A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai

Tóth Tünde (2020) A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF A magyarországi szolgáltató központok vizsgálata és számviteli specialitásai.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF Nyilvánossági nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (515kB)
Előnézet	PDF BA_TO_Tóth_Tünde_YKFZY3.pdf Download (399kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Dolgozatomban szerettem volna pontosan bemutatni a szolgáltató központokat, és megmutatni, hogy miben különböznek más átlagos vállalkozásoktól. Véleményem szerint ezt a célomat sikerült elérnem.</p> <p>Az első fejezetben bemutattam definíció és egyéb jellemzők alapján a szolgáltató központokat. Kiderült, hogy alapvetően ez nem egy újszerű vállalkozási forma, célja a szolgáltatások minőségének növelése és az anyavállalat költségeinek csökkentése, hiszen olcsóbb egy teljesen új vállalkozást fenntartani, mint a vállalatcsoport minden tagjánál alkalmazni például könyvelőket egy centralizált modell keretein belül.</p> <p>A fejezeten belül bemutattam a szolgáltató központok piacát hazánkban. Összességében elmondható, hogy rendkívül fontosak hazánk életében, hiszen több tízezer embernek adnak munkát, illetve a GDP jelentős részét is képesek kitermelni. Hazánk a szolgáltató központoknak egy optimális választás, hiszen pályakezdő diákjaink és főállású dolgozóink is komoly szakmai tudással rendelkeznek, jellemzően beszélnek egy vagy két nyelvet is, illetve nem utolsó szempont hogy Magyarországon alacsonyabbak a fizetések, mint Nyugat Európában, például Németországban. Hazánk mellett a szolgáltató központok számára kedvelt célponttá vált Lengyelország, Csehország és Románia is.</p> <p>A következőkben bemutattam a vállalkozás mérlegét és eredménykimutatását. Komoly kihívást jelentett, hogy nem tudtam több hasznos mutatót elemezni, mivel az ilyen vállalkozások beszámolóira jellemző ez a nagyon egyszerű felépítés. Összességében elmondható, hogy a szolgáltató központok befektetett eszközeinek értéke nem túl magas, hiszen esetleg a számítógépek és ahhoz kapcsolódó eszközök állnak a vállalkozás irányítása alatt, forgóeszközökön belül is a legnagyobb értéket a követelések adják, hiszen ezek a vállalatok nem termeléssel, hanem szolgáltatásnyújtással foglalkoznak. Jegyzett tőkéjük jellemzően alacsony, csak a szükséges összeges jegyzik be. Kötelezettségei között pedig jellemzően nem szerepelnek hosszú lejáratúak, hiszen nagyszabású projektek és eszközbeszerzések nem várhatóak a szolgáltató központ esetén.</p> <p>Ezek után összehasonlítottam egy hasonló modellel, amely a kiszervezés volt. Gyakran nevezik a szolgáltató központokat belső kiszervezésnek, ezért éreztem fontosnak, hogy tisztázzam a hasonlóságokat és különbségeket a két vállalkozási forma között. Összességében elmondható, hogy a vállalkozás számára nagy kockázatot jelent a döntés, hogy mely kiegészítő szolgáltatását és pontosan kinek szervezze. A szolgáltató központok rövidtávon költségesebbek és időigényesebben, hosszú távon azonban költségmegtakarítás érhető el az anyavállalat számára, tehát a döntés nagymértékben függ attól, hogy pontosan milyen szolgáltatásról van szó, milyen időtávon szeretné azt mással végeztetni, illetve hogy hajlandó-e többet fizetni hosszú távon, vagy rendelkezik a kezdeteknél megfelelő tőkével a cégalapításhoz és a feltételek megteremtéséhez.</p> <p>Azon túl, hogy a szolgáltató központok miben különböznek a kiszervezés módszerétől, felderítettem, hogy a shared service centerek pontosan milyen adottságokban térnek el más vállalkozásoktól. Összességében elmondható, hogy a legnagyobb kihívást a vevői elégedettség elemzése és fenntartása, illetve a munkavállalók megtartása jelenti. Úgy gondolom ezek a jellemzők nem vagy csak kisebb mértékben vannak jelen olyan vállalkozásokban, amelyek nem szolgáltató központként működnek.