Denkovics Dorina (2025) Cringe vagy cool? A kínosság tudatos alkalmazása a Z generáció figyelméért a közösségi média márkakommunikációjában. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].
![[thumbnail of Denkovics Dorina_Cringe vagy cool_A kinossag tudatos alkalmazasa_CIAIBW.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png "Denkovics Dorina_Cringe vagy cool_A kinossag tudatos alkalmazasa_CIAIBW.pdf") |
PDF
Denkovics Dorina_Cringe vagy cool_A kinossag tudatos alkalmazasa_CIAIBW.pdf Download (5MB) |
|
PDF
Nyilatkozat_Denkovics_Dorina_CIAIBW.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB) |
|
PDF
Denkovics Dorina PVÁ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (141kB) |
Absztrakt (kivonat)
A dolgozat a vállalt kínosság (cringe) jelenségét vizsgálja a digitális márkakommunikációban, különös tekintettel arra, hogyan értelmezi és értékeli ezt a Z generáció. A közösségi média figyelemalapú logikája ma már nem a hibátlan, professzionális tartalmaknak kedvez, hanem azoknak, amelyek érzelmi reakciót váltanak ki és képesek belépni a platformok kulturális kódjaiba. A cringe ebben a környezetben kettős funkciót tölt be: egyszerre jelzi a társas normaszegést és az önreflexív humor eszközét, miközben a hitelesség új, posztdigitális formáját teremti meg. A kutatás két empirikus pillérre épült: tartalomelemzésre és kvalitatív interjúkra. A Ryanair, a Duolingo és a Mobilfox TikTok-kommunikációjának vizsgálata rámutatott, hogy a stratégiai vállalt kínosság akkor működik, ha a márka következetesen alkalmazza a platformnyelvet, és az irónia illeszkedik az identitásához. A Z generációs interjúalanyok a sikeres cringetartalmakat humorosnak és „bennfentesnek” érzékelték, míg az erőltetett vagy túlzottan trendkövető kommunikációt gyorsan hiteltelennek minősítették. A szakértői interjúk megerősítették, hogy a cringe nem öncélú esztétika, hanem olyan kommunikációs stratégia, amely a részvételi kultúrára, a platformnormákra és az önirónia performatív használatára épít. Az eredmények alapján a vállalt kínosság nem átmeneti marketingtrend, hanem a hitelesség új formája a digitális térben. A Z generáció számára a hibák, a túlzások és az esendőség vállalása nem gyengeség, hanem kapcsolódási pont. A cringe ugyanakkor reputációs kockázatot is jelent: ha a közönség nem érzékeli a szándékosságot, vagy a tartalom nem illeszkedik a márkanarratívához, a stratégia könnyen visszaüthet. A kutatás így arra a következtetésre jut, hogy a cringe hatékonysága a szándékérzékelésen, a kulturális kontextuson és az önreflexív márkaépítés következetességén múlik. A dolgozat eredményei további kutatási irányokat jelölnek ki, különösen a cringe hosszú távú márkaidentitásra gyakorolt hatásainak, a mémesedés jelentésalakító mechanizmusainak és a platform-specifikus befogadási mintázatoknak a feltárásában. A vállalt kínosság így nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a digitális hitelesség egyik legérzékenyebb mérőpontja.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | 21. század, marketing, marketingdöntés, marketingeszközök, taktikai marketing |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:44 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:44 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/61639 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
