán keresztül éri el Európát, átkelve a Földközi-tengeren. A koncepció kezdeti bejelentését követően Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párt központi vezetőségének 2013. októberi ülésén részletesebben kifejtette, milyen jellegű regionális rendet képzelt el az Új Selyemút számára. Hangsúlyozta, hogy Kína gazdasági, kereskedelmi, technológiai és pénzügyi előnyeit ki kell használni a „win-win” együttműködés elősegítésére a projektben részt vevő országokkal. (Csin-ping, 2013). Eurázsia geopolitikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a világ legnagyobb összefüggő földterületeként funkcionál. Területén számos ország és állam található, amelyek gazdag ásványkincsekben és kitermelésre alkalmas bányákban gazdagok, így rendkívül sokszínű régiót alkotnak. A világ lakosságának 70%-a ezen a területen él, ami hatalmas organikus piacot biztosít. A politikai és gazdasági hatalom, valamint a globális befolyások révén ez a térség a világ egyik logisztikai központjává vált. Ennek eredménye egy olyan nagyhatalom, amely képes a térség összeköttetéseit megteremteni és irányítani, képes lehet egész Eurázsiára, sőt szinte szinte Afrikára (Brezinski, Z., 2013) Az utóbbi évtizedekben a globalizáció jelentős hatást gyakorolt ​​a nemzetközi kereskedelemre és gazdasági kapcsolatokra, ezért kulcsszerepet játszik az infrastruktúra és a logisztikai hálózatok fejlesztésében. Az új vasúti Selyemút, más néven CRE, egy fontos modern kapcsolati hálózat, amely csupán Kínát és Európát köti össze, hanem számos gazdasági, kulturális és politikai kapcsolat van kialakítva, amely befolyásolja a globális gazdaság jövőjét. A téma izgalmassága abban rejlik, hogy nemcsak a múlt hagyományaira épít, hanem a jövő lehetőségeit is megjeleníti. A konnektivitás és az infrastruktúra fejlődése a 21. század egyik legjelentősebb trendjévé vált, különösen a globális kereskedelem és logisztika kontextusában. Az új Selyemút nem csupán egy közlekedési fő, hanem egy összetett gazdasági és kulturális platform, amely lehetőséget teremt a résztvevő országok közötti szorosabb együttműködésre Ezen túlmenően az új Selyemút koncepciója kiválóan tükrözi a globális kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, kulcsfontosságú elemei a fenntarthatóság és a digitális innováció. A téma jól illeszkedik a jelenlegi geopolitikai környezethez, ahol a nemzet közötti verseny és együttműködés jelentős hatással van az országokra. Az új vasúti Selyemút nemcsak a kereskedelmi áruforgalom szempontjából fontos, hanem a kulturális és szociális vonatkozásai is figyelemre méltóak. Az elhelyezkedő országok gazdaságai, kultúrái és társadalmai egymáshoz közelítenek, ami elősegíti a kölcsönös megértést és az együttműködést. A Selyemút funkciója túllép a hagyományos kereskedelmi határokon, hidat alkotva a különböző népek között, és erősítve a nem Az űrlap teteje Ezen túlmenően, a vasúti szállítmányozás környezetbarátabb alternatívát kínál a közúti és légi szállítással szemben. Az új Selyemút középpontjában a fenntarthatóság áll, amely korunk egyik legfontosabb kihívása. A vasúti kapcsolatok fejlesztése hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, miközben lehetővé teszi a gyors és hatékony áruszállítást. Az új vasúti Selyemút olyan jövőbeni fejlesztései között tervek szerepelnek, amelyek célja a hatékonyság növelése és a globális kereskedelem élénkítése. A Kína által irányított projektek magukban foglalják a vasúti infrastruktúra modernizálását, a digitális technológiák integrációját és a fenntartható szállítási módok népszerűsítését. A törekvés az, hogy a vasúti hálózat nem csupán gyors és gazdaságos szállítást biztosít, hanem a legújabb technológiai megoldásokat is alkalmazza, mint például a nagy adatok, az IoT (Internet of Things) és az automatizálás. A jövőbeli tervek középpontjában a szállítási idő csökkentése és a költségek optimalizálása áll. A vasúti rendszer fejlesztése lehetővé teszi a szállítási folyamatok rugalmasságának növelését

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, Európa, kína, vasúti közlekedés, vám- és kereskedelempolitika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2025. Már. 12. 11:14
Utolsó módosítás:	2025. Már. 12. 11:14
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/57212

Actions (login required)

Tétel nézet