Cs.Nagy Luca (2020) Az ökoadó a múltban és most. Pénzügyi és Számviteli Kar.
Előnézet |
PDF
Az ökoadó a múltban és most.pdf Download (1MB) | Előnézet |
PDF
Nyilatkozat nyilvánossá tételről 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (426kB) |
|
Előnézet |
PDF
Szakdologzati témavázlat és összefoglalás 2020.pdf Download (349kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Összefoglaló részemet először is azzal szeretném kezdeni,hogy a környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült adónemek véleményem szerintmég nincsenek teljesen kiforrott állapotban. Sok esetben ellenállásba ütköznekmár a bevezetés fázisában. Annak ellenére, hogy a versenyképességet nembefolyásolják, nem aratnak feltétlen sikert. A környezetvédelemmel, illetve a környezet megóvásával már aközépkorban is foglalkoztak. Nemzetközi viszonylatban az első fontosszervezetet 1968-ban alapították meg, ez volt a Római Klub. Kiemelt céljuknaktekintették, hogy mindenki egységesen lépjen fel a bolygó megóvása érdekében. Több világkonferenciát is rendeztek annak érdekében, hogy minél hamarabbmegoldást találjanak a környezeti katasztrófák megelőzésére. Így aztmondhatjuk, hogy a témával való foglalkozás világméretű vált. Próbáltak arratörekedni, hogy minél hosszabb távú stratégiákat dolgozzanak ki, hiszen alegfontosabb tényezőnek a jövő generációinak jólétét tekintették. Mint már említettem, szinte minden esetben azt mondhatjuk,hogy az ökoadók bevezetése ellenállást váltott ki a húzó ágazatokban. Eztvisszavezethetjük arra, hogy ez az adófajta még nem érte el végleges formáját,azaz folyamatosan tovább gondolására van szükség. Bevezetésük komoly szakmaitudást igényel és szükség van a folyamatos elemzésükre is. A környezeti adókfelépítése Magyarországon két nagy csoportra bontható. Az egyik nagy csoport aközvetett adók, melybe beletartozik az energiaadó, a környezetterhelési-díj ésa környezetvédelmi termékdíj. Ezen belül a környezetterhelési díjat három főrészre bonthatjuk, melyek a levegő-, a víz- és a talajterhelési díj.Természetesen, ha vannak közvetett adók, akkor közvetlen adókról isbeszélhetünk. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a vízkészletjárulékot, az üzemanyagok jövedéki adóját, a regisztrációs adót és akörnyezetvédelmi bírságokat. Összességében azt mondhatjuk, hogy a környezetvédelmi adók elsődleges célja a„szennyező fizet elv”, azaz a szennyező tevékenység köteles fizetni abban azesetben, ha a környezetben valamilyen kárt okozott. Pozitívuma az lehet, hogyezekből a bevételekből befolyt összegeket olyan kutatásokra, illetvefejlesztésekre lehet fordítani, mely a jövőben segít megfékezni a globálisklímaváltozást. Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogynemzetközi szinten Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el akörnyezetvédelem ügyében. Mondhatjuk azt is, hogy inkább a középmezőny alján.Sajnos az állam nem támogatja a megújuló energiaforrások mélyebb ki- ésfelhasználását, illetve országunkban a szélenergia alkalmazása is teljesmértékben visszaszorul, ellentétben a nyugati szomszédainkkal szemben. Eztegyértelműen mutatja Paks 2 kialakítása is. A fejlődő országokban fokozatosankezdik visszaszorítani a jelenleg is működő atomerőműket, hiszen áramtermelőszerepüket átveszi más helyettesítő megújuló energia használata. Úgy gondolom,hogy ez az út lenne a fenntartható fejlődés szempontjából a legkedvezőbb,hiszen így bolygónk terhelése is jelentős mértékben visszaszorulna. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy hazánk is próbál tenni akörnyezetvédelem előrelépése érdekében, gondolok itt az „Otthon melegeprogramra” vagy az „e-mobilitásra”. Az Otthon program egy olyan innovációsprogram, mely támogatja a megújuló energia fejlesztését. Az e-mobilitás is egyinnovációs program, hiszen az elektromos gépjárművek használatának növelésétcélozza meg.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) | ||
---|---|---|---|
Kulcsszavak: | adózás, környezetvédelem, közvetett adó, közvetlen adó, ökoadó, szennyezés | ||
SWORD Depositor: | Archive User | ||
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User | ||
Rekord készítés dátuma: | 2020. Nov. 27. 04:39 | ||
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 29. 10:49 | ||
URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27225 | URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27225 |
Actions (login required)
Tétel nézet |