</p> <p>Továbbá kíváncsi voltam a dolgozók véleményére is, amelyhez nem találtam megfelelő és elég friss információt, így úgy döntöttem, hogy egy primer kutatás keretein belül fogom felderíteni a dolgozók véleményét. Összességében elmondható, hogy rengeteget vállalkozott a szolgáltató központokról alkotott vélemény, illetve a valós tevékenységek is eltérnek attól, amelyet 5-10 éve kellett végezniük az SSC-s dolgozóknak. Fontos a dolgozók számára az a kínált csomag, amely a megtartásukat hivatott erősíteni, ilyen elemek a magasabb fizetés, rugalmas munkaidő és egyéb tevékenységek, amelyeket a munkáltató szervez. Illetve fény derült arra, hogy felfedezhető egyfajta ellentét azok között, akik nem dolgoztak még szolgáltató központokban, és akik szolgáltató központok dolgozói jelen állás szerint is. Az ellentétek alapvetően a fizetésekkel és a munkaidővel és annak rugalmasságával kapcsolatban voltak felfedezhetők.</p> <p>Végezetül pedig szerettem volna bemutatni a magyar és nemzetközi számviteli rendszert illetve összehasonlítani azokat. Ennek oka, hogy a szolgáltató központok, amelyek számvitellel foglalkoznak, azoknak komoly tudással kell rendelkezni mindkét rendszer esetén, hiszen nem csupán a saját beszámolóit kell tudni átalakítani a megfelelő beszámoló formára, hanem az általuk kiszolgált többi vállalkozás is velük végezteti számviteli tevékenységeit így ez a jelentőségteljes feladat sokszorosan a vállalkozás feladata, nem is említve a konszolidációs feladatokat. Az összehasonlítás után arra a következtetésre jutottam, hogy a nemzetközi számvitel egy sokkal szabadabb rendszer, kevesebb listaszerű szabályzással, illetve megadott értékekkel. Ezek mellett a nemzetközi számvitel kevésbé szabályozó környezete a munkavállalók értékelő munkáit megnehezítheti, hiszen nincsenek pontos iránymutatások egyes történések esetén. Ezzel szemben a magyar számvitel egy sokkal merevebb szabálykövetőbb rendszer, amely nem enged elég kreativitást a könyvelőknek, azonban a pontosan és szigorúan szabályozó környezet egyszerűvé teszi az értékelési és becslési folyamatokat. Véleményem szerint ez egy alapvető kulturális különbség is, a nemzetközi számviteli rendszerbe az amerikai US GAAP-nek van beleszólása, az amerikai társadalom pedig egy sokkal szabadabb nép a magyarhoz képest, ez nem jelenti azt, hogy kevésbé felelősségteljesek, egyszerűen máshogy kezelnek bizonyos helyzeteket. </p> <p>Érdemes még egyszer megemlíteni, hogy a szolgáltató központok milyen fontosak a magyarországi gazdaság számára is. Ezzel szemben azonban a kormány nem fordít elég figyelmet erre a szektorra, amely hosszú távon a vállalkozások hazánkból történő kivonulását jelenti. Érdemes lehet tovább vizsgálni a vállalkozásokat és túllépni azon, hogy értéket valóban külföldre teremtenek, hiszen ez való igaz, de például a dolgozók fizetésüket mégis hazánkban használják fel, tehát fontos lehet a kormánynak is jobban támogatni ezt az üzleti modellt a hagyományosak mellett.</p> <p>Végezetül pedig a kezdeti hipotézisem, mely szerint komoly eltérések nem fedezhetők fel az általános vállalkozások és a szolgáltató központok között, igazolást nyert, az üzletmenetben és a beszámolóban felfedezhetők apróbb különbségek, azonban a beszámolási kötelezettségek nem térnek el minőségben, mennyiségben azonban igen nagymértékben.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	IFRS, magyar számviteli rendszer, Magyarország, összehasonlítás, szolgáltató központ
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:07
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27288	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27288

Actions (login required)

Tétel nézet