A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata

Fazekas Péter (2020) A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata.pdf Download (588kB) | Előnézet
	PDF L0RB4M_Fazekas_Péter_nyilatkozatnyilvanossag.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (275kB)
Előnézet	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus.pdf Download (165kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Azért választottam a dolgozatom témájaként a mikró-, kis- ésközépvállalkozások adózásának vizsgálatát, mert úgy gondolom, hogy a kkvszektor jellemzően nem használja ki teljes mértékben a törvény adta kedvező adózásilehetőségeket.Miért fontos a kkv-k adózásának vizsgálata? Azért, mert azEurópai Unión belül az összes gazdasági társaság 99%-át ők teszik ki, valamintők foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót is a közösségen belül. Mivelfejlődésük és hatékony működésük hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez,az országok gazdasági fejlődéséhez, a munkanélküliség globális csökkenéséhez,ezért fontos, hogy megfelelő adótervezéssel válasszák ki a nekik megfelelőadónemet, éljenek az adókedvezményekkel, hogy megkíméljék magukat a túlzottadófizetéstől és ezáltan gyorsabban növekedjenek, fejlődjenek. Mivel most amagyar adórendszerre koncentrálunk, úgy kiemelten fontos a magyar vállalkozásokadóhatékonyságának növelése, hogy ezáltal globális szinten is versenyelőnyretehessenek szert, valamint növeljék a magyar GDP-t.Fontos tehát összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek akkv-k növekedését akadályozzák. Az adózás, pontosabban a bonyolult hazaiadórendszer tehát az egyik ilyen tényező, méghozzá a legnagyobb súllyal akormány által végzett felmérés szerint is, ezért vizsgáltam meg a hazaiadórendszer felépítését, a választahó adónemek körét és világítottam rá azokraaz adózási lehetőségekre, amelyek véleményem szerint jellemzően kihasználatlanok.A kkv-k hatékony adóztatása azért fontos, hogy hosszú távonbiztosítható legyen az egyszerűsített adónemek alkalmazása és ezáltalfenntartható legyen a növekedési, fejlődési lehetőségük.A 2012-ben bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adója akisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók számára lehetővé tette azadminisztrációs terhek enyhítését, az egyszerűségével pedig az egyiklegnépszerűbb adózási formává vált a kkv-k körében. Az adónem a feketegazdaságszereplőit fokozatosan a szürkegazdaság felé terelte, a csekély mértékűadófizetési kötelezettségével, így a nyilvántartott adózók száma (és ezáltal azadófizetők száma) emelkedni kezdett. Fontos azonban az a tényező is, hogy azadónem egyszerűsége okán, valamint a tételes adó relatív kis összegénekhatására megjelentek a visszaélések is. Tehát a vállalkozások úgynevezett„leplezett munkaviszonyban” kezdték foglalkoztatni alkalmazottjaikat, vagyisbejelentették őket kisadózóként, így spórolva a munkadói és munkavállalóijárulékokon, adókon. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezért adatszolgáltatásrakötelezte az 1.000.000 Ft-ot éves szinten meghaladó bevételt szerző katásokat,hogy könnyebben kiszűrhesse a visszaéléseket.Azon adózóknak lehet a legelőnyösebb a kata választása, akika szolgáltató szektorban tevékenykednek, így relatív alacsony költséghányaddaldolgoznak viszont magasabb az élőmunka igény, hiszen az adónemben költségelszámolás nem lehetséges.A vállalkozói személyi jövedelemadó, bár nem tartozik azegyszerűsített adónemek közé, szintén egy alternatíva a kisebb vállalkozások,egyéni vállalkozók számára. Véleményem szerint azok az adózók választják, akika kata éves 12.000.000 Ft-os keretét már túllépték volna forgalom tekintetében,vagy a tevékenységük jellege miatt költségeik olyan mértékűek, hogy jobbanmegéri a jövedelemelszámolást választani, mint a tételes adót.Amennyiben már nem egy vagy két személyes vállalkozásokrólbeszélünk, úgy felmerül a kisvállalati adó és a társasági adó közötti választásánaklehetősége. Az adónemek közötti fő különbség az adómegállapítás szemléletébenvan. Itt tehát nem jelenthetem ki egyértelműen, hogy milyen tevékenységekesetén kedvezőbb az egyik vagy a másik, ezeket minden esetben alaposan meg kellvizsgálni. Fontos az alkalmazottak összetételének vizsgálata, valamint az olyanszámviteli kategóriák, mint az árbevétel, az iparűzési adó alapját képezőtételek, a személyi jellegű kifizetések.A társasági adó eredményszemléletű, vagyis a számviteliadózás előtti eredmény kategóriából indul ki és rendkívül összetett. Számoskedvezmény található meg benne, mint a veszteségelhatárolás lehetősége, aberuházásokhoz, foglalkoztatáshoz, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódókedvezmények, amelyek a kisvállalati adóban nem, így a választás előtt alapostervezésre van szükség.Ezzel szemben a kisvállalati adó alapvetően pénzforgalmiszemléletű. Tehát a vállalkozásba bekerülő tőke csökkenti az adóalapot, míg a tőkekivonásnöveli (pl.: osztalékfizetés). Viszont van egy meghatározott minimum adóalap,amelyet a személyi jellegű ráfordítások összege jelenti. Mivel a kisvállalatiadóalany mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulásmegfizetése alól (17,5%+1,5%=19%), a bérekre viszont a jóval kisebb kulcsú12%-os kivát fizeti, ezért olcsóbbá válik a foglalkoztatás, ami azalkalmazottak számának növekedésével egyre kedvezőbbé teszi az adónemválasztását.Megvizsgáltam néhány esetet, hogy bizonyos vállalkozásokszámára, melyik adónem választása lehet pénzügyileg előnyösebb. Ezeknélfigyelembe vettem az adónem szabályait és a fontosabb tényezőket, amelyekrekülönös hangsúlyt érdemes fektetni az adótervezéskor. Mivel a két adónemközötti döntés meglehetősen összetett, így mindegyik esetben próbáltam adöntést befolyásoló tényezőket külön esetben szerepeltetni, hogy éreztessem,mekkora hatása van külön-külön is a képződő adókülönbözetre.Az első esetben egy hegesztési munkákat végző vállalkozástvizsgáltam. A cégben 16 alkalmazott dolgozik, így feltételezhető, hogy afoglalkoztatás költségei csökkennek, ha a társaság a kisvállalati adótválasztja. Azonban, mivel az alkalmazottak jelentős száma tanuló, így a cégigénybe vehet szakképzési támogatást, viszont csak a társasági adó alanyaként.Ebben az esetben tehát a társasági adó választása az előnyösebb, hiszen atámogatás összege jelentősen meghaladta a kisvállalati adó által megnyertfoglalkoztatási megtakarítást.Tehát a tervezéskor az első és egyik legfontosabb szempont afoglalkoztatotti állomány szerkezetének vizsgálata. Fontos figyelembe venni azalkalmazotti létszámot, foglalkoztatás jogcímét, a heti munkaórák számát, azalkalmazottakra igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményeket,illetve megvizsgálni a szakképzési támogatás igénybevételének feltételeit.A második esetben egy kis létszámú, kis nyereséghányadúkereskedelmi vállalkozást vizsgáltam jelentős beruházások nélkül. Ittérvényesült az a megállapítás, amely szerint: akkor éri meg a legjobban akisvállalati adó választása, ha a személyi jellegű ráfordítások meghaladják azeredmény összegét. Mivel a relatív kis eredmény nem teszi lehetővé jelentősberuházások kivitelezését, így nem számolhatunk a társasági adó törvényszerinti kkv beruházási kedvezménnyel, ami átbillenthette volna a mérleget.Ennél az esetnél, mivel relatív nagy adókülönbözet merültfel a két adónem lehetőségének választásakor, készítettem egy kalkulációt, hogyha a megtakarított összeget befektetné a vállalkozás, akkor mekkora lenne atényleges adókülönbözet. Négy év elteltével így a megnyert adókülönbözet akár amásfélszeresére is növelhető, ha a vállalkozás addig képes nélkülözni ezt atőkét az operatív működésétől.A harmadik esetben egy kis létszámú, nagy nyereséghányaddalműködő informatikai szolgáltatást végző céget vizsgáltam. Jelentős beruházások nélkül a cégnek a kisvállalati adóválasztása a kedvezőbb. Ennek oka vállalkozás költségszerkezetében keresendő.Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közé a vállalkozás relatív kevésköltsége szerepeltethető, mivel a tevékenység jellege alapján viszonylag nagy ahozzáadott érték. Ezáltal a legnagyobb megtakarítás a kisvállalati adóegyszerűsített adómegállapítása okozza az iparűzési adó tekintetében. Ennekalapján a cég még akkor is kedvezőbben jár, ha a teljes eredményt kifizetiosztalékként, annak ellenére, hogy az osztalék adóterhei a kisvállalati adóbáljelentősen magasabbak, mint a társasági adónál.Azonban amikor az esetet jelentős beruházásokkal vizsgáltam,úgy egy meghatározott (az eredményhez képest relatív nagy) beruházási összegesetén a társasági adó törvény szerinti kkv beruházási kedvezményfigyelembevételével a társasági adó oldalára billent a mérleg. Ennekkövetkeztében a tervezett beruházások és azok szerkezete is jelentős hangsúlytkell, hogy kapjanak a tervezéskor.Ezek után, még egy fontos lehetőséget vizsgáltam meg, amelya vállalkozások likviditását képes javítani, ez az áfatörvény alapjánválasztható pénzforgalmi elszámolás. Ez lehetővé teszi, hogy a fizetendőáltalános forgalmi adót ne abban az időszakban kelljen bevallani és megfizetniamelyikbe az ügyletek teljesítési időpontja esik, hanem akkor, amikor a számlapénzügyileg rendezésre (kifizetésre) kerül. Ezzel időben elhalasztható az áfamegfizetése, amely áfa összeg, mint rövid lejáratú kötelezettség a számlakiegyenlítéséig képes finanszírozni a vállalkozás tevékenységét.Az esetek és az adónemek vizsgálatával rávilágítottam, hogymilyen tényezőket érdemes figyelembe venni az adónemek közötti választáskor,amely nagymértékben segítheti az ilyen jellegű döntések előkészítését agyakorlatban. A különböző tényezők a gyakorlatban egyszerre fejtik ki a hatásukat,így egy összetett kalkulációhoz, szükség van az esetekben említett tényezőkegyüttes figyelembevételére, hogy a vállalkozásunk a jövőben hatékonyabban működjönvagyis, hogy megkíméljük azt a feleslegesen befizetett adóforintoktól.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k), adófajták, adóismeretek, adótervezés, pénzügyi számítások
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:04
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27280	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27280

Actions (login required)

Tétel nézet