Tornyos József (2016) "Vak vezet világtalant", avagy a vak majom elmélet tesztelése a BÉT-en. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
tornyos_józsef_2016jan_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatom középpontjában egy, a tőzsdén bizonyos időszakonként megjelenő elmélet, a „vak majom” teória tesztelése áll. Témaválasztásomat indokolja, hogy számos kutatás született már a témában, azonban ezeknek a végeredménye sok esetben eltérő. Célom, hogy az említett kutatásokból kiindulva kiderítsem, hogy melyik „piaci szereplő” ér el jobb hozamot. Vizsgálatom középpontjában a befektetési alapok és a véletlenszerűen kiválasztott részvényekből álló portfólió hozamának összehasonlító elemzése áll. Dolgozatomat a szakirodalom feldolgozásával kezdem, röviden ismertetem az elmélet létrejöttét és történetét, mint például a Wall Street Journal által rendezett megmérettetést, ahol a szakértők kerekedtek felül a vak majmokon. Ezek után bemutatom szekunder kutatás alapján a témához kötődő elméleteket, mint például a hatékony piacok elméletét, amely a vak majom elmélet alapjának tekinthető. Elengedhetetlen a Markowitz-féle portfólióelmélet ismertetése, beleértve a modell feltételeit, a hozam és a kockázat mérésének módszertanát, egy, illetve több részvény esetén, az utóbbi gyakorlati példán keresztül. A diverzifikáció fontossága sem hanyagolható el, rámutatva, hogy egy részvény magas szórása a portfólióban lévő részvények számának növelésével csökkenthető független vagy negatív korrelációjú együttható esetében, de ha a korrelációs együttható magas, a diverzifikáció már nehézségekbe ütközik. Kitérek a korábbi kutatásokra, amelyek a portfóliókban lévő részvények számát és a kockázat mértékét vizsgálták. Dolgozatom elméleti ismereteket bemutató fejezetében kiemelt figyelmet szentelek a befektetési alapokra. Bemutatom az aktív és a passzív kezelésű alapok közötti különbséget, és azt, hogy azok milyen teljesítménnyel működtek az elmúlt időszakban, továbbá milyen trendek ismerhetőek fel a nemzetközi piacain. Dolgozatomban bemutatom a primer kutatásom célját és az ehhez szükséges módszereket. Egyrészt feltételeznem kellett, hogy mérni tudjuk a hozamot és a kockázatot, továbbá az általam fontosnak tartott körülményeket, feltételezéseket, amelyek jelentős mértékben torzítanák a végeredményt. Ismertetem az adatok forrását, a vizsgált időszakot, és hogy milyen módszerek segítségével dolgoztam fel őket. Végül rátérek az interjú és a tesztelés végeredményére, egyrészt a magyarországi befektetési szakérők véleményét az elméletről, tapasztalatokról, másrészt a gyakorlati szimulációra, illetve annak különböző formáira, ahol ki fog derülni, a befektetési alapok vagy a véletlenszerűen létrehozott portfóliók fognak jobban teljesíteni a hozamot és a kockázatot figyelembe véve.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | pénzpiac, tőkepiac, tőzsde, vak majom elmélet (tőkepiaci hatékonysági vizsgálati módszer), hozam, kockázat, kockázatelemzés - kockázatkezelés, Budapesti Értéktőzsde, BÉT (Budapesti Értéktőzsde) |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2016. Jan. 05. 09:32 |
| Utolsó módosítás: | 2016. Jan. 05. 09:32 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/4868 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
