Az ökoadó a múltban és most

Cs.Nagy Luca (2020) Az ökoadó a múltban és most. Pénzügyi és Számviteli Kar.

Előnézet	PDF Az ökoadó a múltban és most.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat nyilvánossá tételről 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (426kB)
Előnézet	PDF Szakdologzati témavázlat és összefoglalás 2020.pdf Download (349kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

<p><p>Összefoglaló részemet először is azzal szeretném kezdeni, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült adónemek véleményem szerint még nincsenek teljesen kiforrott állapotban. Sok esetben ellenállásba ütköznek már a bevezetés fázisában. Annak ellenére, hogy a versenyképességet nem befolyásolják, nem aratnak feltétlen sikert. </p> <p>A környezetvédelemmel, illetve a környezet megóvásával már a középkorban is foglalkoztak. Nemzetközi viszonylatban az első fontos szervezetet 1968-ban alapították meg, ez volt a Római Klub. Kiemelt céljuknak tekintették, hogy mindenki egységesen lépjen fel a bolygó megóvása érdekében. <br> Több világkonferenciát is rendeztek annak érdekében, hogy minél hamarabb megoldást találjanak a környezeti katasztrófák megelőzésére. Így azt mondhatjuk, hogy a témával való foglalkozás világméretű vált. Próbáltak arra törekedni, hogy minél hosszabb távú stratégiákat dolgozzanak ki, hiszen a legfontosabb tényezőnek a jövő generációinak jólétét tekintették.</p> <p> </p> <p>Mint már említettem, szinte minden esetben azt mondhatjuk, hogy az ökoadók bevezetése ellenállást váltott ki a húzó ágazatokban. Ezt visszavezethetjük arra, hogy ez az adófajta még nem érte el végleges formáját, azaz folyamatosan tovább gondolására van szükség. Bevezetésük komoly szakmai tudást igényel és szükség van a folyamatos elemzésükre is. A környezeti adók felépítése Magyarországon két nagy csoportra bontható. Az egyik nagy csoport a közvetett adók, melybe beletartozik az energiaadó, a környezetterhelési-díj és a környezetvédelmi termékdíj. Ezen belül a környezetterhelési díjat három fő részre bonthatjuk, melyek a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj. Természetesen, ha vannak közvetett adók, akkor közvetlen adókról is beszélhetünk. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a vízkészletjárulékot, az üzemanyagok jövedéki adóját, a regisztrációs adót és a környezetvédelmi bírságokat. </p><p> Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetvédelmi adók elsődleges célja a „szennyező fizet elv”, azaz a szennyező tevékenység köteles fizetni abban az esetben, ha a környezetben valamilyen kárt okozott. Pozitívuma az lehet, hogy ezekből a bevételekből befolyt összegeket olyan kutatásokra, illetve fejlesztésekre lehet fordítani, mely a jövőben segít megfékezni a globális klímaváltozást.</p> <p> </p> <p>Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy nemzetközi szinten Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a környezetvédelem ügyében. Mondhatjuk azt is, hogy inkább a középmezőny alján. Sajnos az állam nem támogatja a megújuló energiaforrások mélyebb ki- és felhasználását, illetve országunkban a szélenergia alkalmazása is teljes mértékben visszaszorul, ellentétben a nyugati szomszédainkkal szemben. Ezt egyértelműen mutatja Paks 2 kialakítása is. A fejlődő országokban fokozatosan kezdik visszaszorítani a jelenleg is működő atomerőműket, hiszen áramtermelő szerepüket átveszi más helyettesítő megújuló energia használata. Úgy gondolom, hogy ez az út lenne a fenntartható fejlődés szempontjából a legkedvezőbb, hiszen így bolygónk terhelése is jelentős mértékben visszaszorulna. </p> <p> </p> Fontosnak tartom megemlíteni, hogy hazánk is próbál tenni a környezetvédelem előrelépése érdekében, gondolok itt az „Otthon melege programra” vagy az „e-mobilitásra”. Az Otthon program egy olyan innovációs program, mely támogatja a megújuló energia fejlesztését. Az e-mobilitás is egy innovációs program, hiszen az elektromos gépjárművek használatának növelését célozza meg.    <br></p>

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, környezetvédelem, közvetett adó, közvetlen adó, ökoadó, szennyezés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2020. Nov. 27. 04:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 29. 10:49
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27225	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27225

Actions (login required)

Tétel nézet