A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai

Tóth Tünde (2020) A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF Nyilvánossági nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (515kB)
Előnézet	PDF BA_TO_Tóth_Tünde_YKFZY3.pdf Download (399kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban szerettem volna pontosan bemutatni aszolgáltató központokat, és megmutatni, hogy miben különböznek más átlagosvállalkozásoktól. Véleményem szerint ezt a célomat sikerült elérnem.Az első fejezetben bemutattam definíció és egyéb jellemzőkalapján a szolgáltató központokat. Kiderült, hogy alapvetően ez nem egy újszerűvállalkozási forma, célja a szolgáltatások minőségének növelése és azanyavállalat költségeinek csökkentése, hiszen olcsóbb egy teljesen újvállalkozást fenntartani, mint a vállalatcsoport minden tagjánál alkalmaznipéldául könyvelőket egy centralizált modell keretein belül.A fejezeten belül bemutattam a szolgáltató központok piacáthazánkban. Összességében elmondható, hogy rendkívül fontosak hazánk életében,hiszen több tízezer embernek adnak munkát, illetve a GDP jelentős részét isképesek kitermelni. Hazánk a szolgáltató központoknak egy optimális választás,hiszen pályakezdő diákjaink és főállású dolgozóink is komoly szakmai tudássalrendelkeznek, jellemzően beszélnek egy vagy két nyelvet is, illetve nem utolsószempont hogy Magyarországon alacsonyabbak a fizetések, mint Nyugat Európában,például Németországban. Hazánk mellett a szolgáltató központok számára kedveltcélponttá vált Lengyelország, Csehország és Románia is.A következőkben bemutattam a vállalkozás mérlegét éseredménykimutatását. Komoly kihívást jelentett, hogy nem tudtam több hasznosmutatót elemezni, mivel az ilyen vállalkozások beszámolóira jellemző ez anagyon egyszerű felépítés. Összességében elmondható, hogy a szolgáltatóközpontok befektetett eszközeinek értéke nem túl magas, hiszen esetleg aszámítógépek és ahhoz kapcsolódó eszközök állnak a vállalkozás irányításaalatt, forgóeszközökön belül is a legnagyobb értéket a követelések adják,hiszen ezek a vállalatok nem termeléssel, hanem szolgáltatásnyújtássalfoglalkoznak. Jegyzett tőkéjük jellemzően alacsony, csak a szükséges összegesjegyzik be. Kötelezettségei között pedig jellemzően nem szerepelnek hosszúlejáratúak, hiszen nagyszabású projektek és eszközbeszerzések nem várhatóak aszolgáltató központ esetén.Ezek után összehasonlítottam egy hasonló modellel, amely akiszervezés volt. Gyakran nevezik a szolgáltató központokat belsőkiszervezésnek, ezért éreztem fontosnak, hogy tisztázzam a hasonlóságokat éskülönbségeket a két vállalkozási forma között. Összességében elmondható, hogy avállalkozás számára nagy kockázatot jelent a döntés, hogy mely kiegészítőszolgáltatását és pontosan kinek szervezze. A szolgáltató központok rövidtávon költségesebbekés időigényesebben, hosszú távon azonban költségmegtakarítás érhető el azanyavállalat számára, tehát a döntés nagymértékben függ attól, hogy pontosanmilyen szolgáltatásról van szó, milyen időtávon szeretné azt mással végeztetni,illetve hogy hajlandó-e többet fizetni hosszú távon, vagy rendelkezik akezdeteknél megfelelő tőkével a cégalapításhoz és a feltételek megteremtéséhez.Azon túl, hogy a szolgáltató központok miben különböznek akiszervezés módszerétől, felderítettem, hogy a shared service centerek pontosanmilyen adottságokban térnek el más vállalkozásoktól. Összességében elmondható,hogy a legnagyobb kihívást a vevői elégedettség elemzése és fenntartása,illetve a munkavállalók megtartása jelenti. Úgy gondolom ezek a jellemzők nem vagycsak kisebb mértékben vannak jelen olyan vállalkozásokban, amelyek nemszolgáltató központként működnek.Továbbá kíváncsi voltam a dolgozók véleményére is, amelyheznem találtam megfelelő és elég friss információt, így úgy döntöttem, hogy egyprimer kutatás keretein belül fogom felderíteni a dolgozók véleményét.