Nagy-Péter Flóra (2023) AZ LMBTQI+ közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására. Külkereskedelmi Kar.
Előnézet |
PDF
AZ LMBTQI közösség helyzetének változása Magyarországon a 2018-2022 közötti politikai kommunikáció és az ebben az időszakban hozott törvényi és jogszabályváltozások hatására.pdf Download (1MB) | Előnézet |
![[thumbnail of Nyilatkozat szakdolgozat státuszáról.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
Nyilatkozat szakdolgozat státuszáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (319kB) |
|
PDF
Nagy-Péter F_OK_PDF.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (133kB) |
|
PDF
Kulsos_biralat_Nagy_Peter_Flora_dolgozat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (236kB) |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatomban az LMBTQI+ közösség helyzetét elemzemMagyarországon, amelyben főként a 2018-2022 közötti időszakjogszabályváltozásai által kiváltott társadalmi hatást, a csoporthoz valóviszonyulás változását, továbbá az ebben az időszakban felerősödött LMBTQI+emberekről szóló politikai kommunikációt vizsgálom. A magyarországi LMBTQI+közösséghez való hozzáállás és jogaiknak helyzete a 2018-2022 közöttiidőszakban jelentős változáson ment keresztül. Ez a változás pedig nemvonatkoztatható el az ország politikai berendezkedésétől és kommunikációjától,mivel az egyik legnagyobb szerepet a 2021-es „propaganda-” vagy a köznyelvben„pedofiltörvény” felvetése, majd annak népszavazásra való bocsátása játszotta.Mivel hazánkban is a heteronormatív szemlélet a széleskörben elfogadott norma, ezért ezzel a kisebbségi csoporttal szemben gyakran megjelennek a fóbiák, mint a homofóbia és transzfóbia, illetve a diszkrimináció is. Ezen jelenségek társadalmi kirekesztettséget idéznek elő, vagyis más rétegektől való elszigetelődést, amely rontja vagy akár ellehetetleníti az LMBTQI+ közösség sikeres beintegrálódását a magyar társadalom egészébe.A beintegrálódáshiánya pedig növeli a kisebbségi csoporttal szembeni szimpatizáció hiányát, és az ellenségesség mértékét a társadalom többi tagja részéről.Az elmúlt években világszerte egyre több figyelmet kapott az LMBTQI+ közösség, és egyre többen kezdtek el foglalkozni ezen csoport társadalomban elfoglalt helyével. A magyarországi közösség helyzetét véleményem szerint azért fontos vizsgálni a magyar társadalomban, mert a hétköznapi tapasztalat azt látszik mutatni, hogy hazánkban magas a diszkrimináció, homofóbia és transzfóbia megjelenése a csoport tagjaival szemben, mely tényezők jelentősen befolyásolják az LMBTQI+ személyek jogainak érvényesítését, valamint a velük szembeni egyenlő bánásmód esélyét.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Kommunikáció Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | 2018-2022, Alaptörvény 9. módosítás, anyakönyvi törvény, diszkrimináció, gyermekvédelmi népszavazás, gyermekvédelmi törvény, homofóbia, jogszabályváltozások, lmbtqi+, politikai kommunikáció, propagandatörvény, társadalmi kirekesztettség, törvényi változások, transzfóbia |
| SWORD Depositor: | Archive User |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
| Rekord készítés dátuma: | 2023. Szep. 07. 14:25 |
| Utolsó módosítás: | 2023. Szep. 07. 14:25 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/47262 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
