A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata

Fazekas Péter (2020) A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálata.pdf Download (588kB) | Előnézet
	PDF L0RB4M_Fazekas_Péter_nyilatkozatnyilvanossag.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (275kB)
Előnézet	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_2020majus.pdf Download (165kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Azért választottam a dolgozatom témájaként a mikró-, kis- és középvállalkozások adózásának vizsgálatát, mert úgy gondolom, hogy a kkv szektor jellemzően nem használja ki teljes mértékben a törvény adta kedvező adózási lehetőségeket.</p> <p>Miért fontos a kkv-k adózásának vizsgálata? Azért, mert az Európai Unión belül az összes gazdasági társaság 99%-át ők teszik ki, valamint ők foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót is a közösségen belül. Mivel fejlődésük és hatékony működésük hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, az országok gazdasági fejlődéséhez, a munkanélküliség globális csökkenéséhez, ezért fontos, hogy megfelelő adótervezéssel válasszák ki a nekik megfelelő adónemet, éljenek az adókedvezményekkel, hogy megkíméljék magukat a túlzott adófizetéstől és ezáltan gyorsabban növekedjenek, fejlődjenek. Mivel most a magyar adórendszerre koncentrálunk, úgy kiemelten fontos a magyar vállalkozások adóhatékonyságának növelése, hogy ezáltal globális szinten is versenyelőnyre tehessenek szert, valamint növeljék a magyar GDP-t.</p> <p>Fontos tehát összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek a kkv-k növekedését akadályozzák. Az adózás, pontosabban a bonyolult hazai adórendszer tehát az egyik ilyen tényező, méghozzá a legnagyobb súllyal a kormány által végzett felmérés szerint is, ezért vizsgáltam meg a hazai adórendszer felépítését, a választahó adónemek körét és világítottam rá azokra az adózási lehetőségekre, amelyek véleményem szerint jellemzően kihasználatlanok.</p> <p>A kkv-k hatékony adóztatása azért fontos, hogy hosszú távon biztosítható legyen az egyszerűsített adónemek alkalmazása és ezáltal fenntartható legyen a növekedési, fejlődési lehetőségük.</p> <p>A 2012-ben bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adója a kisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók számára lehetővé tette az adminisztrációs terhek enyhítését, az egyszerűségével pedig az egyik legnépszerűbb adózási formává vált a kkv-k körében. Az adónem a feketegazdaság szereplőit fokozatosan a szürkegazdaság felé terelte, a csekély mértékű adófizetési kötelezettségével, így a nyilvántartott adózók száma (és ezáltal az adófizetők száma) emelkedni kezdett. Fontos azonban az a tényező is, hogy az adónem egyszerűsége okán, valamint a tételes adó relatív kis összegének hatására megjelentek a visszaélések is. Tehát a vállalkozások úgynevezett „leplezett munkaviszonyban” kezdték foglalkoztatni alkalmazottjaikat, vagyis bejelentették őket kisadózóként, így spórolva a munkadói és munkavállalói járulékokon, adókon. A Nemzeti Adó és Vámhivatal ezért adatszolgáltatásra kötelezte az 1.000.000 Ft-ot éves szinten meghaladó bevételt szerző katásokat, hogy könnyebben kiszűrhesse a visszaéléseket.</p> <p>Azon adózóknak lehet a legelőnyösebb a kata választása, akik a szolgáltató szektorban tevékenykednek, így relatív alacsony költséghányaddal dolgoznak viszont magasabb az élőmunka igény, hiszen az adónemben költség elszámolás nem lehetséges.</p> <p>A vállalkozói személyi jövedelemadó, bár nem tartozik az egyszerűsített adónemek közé, szintén egy alternatíva a kisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók számára. Véleményem szerint azok az adózók választják, akik a kata éves 12.000.000 Ft-os keretét már túllépték volna forgalom tekintetében, vagy a tevékenységük jellege miatt költségeik olyan mértékűek, hogy jobban megéri a jövedelemelszámolást választani, mint a tételes adót.</p> <p>Amennyiben már nem egy vagy két személyes vállalkozásokról beszélünk, úgy felmerül a kisvállalati adó és a társasági adó közötti választásának lehetősége. Az adónemek közötti fő különbség az adómegállapítás szemléletében van. Itt tehát nem jelenthetem ki egyértelműen, hogy milyen tevékenységek esetén kedvezőbb az egyik vagy a másik, ezeket minden esetben alaposan meg kell vizsgálni. Fontos az alkalmazottak összetételének vizsgálata, valamint az olyan számviteli kategóriák, mint az árbevétel, az iparűzési adó alapját képező tételek, a személyi jellegű kifizetések.</p> <p>A társasági adó eredményszemléletű, vagyis a számviteli adózás előtti eredmény kategóriából indul ki és rendkívül összetett. Számos kedvezmény található meg benne, mint a veszteségelhatárolás lehetősége, a beruházásokhoz, foglalkoztatáshoz, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kedvezmények, amelyek a kisvállalati adóban nem, így a választás előtt alapos tervezésre van szükség.</p> <p>Ezzel szemben a kisvállalati adó alapvetően pénzforgalmi szemléletű. Tehát a vállalkozásba bekerülő tőke csökkenti az adóalapot, míg a tőkekivonás növeli (pl.: osztalékfizetés). Viszont van egy meghatározott minimum adóalap, amelyet a személyi jellegű ráfordítások összege jelenti. Mivel a kisvállalati adóalany mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól (17,5%+1,5%=19%), a bérekre viszont a jóval kisebb kulcsú 12%-os kivát fizeti, ezért olcsóbbá válik a foglalkoztatás, ami az alkalmazottak számának növekedésével egyre kedvezőbbé teszi az adónem választását.