Ferencz Patrik (2020) A korrupció kialakulásának okai, hatása, megítélése. Pénzügyi és Számviteli Kar.
Előnézet |
PDF
YYU4DZ_Ferencz_Patrik_nappali_GM_DigitalisVallalkozas.pdf Download (1MB) | Előnézet |
PDF
Ferencz Patrik YYU4DZ Nyilvános nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (732kB) |
|
Előnézet |
PDF
YYU4DZ_Ferencz_Patrik_nappali_GM_DigitalisVallalkozas_OsszefoglalasTemavazlat.pdf Download (341kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozat felépítését tekintve áll egy bevezető részből, ez tartalmazza a mű egészét felölelő két hipotézist amelye: „H1: Magyarországon tág határok között elfogadják a korrupciót.” illetve a „H2: Magyarországon a korrupció elleni fellépés tetten érhető az egyének korrupció észlelésében.” A dolgozat első fejezeti a korrupció definiálást jelenti, ahol büntetőjogi és kiterjesztett értelemben is megvizsgáltam, mit is jelent valójában a korrupció. A következő fejezet a korrupció megnyilvánulásai formáiról szól, valójában melyek azok az esetek amelyek növelik a korrupcióra való hajlandóságot. Az ezt követő fejezetben bemutatásra kerülnek a különböző szekunder kutatásokból származó adatok és különösen módszerek, hogy ezt a nehezen vizsgálható témát hogyan és milyen módon tudják a szakemberek vizsgálni (CPI, versenyerősség mérése, CR3 indikátorok használata. Szóba kerül a Európai Biztosság által végzett Eurobarométer felmérések alapján, hogyan ítélik meg a különböző országokat korrupciós szempontból az Európai Unión belül, említés szintjén pedig a Hofstede féle 6-D modell is. Az ezt követő fejezetben a Készenléti Rendőrségtől külön megigényelt korrupcióra vonatkozó adatok kerülnek vizsgálata alá, ahol 2016-2020.08.-ig terjedő időszakban a feljelentések és a vizsgálatok eredményeit vizsgálom, ezt követően jelentősebb korrupciós botrányokat veszem vizsgálat alá, ahol a legismertebb nemzetközi botrányokról (Panama iratok) esik szó, ennek hatására hogyan változott meg a nemzetközi vélekedés a korrupciós ügyeket illetően, magyarországi viszonylatban is. Ezt követi egy általam végzett kérdőíves kutatás, ahol törekedve a kori, nemi illetve iskolai végzettség teljes népességre vetített arányára törekedtem információkat gyűjteni, hogy az általam végzett kutatás összeegyeztethető-e az Európai Unió által végzett kutatási eredményekkel. Ezt a fejezetet követi a közszféra és a vállalati szféra hogyan védekezhet a korrupció gyanús esetekkel szemben, milyen megelőzési módszerek és egyéb belső védelmi mechanizmusok alakíthatók ki a korrupció elkerülésére. Az összefoglaló részt megelőzően az utolsó fejezet pedig a korrupció következményeit vizsgálja mind gazdasági mind társadalmi szempontból. A legutolsó fejezet pedig az összefoglalást tartalmazza, ahol a szakdolgozatban megállapított hipotézisek közül a H1 részben elfogadom ugyanis a személyes kutatás és az Eurobarométer kérdőívek is reprezentálják, hogy észlelhető a korrupció valamilyen megnyilvánulási formája azonban, a médiának jelentős hatása van abban, hogy a társadalom miként vélekedik a korrupció illetően. H2 hipotézist pedig elutasítom mivel a hatóságok által megállapított korrupciós esetek elleni fellépés hatékony azonban a társadalom megítélése nem ezt a tézist tükrözi így a megállapítás elfogadható. Illetve az egész dolgozat röviden összefoglalásra kerül.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) | ||
---|---|---|---|
Kulcsszavak: | btk, észlelés, korrupció, politika, védekezés | ||
SWORD Depositor: | Archive User | ||
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User | ||
Rekord készítés dátuma: | 2021. Már. 01. 13:38 | ||
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 01. 13:38 | ||
URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/28989 | URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/28989 |
Actions (login required)
Tétel nézet |