Az orosz néplélek a sztereotípiák tükrében- avagy hogyan tárgyaljunk hatékonyan orosz üzleti partnereinkkel

Takácsy Dorka Kornélia (2015) Az orosz néplélek a sztereotípiák tükrében- avagy hogyan tárgyaljunk hatékonyan orosz üzleti partnereinkkel. Külkereskedelmi Kar.

Microsoft Word Szakdolgozat.Takacsy.Dorka.Kornelia.docx Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A magyar kultúrában számtalan sztereotípia él az oroszokról. Jellemzően tartunk tőlük , ugyanakkor mind geográfiai, kulturális – és legfőképpen gazdasági szempontból Magyarország számára megkerülhetetlenek. Az általános vélekedés szerint kiismerhetetlenek , veszélyesek de hatalmasok, akikkel célszerű jóban lenni. A történelmi tényektől, a két ország egyenlőtlen erőviszonyaitól, kapcsolatától nyilván lehetetlen teljesen elvonatkoztatni, mint ahogyan a megítélésbeli kettősségtől is. Szakdolgozatom célkitűzése így nem nem kisebb volt ,mint az orosz néplélek közelebbről való megismerése és ezáltal közelebb kerülni annak megértéséhez. Ehhez eszközként a sztereotípiák vizsgálatát választottam– egyrészt, ismeretükkel, tudatosításukkal hatékonyabban tudjuk gondolkodásunkat függetleníteni tőlük, másrészt pedig némely esetben talán nagyobb igazságtartalmuk van, és informatívabbak, mint azt sejteni lehet – tehát mindenképpen hasznos ezeket ismerni és utána járni az orosz üzleti partnerekkel való sikere tárgyalásokhoz. Munkám aktualitását az adja, hogy Magyarország kormánya 2012-ben meghirdette keleti nyitás politikáját, melynek elsődleges célja a hazai kis- és középvállalkozások külföldi , keleti irányban történő piacszerzésének, térnyerésének elősegítése. Ennek eredményeként az Oroszország és Magyarország közötti gazdasági élet illetve kapcsolatok további fellendülése , bővülése várható, így mindenképpen szükség lesz arra, hogy magyar üzleti élet képviselői hatékonyan tudjanak kapcsolatokat kiépíteni, fenntartani és tárgyalásokat folytatni orosz partnereikkel Dolgozatomban bemutattam a sztereotípiák létrejöttét, a sztereotipizálás mint kognitív folyamat működését , annak előnyeit illetve hátrányait. Mivel a sztereotipizálás automatikusan zajlik , így nem tudjuk kiküszöbölni működését , ám ha ismerjük működését és sajátosságait, könnyebben kiküszöbölhetőek a külvilág-észlelésünkre kifejtett torzító hatásai. A nemzeti sztereotípiák születésének bemutatásával főként arra mutattam rá, melyek azok a körülmények, amelyek legerőteljesebben alakítják sztereotípiáinkat a másik nemzetről, népcsoportról. Ezután rátértem a konkrétan oroszokról meglévő sztereotípiáink gyökereinek, illetve történelmi hátterének bemutatására. Többek között megmagyaráztam a szilárd, despotikus jegyeket is hordozó államberendezkedések tradicionális tartósságának okát, hogy hogyan alakult ki az egyén a közösséghez való alárendelt viszonya , illetve hogy miért tekintették, tekintik sokan visszamaradottnak az országot. Bemutattam a magyar valamint közép-kelet európai országokban kialakult félelem sajnálatos és véres történelmi okait , illetve a nemzeti politikák által sugalmazott orosz-kép megkérdőjelezhető társadalmi hasznosságát. Kutatásom során a magyar illetve az orosz nép önmagáról alkotott képét vizsgáltam kérdőívvel, az ezekben felmerült jelzőket, tulajdonságokat elemeztem, illetve a két ország kultúrájában fellelhető tabuk közötti különbségeket. A magyar oldalról nagyjából beigazolódott a „várt”, sejtett eredmény mind az önpercepció mind az oroszokról meglévő kép tekintetében, az orosz válaszadók pedig apróbb módosítás után (esetükben a másik népről felsorolandó pozitív és negatív tulajdonságokra vonatkozó kérdést szabad asszociációra változtattam) szintén sokszínű ám mégis egységes eredményt mutattak a másik nemzethez kapcsolt fogalmak illetve az önészlelés terén is. Ezek a képek meglehetősen sokszínűnek bizonyultak, és rengeteg mindent elárultak a másik néphez való viszonyulásunkról. A kérdőív második fele azon hipotézis igazolására irányult, mely szerint a két kultúrában a tabunak tekintett beszédtémák között is jelentős különbségek fedezhetőek fel. Meglepő módon azonban a kapott eredmények ezt egyáltalán nem támasztották alá , a két országból származó válaszok átlagolt értékei közt mindvégig egészen apró különbség mutatkozott csak meg, így ezen feltevést megcáfoltam. A két ország szervezeti kultúrájában azonban annál nagyobb különbségek figyelhetők meg, mint azt Hofstede szervezetikultúra-modelljével szemléltettem, az általa feltárt 5 kulturális dimenzión keresztül való bemutatással. Elemeztem Oroszország kulturális sajátosságait, a a magyar kultúrától való eltéréseket mind a szokások és babonák tekintetében, mind a verbális illetve a metakommunikációban és szemléletmódban jelentkező különbségeket illetően. Ezután rátértem az üzleti protokollban fennálló különbségek bemutatására, illetve az oroszok tárgyalási stílusának , a velük való tárgyalás sarkalatos pontjainak ismertetésére. Úgy vélem, amennyiben a későbbiekben a munkámat valaki kezébe veszi, közelebb kerülhet a kiismerhetetlen orosz néplélek megértéséhez, és otthonosabban mozoghat az orosz üzleti világban is a protokoll illetve tárgyalási technikák különbségeinek ismeretében. Ezek tükrében eredményesen építheti ki és tarthatja fent kapcsolatait, sikerrel tárgyalhat és mind maga, mind a magyar gazdaság számára épületes tevékenységeket folytathat.

Magyar cím

Az orosz néplélek a sztereotípiák tükrében- avagy hogyan tárgyaljunk hatékonyan orosz üzleti partnereinkkel

Angol cím

The Russian soul in the mirror of stereotypes - how to negociate effectively with Russian business partners

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdálkodási Int.

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás (francia nyelvű)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Kultúrális kapcsolatok, Sztereotípia, Protokoll, Etikett, Oroszország
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2016. Feb. 24. 11:13
Utolsó módosítás:	2016. Feb. 24. 11:13

Actions (login required)

Tétel nézet