AZ LMBTQI+ közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására

Nagy-Péter Flóra (2023) AZ LMBTQI+ közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF AZ LMBTQI közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat szakdolgozat státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (319kB)
	PDF Nagy-Péter F_OK_PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (133kB)
	PDF Kulsos_biralat_Nagy_Peter_Flora_dolgozat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (236kB)

Absztrakt (kivonat)

<p dir="ltr" style="text-align: left;"></p><p>Dolgozatomban az LMBTQI+ közösség helyzetét elemzem Magyarországon, amelyben főként a 2018-2022 közötti időszak jogszabályváltozásai által kiváltott társadalmi hatást, a csoporthoz való viszonyulás változását, továbbá az ebben az időszakban felerősödött LMBTQI+ emberekről szóló politikai kommunikációt vizsgálom. A magyarországi LMBTQI+ közösséghez való hozzáállás és jogaiknak helyzete a 2018-2022 közötti időszakban jelentős változáson ment keresztül. Ez a változás pedig nem vonatkoztatható el az ország politikai berendezkedésétől és kommunikációjától, mivel az egyik legnagyobb szerepet a 2021-es „propaganda-” vagy a köznyelvben „pedofiltörvény” felvetése, majd annak népszavazásra való bocsátása játszotta.&nbsp;Mivel hazánkban is a heteronormatív szemlélet a széleskörben elfogadott norma, ezért ezzel a kisebbségi csoporttal szemben gyakran megjelennek a fóbiák, mint a homofóbia és transzfóbia, illetve a diszkrimináció is. Ezen jelenségek társadalmi kirekesztettséget idéznek elő, vagyis más rétegektől való elszigetelődést, amely rontja vagy akár ellehetetleníti az LMBTQI+ közösség sikeres beintegrálódását a magyar társadalom egészébe.&nbsp;A beintegrálódás&nbsp;hiánya pedig növeli a kisebbségi csoporttal szembeni szimpatizáció hiányát, és az ellenségesség mértékét a társadalom többi tagja részéről.&nbsp;Az elmúlt években világszerte egyre több figyelmet kapott az LMBTQI+ közösség, és egyre többen kezdtek el foglalkozni ezen csoport társadalomban elfoglalt helyével. A magyarországi közösség helyzetét véleményem szerint azért fontos vizsgálni a magyar társadalomban, mert a hétköznapi tapasztalat azt látszik mutatni, hogy hazánkban magas a diszkrimináció, homofóbia és transzfóbia megjelenése a csoport tagjaival szemben, mely tényezők jelentősen befolyásolják az LMBTQI+ személyek jogainak érvényesítését, valamint a velük szembeni egyenlő bánásmód esélyét.</p><br><p></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	2018-2022, Alaptörvény 9. módosítás, anyakönyvi törvény, diszkrimináció, gyermekvédelmi népszavazás, gyermekvédelmi törvény, homofóbia, jogszabályváltozások, lmbtqi+, politikai kommunikáció, propagandatörvény, társadalmi kirekesztettség, törvényi változások, transzfóbia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2023. Szep. 07. 14:25
Utolsó módosítás:	2023. Szep. 07. 14:25
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/47262

Actions (login required)

Tétel nézet