The Impacts of Climate Change on the Economic Development of Southeast Asia

Trembeczki Anikó (2020) The Impacts of Climate Change on the Economic Development of Southeast Asia. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF PU6J2E_Thesis .pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF bge nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (362kB)

Absztrakt (kivonat)

Trembeczki Anikó                                                                                        Belső konzulens: Budapesti Gazdasági Egyetem                                                                       Dr. Majoros Pál Külkereskedelmi Kar                                                                                      Külső konzulens: Nemzetközi gazdálkodás szak                                                                        Dr. Patrick Bayer Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozások szakirány   The Impacts of Climate Change on the Economic Development of Southeast Asia – A klímaváltozás hatásai Dél-Kelet Ázsia Gazdasági Fejlődésére Szinopszis   Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy hogyan hat a klímaváltozás Dél-Kelet Ázsia gazdasági fejlődésére. Tekintettel arra, hogy milyen széleskörű a téma és a dolgozat terjedelme adott, egy – az International Monetary Fund által közzétett – cikk alapján leszűkítettem az a kutatásomat az alábbi négy országra: Vietnám, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Mianmar.  A klímaváltozás közben a régiót egyre több természeti katasztrófa sújtja, köztük a szárazság, áradások, tájfunok. Az átlaghőmérséklet egyre nő, a tengerszint emelkedése pedig nagyvárosokat és mezőgazdasági központokat egyaránt veszélyeztet. Primer és szekunder forrásokból egyaránt dolgoztam. Eredetileg mélyinterjúkat szerettem volna készíteni a téma szakértőivel, de ez a koronavírus miatt nem jöhetett létre. Ebből kifolyólag elküldtem a kérdéseimet konzulátusoknak, nagykövetségeknek és kutatóknak. Két kutatóval sikerült rövid beszélgetést folytatnom (Richard Doner és Klemensits Péter), illetve hasznos tájékoztatásokat kaptam a négy elemzett ország nagykövetségeitől is. A szekunder kutatásomat főként a Glasgowi Egyetem könyvtárának adatbázisából merítettem, illetve naprakész online forrásokat dolgoztam fel. Külön kitértem a Mekongon épített vízierőművek jelentőségére is. Bár a vízierőművekről általánosan elterjedt tévhit, hogy nem károsak a környezetre és megújuló energiaforrásként elvileg véget nem érőek, gyakorlatilag az ellenkezője derült ki. A folyók vizeinek szabályzása negatívan befolyásolja a vizek elővilágát, az áradásokat. A halak kihalnak, ezáltal a halászat, mint iparág is nagy veszélybe kerül. Az elővilág pusztulása során pedig szén-dioxid és metán kerül a levegőbe. A mezőgazdaságra nézve is nagy kárt jelentenek a vízierőművek, hiszen egyes országok „el tudják zárni” a vizet a másik elől. Arról már nem is beszélve, hogy a vízierőműveket mintegy 30 éves időtartamra építik csak, és mind a karbantartásuk, mind a lebontásuk igen költséges. Fontos megjegyezni azonban, hogy nem Kína az egyetlen ország, amelyik vízierőműveket épít a Mekongon. Dél-Kelet Ázsia országai is élnek ezzel a lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy fontosabb számukra az energiatermelés, mint a Mekonghoz köthető egyéb ágazatok, például az édesvízi halászat. Számomra az egyik legérdekesebb aspektusa a témának az, hogy habár az elemzett országok hasonló vagy majdhogynem ugyanolyan problémákkal kell, hogy megbirkózzanak, mégsem egyformán érinti sem a gazdaságukat, sem a lakosságot. Az egyes kormányok más és más módszerekkel közelítik meg a klímaváltozás okozta kihívásokat, különböző adaptációs módszerekkel próbálkoznak és nem ritkán a nyugati országokat okolják az őket sújtó károkért. Arról már nem is beszélve, hogy annak ellenére, hogy az elhatározás megvan ezen kormányok részéről arra, hogy komoly lépéseket tegyenek a környezetvédelem érdekében, sok esetben egyszerűen nincs lehetőségük ezek megvalósítására. Az extrém szegénység és a szakértelem hiánya jelentik a legnagyobb akadályt. Továbbá a régió politikai vezetői gyakran választani kényszerülnek a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között.   The Impacts of Climate Change on the Economic Development of Southeast Asia Synopsis   The thesis aims to describe how and to what extent climate change affects the economic development of South East Asia. It focuses on the challenges the region has to face, future perspectives, and possible solutions. Southeast Asia is expected to be seriously affected by the adverse impacts of climate change since most economies are relying on agriculture and natural resources like water. As a result, the national budget often needs to be reallocated to handle unexpected events occurring due to climate change. I have gathered most of the literature used from the database of the University of Glasgow. My primary research is based on information received from embassies and experts in the field. Considering the possible length of this paper and the vagueness of the topic, I have decided to narrow my research down to four countries: Vietnam, the Philippines, Thailand, and Myanmar. We can see the different ways governments handle issues, what the main policies are, what strategies they implement, and how communities react and come up with solutions of their own to fight climate change. For instance, Thailand built a park in Bangkok which can even store a million gallons of water in case of flooding while Vietnam put floating solar panels on the Mekong. In my opinion, the main takeaway of this thesis is that even though the analyzed countries are located in the same region, each of them is unique in their attribution to climate change and sometimes their goodwill and efforts are just not enough. Governments struggle to meet their targets and they tend to blame Western nations for generating global warming. They lack the expertise and financial resources to fight extreme weather conditions and their consequences while coming up with different adaptation measures. Communities react differently to the increased number of natural hazards: some are in denial while others cooperate in collective funding. As Southeast Asia aims for economic development and to overcome poverty, interests often clash and governments have to choose between economic growth and environmental development.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Délkelet-Ázsia, gazdasági fejlődés, klímaváltozás, mezőgazdaság, vízierőmű
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 08:15
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 08:15
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/35692

Actions (login required)

Tétel nézet