Gorondi Ádám István (2023) Ausztria és Csehszlovákia gazdaság-fejlődésének összehasonlító elemzése a két világháború között (1918-1938). Külkereskedelmi Kar.
Előnézet |
PDF
2.0 Gorondi Ádám JUC9J9 szakdolgozat és nyilatkozat Ausztria és Csehszlovákia gazdaság fejlődésének összehasonlítő elemzése a két világháború között (1918-1938).pdf Download (1MB) | Előnézet |
PDF
nyilvános nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (482kB) |
|
PDF
Biralati-szempontok-belso-biralo-ALAP-MESTER-SZTK-2 Gorondi Ádám István.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (282kB) |
|
PDF
Gorondi Ádám István-bírálat.HM.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (111kB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatombanaz 1918 és 1938 közötti történelmi időszakot vizsgálva, Közép-Európaországainak gazdasági értelemben vett fejlődésének folyamatát kutattam. Célom, hogy Közép ésKelet-Európa térségének gazdasági fejlődését, valamint az arra ható külső ésbelső kihívásokat két választott ország összehasonlító elemzésével mutassam be.A téma összetettsége miatt, és a dolgozat terjedelmi korlátait figyelembe véve,a térség többi országának gazdaság fejlődésének elemzésével nem kívánokfoglalkozni. A dolgozatban a választott országok háború utáni gazdaságihelyzetével, annak stabilizációjával, majd a 1929-es gazdasági világválsághatásaival és a válságkezelés eredményeivel foglalkozom. Az összehasonlításonkeresztül választ keresek arra, hogy a békeszerződések a történelem vizsgáltidőszakában milyen hatással bírtak a választott országok gazdasági fejlődésére ésgazdaságaik stabilizálódására. Az összehasonlítás tárgyát két Duna-völgyiállam, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként létrejött és iparban fejlettterületeket is örökölt Csehszlovákia, és a dualista államból különvált, relatívterületi veszteséget – a németajkú lakossághoz viszonyítva – nem szenvedett,Ausztria képezi. Kutatásomat a kompiláció módszerével végeztem és a szekunderkutatásom tárgyát a szakirodalmi források anyagának feldolgozására alapoztam. AKelet- és Közép- Európai régió legátfogóbb gazdasági fejlődésének áttekintésétadják Berend T. Iván és Ránki György magyar és angol nyelveken megjelent művei,[1] valamintDomonkos Endre: Közép- és Kelet- Európa gazdaság története a két világháborúközött, a félperiféria és a világgazdasági folyamatoktól való elzárkózás (Budapest,Aposztróf kiadó, 2016) című monográfiája adott kiindulási támpontot a térség komplexitásánakmegközelítéséhez. A szerzők részletesen mutatják be Közép- és Kelet- Európa térségébenaz első világháború okozta következményeket, vizsgálva a gazdasági és pénzügyistabilitás folyamatait, valamint foglalkoznak a gazdasági növekedés történelmiidőszakával és annak belső ellentmondásaival is. Kutatásom során fontosforrásként szolgált még Ormos Mária és Majoros István munkája, Európaa nemzetközi küzdőtéren, Felemelkedés és hanyatlás, 1814-1945 (Budapest, OsirisKiadó, 2003), Rab Virág: Diagnózisokés terápiák. Javaslatok az európai gazdaság újjáélesztésére az első világháborúután című tanulmánya (Budapest,Gondolat kiadó, 2010), és NémethIstván és Fiziker Róbert: Ausztria a 20. században, Az életképtelen államtól aboldogok szigetéig című könyve (Budapest, L’Harmattan kiadó, 2011), valamint PalotásEmil: Kelet-Európa a 20. század első felében (Budapest, Osiris Kiadó, 2003)monográfiája. A választott szakirodalmak előtérbe helyezték a térségbentapasztalt történelmi események vizsgálatát és azok az iparra, mezőgazdaságra,és a nemzetközi kereskedelemre, valamint az államháztartásokra gyakorolt hatásánakelemzését. A dolgozat keretét négy fő fejezet adja: Közép-Kelet-Európaaz első világháború utáni gazdasági helyzetének bemutatása, kitérveCsehszlovákia és Ausztria megalakulásának körülményeire, az országok területiés gazdasági helyzetére. Aválasztott országok gazdasági stabilizációjának folyamata és eredményei,valamint a régió kereskedelmi kapcsolataiban lezajlott változások. Akibontakozó gazdasági konjunktúra ipari termelésre gyakorolt hatása Ausztriáraés Csehszlovákiára nézve, különös tekintettel a technikai-technológiaifejlődésre. A világgazdaságiválság kibontakozásának jelei és annak a termelésre gyakorolt hatásánakelemzése, valamint az állami szerepvállalás vizsgálata a válságkezelésben és aztkövető időszakban. Dolgozatom céljának tekintem Ausztria ésCsehszlovákia gazdasági hasonlóságainak és különbségeinek összefoglaló jellegű elemzésétis, ugyanakkor a választott országok gazdasági fejlődésének politikaihátterével és a többi közép- és kelet- európai ország gazdasági fejlődésével éselőzményeivel, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, nem kívánokfoglalkozni. Az összehasonlító elemzés időszaka az első világháború végétől, azOsztrák-Magyar Monarchia felbomlásától és az önálló Ausztria és Csehszlovákialétrejöttétől Ausztria 1938. március 12-i annektálásáig és Csehszlovákia 1939.március 15-i feldarabolásáig tart.[1] lásd: Berend.T. Iván - Ránki György (1976): Közép-Kelet-Európa Gazdasági fejlődése a 19-20.században. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, és Ivan T. Berend –György Ránki: East (1977): Central Europe in the 19th and 20th centuries.Budapest, Akadémia Kiadó
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | 1918-1938, Ausztria, Csehszlovákia, első világháború, gazdaság-fejlődés, két világháború között, Közép- és Kelet- Európa, összehasonlító elemzés |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2023. Szep. 07. 14:22 |
Utolsó módosítás: | 2023. Szep. 07. 14:22 |
URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/47154 |
Actions (login required)
Tétel nézet |