Korlátozó tényezők strukturált feltárása projekt tervezés és menedzsment során

Czakó Lajos János (2020) Korlátozó tényezők strukturált feltárása projekt tervezés és menedzsment során. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_szakdolgozat.pdf]
Előnézet
PDF
Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_szakdolgozat.pdf

Download (1MB) | Előnézet
[thumbnail of Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_nyilvanossag.pdf] PDF
Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_nyilvanossag.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (651kB)
[thumbnail of Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_osszefoglalo.pdf]
Előnézet
PDF
Czako_Lajos_INFN3D_VallalkozasfejlesztesMA_osszefoglalo.pdf

Download (605kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a vállalkozásokat ésnon-profit szervezeteket célzó fejlesztési projektek korlátozó tényezőit tártamfel. Az itt bemutatott elemzés több szempontot vizsgált. Elsőként azt, hogyvannak e dominánsnak tekinthető korlátok. Második szempont volt, hogy vannak eolyan, tipikusnak tekinthető korlátok, nehézségek, amelyek egy-egy vállalatimérethez kapcsolódnak. A harmadik szempont megnézte, hogy van e különbségnon-profit és for-profit fejlesztési folyamat között, ha korlátozó tényezőketvizsgálunk. A negyedik szempont a projekt tervezés és fejlesztés közöttifolyamatokat vizsgálta.A gyakorlati kutatás szempontjaihoz adolgozat abból a problémakörből indul ki, amit Magyarországon több helyen islehet hallani – az MKKV szektor pályázási és lehívási folyamatai lehetnénekhatékonyabbak is. Ennek megfejtéséhez jött a dolgozat módszertana, amelyneksorán a pályázati szakértők tapasztalatait, percepcióit és véleményétvizsgáltam meg. Az előbbiekben meghatározott feltételek mentén egységes mintátsikerült elérni, amelynek eseteit részletezték a szakértők. A dolgozatbanbemutatott kutatás így nemcsak az MKKV szektor, de a nagyvállalati sajátosságokfeltárására is alkalmasnak bizonyult.Mindezt a dolgozat elméleti részealapozza meg, ami a magyar MKKV helyzet rövid ismertetésével indul afejlesztési projektek tükrében. Ezt követően a projekt menedzsment kompetenciarendszerének kiemelt szakirodalmát dolgozta fel az elméleti rész. A dolgozatönmagától értetődően részletezte az Európai Uniós projektek adta lehetőségekkörnyezetét- ezen belül a GINOP és GOP programok adta lehetőségeket éstematikákat.A dolgozat, érdemi, gyakorlati részea fenti módszertan alapján elvégzett vizsgálatot mutatta be. Ennek során adolgozat elején és gyakorlati részében megfogalmazott kérdésekre kiemelt ésáltalánosítható következtetések fogalmazhatók meg.Amennyiben domináns korlátozótényezőt szeretnénk feltárni a projekt szakértők szemszögéből, elmondható, hogytematikus csoportosításra alkalmas nehézségekről számoltak be, amelyekbenérthető módon, leginkább a pályázókat minősítő korlátokról számoltak be.Mindemellett az is elmondható, hogy nem lehetett kiemelni egy-egy dominánskorlátot. Ha a pályázási nehézségekről beszélünk, akkor egy komplexproblémakörrel találjuk szembe magunkat, amelyben, sok esetben soft tényezőkmentén látják a problémát a szakemberek. Ez nem azt jelenti, hogy ezeket nemkell megvizsgálni, hiszen sokszor ezek orvoslásán múlik egy-egy fejlesztésifolyamat sikeressége vagy sikertelensége.Ha megnézzük a vállalkozások méretétláthatunk tipikus nehézségeket. A többszintű, nagyvállalati struktúra éshierarchia rendszer sokszor bonyolult helyzetek elé állítja a szakembereket.Különösen az információ értelmezése, annak továbbítása, a kontaktok elérése ésaz érdekek fejlesztési folyamathoz igazítása kapcsán. Az elemzésben is említem,hogy véleményem szerint ezt hivatottak enyhíteni a jelenleg is differenciáltankiírt pályázatok – nagyvállalati szektor sokszor egy domináns téma mentén, deegyéni projekt elemekkel ellátott támogatáshoz tud jutni. A több évestapasztalatok beszámolói