A Visegrádi Négyek kapcsolatrendszere a Nyugat-Balkán országaival 2010 és 2019 között

Molnár Krisztián István (2023) A Visegrádi Négyek kapcsolatrendszere a Nyugat-Balkán országaival 2010 és 2019 között. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF szakdolgozat_molnarkrisztianistvan.pdf Download (595kB) | Előnézet
	PDF szakdolgozatstatusza_molnarkrisztianistvan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (323kB)
	PDF Molnar_Krisztian_biralat_Ferkelt.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (216kB)
	PDF Bírálat_Sáringer János.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (119kB)

Absztrakt (kivonat)

A kutatás célja a Visegrádi Együttműködés (V4) és a Nyugat-Balkán országai közötti kapcsolatrendszer mélyebb feltárása a 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan. Ez a téma kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot az Európai Unió bővítéspolitikájának és a régiók közötti aktív diplomáciai kapcsolatok kontextusában. A dolgozat nem csak a regionális geopolitikai kapcsolatokra tér ki, hanem a történelmi, gazdasági és biztonságpolitikai tényezőkre is, amelyek alakítják ezt a kölcsönös kapcsolatrendszert és az ezekben a dimenziókban meglévő kapcsolatok az együttműködés alapját is jelentik. Ezen kívül az európai integrációt érintő aspektusait is elemeztem, ami a térség stabilitása miatt mind a V4, mind pedig a Nyugat-Balkán országai számára stratégiai jelentőséggel bír. A régió európai uniós csatlakozása hosszú távú biztonságot és gazdasági fejlődést ígér mindkét fél számára. Ennek a folyamatnak azonban számos összetevője van, melyek hatással vannak az európai geopolitikára és a térség stabilitására. Az együttműködés és kapcsolatrendszer elemzése megvilágítja a V4 tagországok és a Nyugat-Balkán országai közötti kapcsolatok dinamikáját. A V4 - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - eredetileg a régióban történt politikai változások után jött létre, hogy elősegítse a transzatlanti integrációt és a térség stabilitását. Azonban az évek során a V4 országok érdeklődése és fókusza megváltozott, egyre inkább a Nyugat-Balkán térségére is irányult. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a régióval meglévő történelmi kötelékei, valamint a többi V4-tagországnál mélyebb gazdasági kapcsolatai révén Magyarország számára fontos a térség, ami magyarázza az ország aktív külpolitikai szerepvállalását és érdeklődését a régió iránt. Szlovákia számára a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága kiemelt fontosságú, különös tekintettel a délszláv háborúk tapasztalataira és a régióban élő szlovák kisebbségre. Ezen okokból fakadóan Szlovákia is komoly erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fenntartása és fejlesztése érdekében. Csehország és Lengyelország számára inkább biztonságpolitikai tényezők szólnak a Nyugat-Balkánnal való kapcsolatok fenntartása mellett, mert gazdaságilag és földrajzilag sem állnak olyan közel a térséghez. E két ország szintén támogatja a régió stabilitását és az európai integrációt, azonban hangsúlyozzák más prioritásaikat az európai politikában és geopolitikai érdekeikben. A kapcsolatrendszer egyik kulcsfontosságú eleme az európai integráció és stabilitás erősítése a Nyugat-Balkán országai számára. Ez az integráció hozzájárulhat a térség stabilitásához, ami fontos tényező az EU egészének biztonsága szempontjából. Ezen felül, a V4 országok sajátos szakértelemmel rendelkeznek az EU-hoz való csatlakozás folyamatában, és ezt a tudást át is tudják adni a Nyugat-Balkán országainak, ami elősegíti azoknak az uniós normákhoz való közeledését. Az EU bővítési politikájának és az európai stabilitásnak az összeurópai érdekei is vannak, ami mögött az áll, hogy a térség csatlakozása növelné az EU biztonságát és stabilitását. Ennek érdekében a V4 országoknak kulcsszerepet kell vállalniuk a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozási folyamatában és ez a szerepvállalás különösen hangsúlyos lehet az EU Tanácsának soros elnöksége idején. Az EU Tanácsának soros elnökségei alatt a V4 országoknak kiemelt figyelmet kellene fordítaniuk a Nyugat-Balkán országainak integrációjára, hiszen ez adja a legnagyobb lehetőséget a V4 országoknak arra, hogy támogassák és elősegítsék a tárgyalások előrehaladását, valamint biztosítsák a Nyugat-Balkán országai számára az uniós tagsághoz való közeledést. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy a V4 országok számára fontos a Nyugat-Balkán és hogy a térséggel kapcsolatos kérdéseket napirenden tartsák mind a saját platformjaikon mind pedig az Európai Unió intézményeinek keretein belül. Ez főként abból adódik, hogy a régió történelmi és földrajzi szempontból szorosan összekapcsolódik és Magyarország esetében a gazdasági kötelékek is fontos szerepet játszanak e kapcsolatokban. Azonban úgy vélem, hogy ez a gazdasági dimenzió egyre inkább kiemelté válik a többi visegrádi ország számára is a Nyugat-Balkán európai integrációja után, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Horvátország esetében tapasztalhattuk. Emellett fontosnak tartom a térség fejlesztését és az EU-hoz való csatlakozását, mivel ez az egész Európai Unió számára előnyös biztonságot és stabilitást teremtve. Az is fontos, hogy a Visegrádi Négyek aktívan bevonják Lengyelországot a folyamatba, mivel nagyobb méretű országként jelentős hatást gyakorolhatnak az ezzel kapcsolatos ügyekre. A V4 országok rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyeket a jövőben még jobban ki lehet használni és fejleszteni lehet az uniós bővítés támogatása érdekében, különösen az EU Tanácsának soros elnökségei idején, amikor lehetőségük nyílik kiemelt figyelmet fordítani a régióra. Ez lehetőséget teremthet a Visegrádi Együttműködés országainak arra, hogy aktívan elősegítsék az Európai Unió délkeleti irányú bővítését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bővítéspolitika, Európai Unió bővítése, nemzetközi kapcsolatok, Nyugat-Balkán, V4, visegrádi országok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2024. Feb. 22. 10:33
Utolsó módosítás:	2024. Feb. 22. 10:33
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/53512

Actions (login required)

Tétel nézet