A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője

Koch Fruzsina (2015) A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF Koch Fruzsina_szakdolgozat .pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (417kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a hazai lakosság sportturizmusának jelenlegi és jövőbeni kérdéseivel foglalkoztam. A dolgozat első részében áttekintettem a turizmus világgazdaságban betöltött szerepét. Az ágazat napjainkban szerepet vállal a munkanélküliség csökkentésében, másrészt a világméretűvé vált tömegturizmus jelentős mértékben terheli a környezetet, ezért a fenntartható fejlődést kell célul tűzni. A hazai turizmus ágazata jelenleg a GDP 5,9 százalékát adja, a beszállítókkal együtt eléri a 9 százalékot is. Hazánk adottságai a turizmus, ezen belül a sportturizmus számára kiválóak. Szép, változatos tájainkon síkságok, hegyek, dombvidékek váltakoznak. 2000 éves a fürdőkultúránk, kiválóak az eredményeink a vízi sportokban, s hagyományaink szerint lovasnemzet is vagyunk. 2007-2013 között az Európai Unió 291 milliárd forintos támogatásával 444 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A turisztikai vonzerő növelésére 241 milliárd forintot, szálláshelyek létesítésére 44 milliárd forintot, a TDM-szervezetek támogatására 6 milliárd forintot fordítottak. Kerékpárutak épültek nemcsak Budapesten, a Balaton környékén, és a Tisza-tónál, de Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében is. Turistaházak felújítására került sor, modernizálódtak a sícentrumok, stb. 2014 és 2020 között a további fejlesztések folytatásával 2024-re elérendő célkitűzés, hogy hazánk a világ első 30 országa között legyen a turizmus versenyképessége tekintetében. A rekreáció (testi-lelki felüdülés, feltöltekezés), a sport és a sportturizmus lehetőséget teremt az egészség megőrzésére, helyreállítására. A hazai lakosság 62 százaléka azonban az Eurobarométer (2014) felmérés szerint ritkán vagy soha nem végez testmozgást. A statisztikai felmérés szerint 2010-ben átlagosan 15 percet fordítottak sportra. Több főiskolák és egyetem folytat vizsgálatokat a hallgatók sportolási szokásainak megismerése érdekében, azt célul tűzve, hogy minél több fiatalt tudjanak bevonni a sportolásba. Ennek során a Debreceni Egyetemen például megállapították, hogy a sportolást végző fiataloknak nagyobb a bizalma a társadalomban és a saját jövőjükben. (Kovács 2013) A Budapesti Corvinus Egyetem műhelyének tanulmánya feltárta a hallgatók sportolási szokásait, azok változását. A BGF-n az utazási szokásokról készült kutatás. Kérdőíves felmérés formájában primer kutatást végeztem sportolók és főiskolai társaim, ismerőseim körében. (1. számú melléklet) A felmérés és az összehasonlítás egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a sportolók lényegesen többet és rendszeresebben edzenek, mint kortársaik, önállóbban hozzák meg döntéseiket, nagyobb az érdeklődésük a sportesemények iránt, és szívesen kísérleteznek extrém sportokkal is. Összegezve a sportturizmus helyzetét elmondható, hogy hazánkban kedvező környezeti feltételek vannak, jelentős mennyiségű, döntően olcsó, kielégítő színvonalú szállásokkal rendelkezünk, melyek uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődtek az elmúlt években, s ennek folytatása a jövőben is várható. Kedvezőtlen tényezőnek számít viszont a munkanélküliség, a jövedelemegyenlőtlenség és a fiatalok egy részének elvándorlása. Javaslom a sportturizmus feltételeinek további fejlesztését, mivel ez a tevékenység új munkahelyeket teremt olyan területeken is, ahol nagyarányú a munkanélküliség. A sporttevékenység egyrészt örömet szerez a résztvevőknek, másrészt segíti az egészség megőrzését, helyreállítását. Olyan nagy nemzetközi versenyek megrendezése, mint a 2017-es úszó-világbajnokság, kedvet csinál a fiatalok számára Hosszú Katinka, Cseh László és a többiek példájának követésére. A tömegsport támogatása érdekében tett javaslataim: - fiatalok részére belépők és utazási kedvezmények biztosítása, - a stadionokban hetente, nyílt napok keretében a pályák használatának lehetősége, - a futópályák, tornapályák közelebb hozatala a lakókörnyezethez, - turistaházak, turisztikai vendéglátóhelyek közelében pályák (foci, tenisz, torna stb.) kialakítása, sporteszközök kölcsönzésének lehetőségével, - új turisztikai beruházások támogatása, adókedvezmény, uniós pályázati lehetőségek igénybevételével, kedvezményes hiteltámogatással, - végezetül a média fokozottabb szerepe a sportos életmód támogatásában.

Magyar cím

A hazai lakossági sportturizmus jelene és jövője

Angol cím

The present and the future of the domestic residental sporttourism

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás szak

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	sport, sportturizmus, hazai, Sportolási szokások, jelene
Felhasználói azonosító szám (ID):	Meleg Gizella
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 17. 10:14
Utolsó módosítás:	2016. Feb. 18. 13:47

Actions (login required)

Tétel nézet