</p> <p>Megvizsgáltam néhány esetet, hogy bizonyos vállalkozások számára, melyik adónem választása lehet pénzügyileg előnyösebb. Ezeknél figyelembe vettem az adónem szabályait és a fontosabb tényezőket, amelyekre különös hangsúlyt érdemes fektetni az adótervezéskor. Mivel a két adónem közötti döntés meglehetősen összetett, így mindegyik esetben próbáltam a döntést befolyásoló tényezőket külön esetben szerepeltetni, hogy éreztessem, mekkora hatása van külön-külön is a képződő adókülönbözetre.</p> <p>Az első esetben egy hegesztési munkákat végző vállalkozást vizsgáltam. A cégben 16 alkalmazott dolgozik, így feltételezhető, hogy a foglalkoztatás költségei csökkennek, ha a társaság a kisvállalati adót választja. Azonban, mivel az alkalmazottak jelentős száma tanuló, így a cég igénybe vehet szakképzési támogatást, viszont csak a társasági adó alanyaként. Ebben az esetben tehát a társasági adó választása az előnyösebb, hiszen a támogatás összege jelentősen meghaladta a kisvállalati adó által megnyert foglalkoztatási megtakarítást.</p> <p>Tehát a tervezéskor az első és egyik legfontosabb szempont a foglalkoztatotti állomány szerkezetének vizsgálata. Fontos figyelembe venni az alkalmazotti létszámot, foglalkoztatás jogcímét, a heti munkaórák számát, az alkalmazottakra igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményeket, illetve megvizsgálni a szakképzési támogatás igénybevételének feltételeit.</p> <p>A második esetben egy kis létszámú, kis nyereséghányadú kereskedelmi vállalkozást vizsgáltam jelentős beruházások nélkül. Itt érvényesült az a megállapítás, amely szerint: akkor éri meg a legjobban a kisvállalati adó választása, ha a személyi jellegű ráfordítások meghaladják az eredmény összegét. Mivel a relatív kis eredmény nem teszi lehetővé jelentős beruházások kivitelezését, így nem számolhatunk a társasági adó törvény szerinti kkv beruházási kedvezménnyel, ami átbillenthette volna a mérleget.</p> <p>Ennél az esetnél, mivel relatív nagy adókülönbözet merült fel a két adónem lehetőségének választásakor, készítettem egy kalkulációt, hogy ha a megtakarított összeget befektetné a vállalkozás, akkor mekkora lenne a tényleges adókülönbözet. Négy év elteltével így a megnyert adókülönbözet akár a másfélszeresére is növelhető, ha a vállalkozás addig képes nélkülözni ezt a tőkét az operatív működésétől.</p> <p>A harmadik esetben egy kis létszámú, nagy nyereséghányaddal működő informatikai szolgáltatást végző céget vizsgáltam. </p> <p>Jelentős beruházások nélkül a cégnek a kisvállalati adó választása a kedvezőbb. Ennek oka vállalkozás költségszerkezetében keresendő. Az iparűzési adó alapját csökkentő tételek közé a vállalkozás relatív kevés költsége szerepeltethető, mivel a tevékenység jellege alapján viszonylag nagy a hozzáadott érték. Ezáltal a legnagyobb megtakarítás a kisvállalati adó egyszerűsített adómegállapítása okozza az iparűzési adó tekintetében. Ennek alapján a cég még akkor is kedvezőbben jár, ha a teljes eredményt kifizeti osztalékként, annak ellenére, hogy az osztalék adóterhei a kisvállalati adóbál jelentősen magasabbak, mint a társasági adónál.</p> <p>Azonban amikor az esetet jelentős beruházásokkal vizsgáltam, úgy egy meghatározott (az eredményhez képest relatív nagy) beruházási összeg esetén a társasági adó törvény szerinti kkv beruházási kedvezmény figyelembevételével a társasági adó oldalára billent a mérleg. Ennek következtében a tervezett beruházások és azok szerkezete is jelentős hangsúlyt kell, hogy kapjanak a tervezéskor.</p> <p>Ezek után, még egy fontos lehetőséget vizsgáltam meg, amely a vállalkozások likviditását képes javítani, ez az áfatörvény alapján választható pénzforgalmi elszámolás. Ez lehetővé teszi, hogy a fizetendő általános forgalmi adót ne abban az időszakban kelljen bevallani és megfizetni amelyikbe az ügyletek teljesítési időpontja esik, hanem akkor, amikor a számla pénzügyileg rendezésre (kifizetésre) kerül. Ezzel időben elhalasztható az áfa megfizetése, amely áfa összeg, mint rövid lejáratú kötelezettség a számla kiegyenlítéséig képes finanszírozni a vállalkozás tevékenységét.</p> <p>Az esetek és az adónemek vizsgálatával rávilágítottam, hogy milyen tényezőket érdemes figyelembe venni az adónemek közötti választáskor, amely nagymértékben segítheti az ilyen jellegű döntések előkészítését a gyakorlatban. A különböző tényezők a gyakorlatban egyszerre fejtik ki a hatásukat, így egy összetett kalkulációhoz, szükség van az esetekben említett tényezők együttes figyelembevételére, hogy a vállalkozásunk a jövőben hatékonyabban működjön vagyis, hogy megkíméljük azt a feleslegesen befizetett adóforintoktól.</p><br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k), adófajták, adóismeretek, adótervezés, pénzügyi számítások
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 11:04
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27280	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27280

Actions (login required)

Tétel nézet