alapján azonban, még így is érezhető ez az alapvetőkülönbség.A dolgozat kiinduló problematikájárareferálva - Több esetben is elhangzott, hogy az adminisztráció bonyolultságaugyanolyan szintű egy kisebb projekt esetén, mint egy mamut projektnél. Ennekkövetkezményeként fogalmazódott meg, hogy a kisebb vállalkozások és szervezetekinkább neki sem állnak az általuk nehézkesnek megítélt pályázati procedúrának.További, tipikusnak tekinthető jellemző a KKV és mikro vállalkozásokcsoportjában, hogy a projektmenedzsment új funkciókat kap a kisebb pályázókesetén, különösen a problémakezelés és krízishelyzetek megoldásánakmenedzselésében. Ennek kiváltó oka, hogy ebben a körben alapvetően hiányzik apályázási kedv. Ezt a megkérdezett szakértők a kompetenciák hiányávalmagyarázzák. A stratégiai gondolkodás, az adminisztrációtól éstranszparenciától való félelem mellett a tárgyalási és együttműködési készségis hiányzó tényezőként került megfogalmazásra. A kisebb vállalkozásokkal megkell értetni, hogy a pályázattal járó adminisztráció vállalkozásba beágyazottkoordinációja alapvető szükséglet, amit a projektszakértők tudnak nyújtani.Ugyanez igaz a non-profitszervezetekre is, ahol sok esetben a közbeszerzés és a tevékenységek, illetve apartnerkör kibővítése okoz nehézségeket.Projekt tervezés és menedzsment köztikülönbségek feltárásában a projekt menedzsment szakaszban megfogalmazottnehézségek sokkal súlyosabbnak bizonyulnak, mint a tervezési fázisban feltártnehézségek. Megfigyelhető volt, hogy számos, tervezési fázisban megfogalmazottnehézségek a menedzsment során csúcsosodtak ki, tehát sok esetben nem múltakel. A kisebb szervezeteknél az előre betervezett önrész forrás nagyobb eséllyelfogy el arra az időszakra, mire a projekt menedzsment a forrás előre dedikáltelköltéséhez érkezik. Ezen felmerülő probléma enyhítésére megvannak azoneszközök, melyek a projekt tervezés során igazolt önrész lekötésétszorgalmazzák és így annak dedikált elköltését. Ez persze szigorúbbfeltételeket róna a kisebb szervezetekre. Sok esetben volt olyan, hogy amenedzsment során a pályázó tartalmi változásokat szeretne bevezetni, különösena tevékenységét illetően, annak érdekében, hogy hatékonyságot érjen el. Ez egyfontos megállapítás a dolgozatban begyűjtött adatokból, hiszen a jelenleg kiírtpályázatok sem teszik lehetővé azt, hogy plusz tevékenységet integráljon apályázó az éppen futó projektjébe. Ennek rugalmassága növelni az adottfejlesztés sikerét.Összességében elmondható, bármelyszempont szerint vizsgáljuk a projektelőkészítés és menedzsment folyamatokat akompetenciák ismerete és ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalat megléte, ezekközötti összefüggések és kölcsönhatások ismerete és kezelése elengedhetetlen asiker érdekében. Egy pályázat esetében a projektgazdák kompetencia mérésévelbiztosítható lenne már az előkészítési szakaszban, hogy a pályázó képes lesz-eszabályok szerint megtervezni, és az eredeti terv szerint kivitelezni aprojektet. Természetesen több pályázat esetében is szükséges megvalósíthatóságitanulmány vagy üzleti terv készítése, melyet általában külső szakértőkre bíznaka projekt tulajdonosai és annak kidolgozásában csupán részben vesznek részt. Azebben való szorosabb részvétellel, és projektmenedzsment során megvalósítottkomolyabb szakértőkkel való együttműködéssel lehetne garantálni a projektsikerét. Ezen felül az erőforrás szükségletek részletes megtervezésével ésfolyamatos monitoringgal is biztosítható a projekt sikere.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: kkv, kompetencia, korlátok, projektelőkészítés, projektmenedzsment
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2020. Okt. 05. 08:39
Utolsó módosítás: 2021. Már. 29. 11:05
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/26664 URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/26664

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet