Szente Hajnalka (2019) A Zalaegerszegi járásban bevezetett helyi adók és nyilvántartásuk rendszere. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
szente_hajnalka_2019máj_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A Baki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Zalatárnoki Kirendeltségén dolgozom, pénzügyi előadóként. A Hivatal jelenlegi formájában 2017. január 1-én jött létre, a korábbi Tófeji Közös Önkormányzati Hivatal megszűnésekor az azt alkotó települések csatlakozásával. Jelenleg 8 település alkotja, amelyek ügyintézését három kirendeltség látja el. A helyi önkormányzatoknál az elmúlt években vezettek be - több lépésben - egy közös irányítási és nyilvántartási rendszert, az ASP-t. Az ehhez kapcsolódó oktatás során felkeltette érdeklődésemet, hogy más települések milyen helyi adónemeket vezettek be, milyen adómértéket használnak, illetve mi jellemzi a helyi adószabályozásaikat. A dolgozatomban a Zalaegerszegi járás településein az adóztatásban tapasztalhatók eltéréseket vizsgáltam meg, illetve megkíséreltem feltárni azok okát. Legnagyobb részben a jogszabályokra támaszkodtam, továbbá a rendelkezésre álló adatokat (jogszabályi mértékeket) hasonlítottam össze statisztikai módszerekkel. Fontosnak tartom a témát, mivel a vidéki települések lakossága fogy és gazdasága hanyatlik, ez a két folyamat pedig erősíti egymást. Amennyiben sikerülne vonzóbbá tenni a kisebb településeket, az fékezhetné, vagy visszafordíthatná ezt a folyamatot. Az új vállalkozási- és munkalehetőségekkel javítani lehetne az életszínvonalon, ami az adott korosztályokban növelheti a gyermekvállalási hajlandóságot. Ez utóbbi Magyarország folyamatosan fogyó népessége miatt lényegi kérdés. A bevezethető helyi adók törvényi hátterének áttekintését követően megvizsgáltam, hogy a Zalaegerszegi járás települési önkormányzatai milyen módon építették be ezeket a lehetőségeket a helyi szabályozásukba. Az egyes adónemek népszerűsége és bevezetettsége a járásban erősen változó, nagyrészt a helyi adottságokat tükrözi az alkalmazásuk. Megállapítható, hogy a legtöbb település az építményadó, telekadó és a magánszemélyek kommunális adója közül legalább egyet bevezetett. Az idegenforgalmi adóról csak néhány önkormányzat, a helyi iparűzési adóról viszont szinte valamennyi önkormányzat megalkotta a rendeletét a járásban. A bevezetett adótételek és adókulcsok, igénybe vehető kedvezmények és mentességek széles skálája figyelhető meg a vizsgálat során, bár egyes adónemek esetében nyilvánvalóan könnyebben nyúlnak a képviselő-testületek a magasabb értékekhez, illetve kevesebb a törvényi kereteken túli adóelőny. Több esetben is azt tapasztalható, hogy a helyi szabályozással nem követik a Htv. változásait, különösen a maximális adómérték esetében. Ezek a problémák az idegenforgalmi adó és a magánszemélyek kommunális adója kapcsán fordultak elő, és 2019-ben sem történt vonatkozásukban változás. Az érintett önkormányzatoknak mielőbb szükséges felülvizsgálnia a helyi szabályozásukat a törvényes működés helyreállítása érdekében. A vagyoni típusú adók esetében a vizsgálat tárgya volt az is, hogy az ugyanazon közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések adópolitikája mennyiben hasonló. Tapasztalat, hogy a legtöbb esetben hivatalon belül azonos adónemeket és többségében azonos mentességeket, kedvezményeket vezettek be a képviselő-testületek. Ahol eltérés volt, annak településszerkezeti, illetve történelmi okok vannak a hátterében. Összességében az a következtetés vonható le, hogy a települések vonzóbbá tételéhez az önkormányzatok több kedvezmény nyújtásával tudnának hozzájárulni. Ezt azonban alaposan mérlegelni kell, mert a költségvetést jelentősen megterhelheti egy nagyobb bevételkiesés. Azokon a településeken, ahol sok az üres lakóház, és még nem vezették be valamelyik vagyoni típusú adót, lehetőséget nyújthatna a bevezetésük - mentesség biztosításával helyben lakó magánszemélyek számára -, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat a lakóházak hasznosítására, vagy értékesítésére olyanok részére, akik az adott településen kívánnak élni. A szakdolgozatban a helyi adókon túlmenően bemutatásra kerültek az önkormányzatok által vezetett analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat segítő informatikai rendszerek, valamint a rögzítési és adatszolgáltatási folyamatok. Az új rendszer nagyban megkönnyíti a munkát a többszörös adatbevitel szükségességének lecsökkentésével – ezzel hozzájárulva a kisebb települések önkormányzatainál a humánerőforrás-probléma csökkentéséhez -, bár a programcsomag működése még nem kiforrott és a fejlesztés során többségében a nagyobb hivatalok igényei érvényesülnek.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | helyi adók, ASP, önkormányzat, helyi önkormányzat, államháztartási számvitel, Helyi adó törvény, adónyilvántartás |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2019. Máj. 16. 11:47 |
| Utolsó módosítás: | 2019. Jún. 12. 09:46 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/22000 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