Összességében elmondható, hogy rengeteget vállalkozott a szolgáltatóközpontokról alkotott vélemény, illetve a valós tevékenységek is eltérnekattól, amelyet 5-10 éve kellett végezniük az SSC-s dolgozóknak. Fontos adolgozók számára az a kínált csomag, amely a megtartásukat hivatott erősíteni,ilyen elemek a magasabb fizetés, rugalmas munkaidő és egyéb tevékenységek,amelyeket a munkáltató szervez. Illetve fény derült arra, hogy felfedezhetőegyfajta ellentét azok között, akik nem dolgoztak még szolgáltató központokban,és akik szolgáltató központok dolgozói jelen állás szerint is. Az ellentétekalapvetően a fizetésekkel és a munkaidővel és annak rugalmasságávalkapcsolatban voltak felfedezhetők.Végezetül pedig szerettem volna bemutatni a magyar ésnemzetközi számviteli rendszert illetve összehasonlítani azokat. Ennek oka,hogy a szolgáltató központok, amelyek számvitellel foglalkoznak, azoknak komolytudással kell rendelkezni mindkét rendszer esetén, hiszen nem csupán a sajátbeszámolóit kell tudni átalakítani a megfelelő beszámoló formára, hanem azáltaluk kiszolgált többi vállalkozás is velük végezteti számvitelitevékenységeit így ez a jelentőségteljes feladat sokszorosan a vállalkozásfeladata, nem is említve a konszolidációs feladatokat. Az összehasonlítás utánarra a következtetésre jutottam, hogy a nemzetközi számvitel egy sokkalszabadabb rendszer, kevesebb listaszerű szabályzással, illetve megadottértékekkel. Ezek mellett a nemzetközi számvitel kevésbé szabályozó környezete amunkavállalók értékelő munkáit megnehezítheti, hiszen nincsenek pontosiránymutatások egyes történések esetén. Ezzel szemben a magyar számvitel egysokkal merevebb szabálykövetőbb rendszer, amely nem enged elég kreativitást akönyvelőknek, azonban a pontosan és szigorúan szabályozó környezet egyszerűvéteszi az értékelési és becslési folyamatokat. Véleményem szerint ez egyalapvető kulturális különbség is, a nemzetközi számviteli rendszerbe azamerikai US GAAP-nek van beleszólása, az amerikai társadalom pedig egy sokkalszabadabb nép a magyarhoz képest, ez nem jelenti azt, hogy kevésbéfelelősségteljesek, egyszerűen máshogy kezelnek bizonyos helyzeteket. Érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a szolgáltatóközpontok milyen fontosak a magyarországi gazdaság számára is. Ezzel szembenazonban a kormány nem fordít elég figyelmet erre a szektorra, amely hosszútávon a vállalkozások hazánkból történő kivonulását jelenti. Érdemes lehettovább vizsgálni a vállalkozásokat és túllépni azon, hogy értéket valóbankülföldre teremtenek, hiszen ez való igaz, de például a dolgozók fizetésüketmégis hazánkban használják fel, tehát fontos lehet a kormánynak is jobbantámogatni ezt az üzleti modellt a hagyományosak mellett.Végezetül pedig a kezdeti hipotézisem, mely szerint komolyeltérések nem fedezhetők fel az általános vállalkozások és a szolgáltatóközpontok között, igazolást nyert, az üzletmenetben és a beszámolóbanfelfedezhetők apróbb különbségek, azonban a beszámolási kötelezettségek nemtérnek el minőségben, mennyiségben azonban igen nagymértékben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	IFRS, magyar számviteli rendszer, Magyarország, összehasonlítás, szolgáltató központ
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:07
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27288	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27288

Actions (login required)

Tétel nézet