Kocsisné Szakmári Zsuzsanna (2015) A Devecseri Agrokémiai Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
kocsisné_szakmári_zsuzsanna_2015jan.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A Devecseri Agrokémiai Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének vizsgálata mindamellett, hogy nagy kihívást jelentett számomra, egy izgalmas, érdekes és sok tapasztalatot adó feladat is volt. Bepillantást nyerhettem egy olyan vállalkozás életébe, amely régi múltra visszatekintő, a szocialista világból induló vállalatból nemzetközi konszern leányvállalataként a mai piaci követelményeket követni tudó cégként próbálja stabilizálni helyét a mezőgazdasági piacon. A vállalat 100%-os tulajdonosa Csehország és Szlovákia vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari cégcsoportja, mely több mint 200 vállalatból áll, amelyek a vegyipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, megújuló energiaforrások, valamint az erdészet és faipar területén vállalkoznak. A konszern vegyipari ágazatába tarozik a szlovák DUSLO műtrágyagyár, a Devecseri Agrokémiai Kft. műtrágya-beszállítója is. A műtrágya-kereskedelmen kívül a tevékenységi körébe tartozik még a vetőmag-, termény-, és növényvédőszer-kereskedelem is. Munkahelyem révén napi kapcsolatban állok a vállalattal, ugyanis főtevékenységként műtrágyaszállítással foglalkozunk, és ilyen minőségben szállítói vagyunk a Devecseri Agrokémiának. Melléktevékenységként pár éve elkezdtük a műtrágya-kereskedelmet is, azóta vevői kapcsolatban is állunk. Az évek során kialakult jó viszony adott lehetőséget arra, hogy a főiskolán elsajátított elméleti tudásomat a vállalaton teszteljem le. A vizsgált időszak 2011-2013-ig tartott, és az elemzést a beszámolók illetve a rendelkezésemre bocsátott adminisztrációs eszközök alapján végeztem el. A megválaszolatlan kérdésekre a vállalat főkönyvelője segítségemre volt. A mérleg főösszege a három vizsgált év során 3 milliárd Ft. felett volt. A befektetett eszközök értéke egy beruházásnak köszönhetően a harmadik évre háromszorosára nőtt, és a saját tőkéjét is tudta növelni a vállalat. Az eszközökön belül a forgóeszközök képviselik a túlnyomó többséget, azon belül is a vevőkövetelések. A forrásokon belül a szállítói kötelezettségek és a rövid lejáratú hitelek vannak többségben. A befektetett eszközök fedezettségének mutatószámai kifejezik, hogy a vállalat külső finanszírozást vesz igénybe, és ha a mutatókat megvizsgáljuk, az is látszik, hogy a beruházás megvalósult, a hiteltörlesztés pedig elindult. A tőkeszerkezeti mutatók javítaná, ha a vállalat csökkentené a kötelezettségeit, vagy nagyobb mértékű eredményt érne el. A forgóeszközök állománya éppen csak fedezi a rövid lejáratú kötelezettségeket, nagyobb biztonságot adna, ha a kétszerese lenne. Mivel a vevői és a szállítói állomány teszi ki a forgóeszközök illetve a rövid lejáratú kötelezettségek zömét, valószínű, hogy ezek arányának változtatásával a likviditás biztonsága növelhető lenne. Az eladósodottsági mutatók értéke a beruházási hitel miatt magas, de a hitel törlesztését a vállalat megkezdte, így az arány remélhetőleg a beruházások elindítása után folyamatosan csökkenni fog. A jövedelmezőség romlását igazolja a cash flow és a forgalomarányos mutatók vizsgálata, amit az üzemi (üzleti) eredmény harmadára való visszaesése eredményezett. Véleményem szerint úgy javíthatna a vállalkozás a mutató értékén, ha nem csak az értékesített mennyiségen növelne, hanem az eladási áron is. A komplex hatékonyság mind a három évben az elvárt 100%-os érték alatt van, és jelentősen csökken is, a beruházás eredményeképpen valószínű, hogy javulni fog. A parciális mutatók közül a bérhatékonysági- és a munkatermelékenységi mutató, bár szintén csökkenő tendenciát mutat, de az élőmunka-felhasználás pozitívumát vetíti elénk. Az utolsó fejezetben az eredmény elemzését végeztem el. A 2013-as év nem hozta azt az elvárást, amit a beruházásnak teljesítenie kellett volna. Az értékesítés árbevétele és az egyéb bevételek összege 2012-ben nőtt, majd 2013-ban visszaesett a 2011-es év értéke alá. A ráfordítások ezzel szemben nem csökkentek olyan arányban, hogy az egyes eredménykategóriákon ne rontottak volna. A pénzügyi műveletek eredménye a három év folyamán negatív előjelű volt, és évről évre egyre kevesebb volt az értékük, de a szokásos vállalkozási eredmények éves eredményeit nem tudták közelebb hozni egymáshoz. Rendkívüli bevétele csak 2013-ban volt a vállalkozásnak, amely a támogatás költségekkel arányosan elszámolt része. Az adózott eredmény mind a három évben pozitív értéket vett fel, de az anyavállalat döntése szerint a Devecseri Agrokémiai Kft. eredményéből osztalék nem fizethető. Bár egyes mutatói nem támasztják alá, de meggyőződésem, hogy a cég stabil alapokkal rendelkezik, és minden lehetősége megvan a fejlődéshez. A gazdasági környezetéhez jól tud alkalmazkodni, de a mutatóinak az alakulása nagyon nagyban függ az anyavállalattól.
Magyar cím
A Devecseri Agrokémiai Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | Devecser, agrokémia, komplex elemzés, vagyoni helyzet, likviditás, pénzügyi helyzet, jövedelmi helyzet, jövedelmezőség, eredmény elemzése, mérlegelemzés, beszámoló elemzése |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2014. Dec. 15. 12:30 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 11:39 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/1424 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
