Kisvállalkozások alapítása Magyarországon és az Egyesült Királyságban

Horváth Zsolt (2018) Kisvállalkozások alapítása Magyarországon és az Egyesült Királyságban. Zalaegerszeg Faculty of Business Administration.

[thumbnail of horvath_zsolt_2018máj_publikus.pdf]
Preview
PDF
horvath_zsolt_2018máj_publikus.pdf

Download (1MB) | Preview

Abstract

Dolgozatomban feltérképeztem a címben szereplő két ország által nyújtott kisvállalkozási formákat, majd összevetettem a cégalapítással kapcsolatban felmerülő szempontokat, esetleges problémákat, lehetőségeket. Mivel dolgozatom kimondottan a kisvállalkozásokra koncentrált, először a KKV angol, magyar és Európai Uniós definícióját mutattam be, majd hasonlítottam össze. Kiemeltem a KKV szektor fontosságát és szerepét egy hatékonyan működő piacgazdaságban. Röviden összefoglaltam a ma használatos cégformák kialakulásának történetét, majd számba vettem a lehetséges vállalkozási formákat, rávilágítottam a hasonlóságokra és felvázoltam a felfedezett különbségeket (például az egyéni cégnek nincs angol megfelelője; a Kft. angol megfelelője, az Ltd. törzstőke korlátozás nélkül is megalapítható). Bemutattam a kisvállalkozás alapításának főbb lépéseit, különös hangsúlyt fektetve a vállalkozás alapítása során meghozandó döntésekre. A vállalkozásalapítás jogi feltételeinek vizsgálata után, röviden kitértem az alapítás előtti ötletgyűjtésre, cél megfogalmazásra és felkészülési fázisra. Részleteztem a névválasztás és a cégforma kiválasztásának jelentőséget. Kiemeltem az üzleti terv készítésének fontosságát, az üzleti terv meglétének hasznosságát. Az üzleti tervnek ugyan nincs kötött formátuma, azonban hasznosnak éreztem egy Angliában elterjedten alkalmazott formátum részletes bemutatását. Valamint annak jellemzésére is kitértem, hogy bizonyos vállalkozás típusok, illetve tevékenységi körök további teendőket rónak az alapítókra, például szükséges lehet a szakhatósági engedélyek beszerzése, szakmai szervezetéknél történő regisztráció, ezekre is figyelemmel kell lenni. Részletesen szóltam a kisvállalkozások finanszírozásával kapcsolatos teendőkről és lehetőségekről. Ebben a fejezetben áttekintettem a hitelfelvétel és a lízing közti különbségeket, írtam a külső tőkebevonás kockázatairól, valamint megemlítettem a pályázatokon való részvétel fontosságát is. Néhány gondolat erejéig felhívtam a figyelmet arra is, hogy a kezdő kisvállalkozók számára mindkét országban segítő és támogató szervezetek állnak rendelkezésre. Ezeket igénybe véve, a vállalkozások tanácsokhoz, tanfolyamokhoz esetleg mikrohitelekhez juthatnak. Dolgozatomban primer és szekunder módon szerzett adatokat vonultattam fel. A primer információkat közvetlenül, kisvállalkozóktól gyűjtöttem. A dolgozat empirikus fejezetében nyolc kisvállalkozó gondolkodásmódját, vállalkozás alapítása során hozott döntéseit rögzítettem, cselekedeteik motivációját, törvényi szabályokra adott reakcióikat kívántam megérteni, elemezni. Primer kutatásom eredményeihez az interjúk kvalitatív elemzésével jutottam. Tisztában vagyok alkalmazott módszerem sebezhetőségével, lévén, hogy korlátozott számú vállalkozó állt csupán rendelkezésemre, így vizsgált célcsoportom nem feltétlen reprezentatív. Mégis, mivel dolgozatom nem hangsúlyozottan számszerű eredményeket szolgáltat - bár a szekunder kutatásban fellelhető ez is -, a minőségi jellemzést éreztem érvényesnek, kellően mélyrehatónak. A szubjektív megközelítésből adódó kockázatot előre rögzített kérdéssor alkalmazásával próbáltam csökkenteni, így vállalkozó alanyaim egyazon gondolkodási struktúra mentén fejthették ki véleményeiket. Dolgozatom záró fejezetében összefoglaltam a primer és szekunder kutatás eredményét. Úgy tapasztaltam, mindkét ország nagyon hasonló jogszabályi környezetet teremtett a kisvállalkozások számára, a különbségek elenyészőek, érdemben nem befolyásolják a vállalkozás alapítását és kezdeti lépéseit. Azonban a vállalkozókkal folytatott interjúk rámutattak, hogy az Egyesült Királyság által megvalósított rendszer sokkal hatékonyabban segíti a kisvállalkozások mindennapjait, életét, céljainak megvalósítását. Magyarország kormányának további lépéseket kell tennie a bürokrácia csökkentése, a folyamatok egyszerűsítése érdekében.

Institution

Budapest Business School

Kar

Zalaegerszeg Faculty of Business Administration

Department

Szaknyelvi és Kommunikációs Intézeti Osztály

Tudományterület/tudományág

UNSPECIFIED

Szak

Közgazdász szakmérnök

Supervisors

Konzulens neve
Konzulens típusa
Assignment, Scientific qualification, Institution
Email
Dr. Jármai Erzsébet
UNSPECIFIED
főiskolai tanár

Item Type: Thesis (UNSPECIFIED)
Uncontrolled Keywords: kisvállalkozás, Egyesült Királyság, Magyarország, cégjog, összehasonlító elemzés, cégalapítás, vállalkozás alapítás, cégbejegyzés, kis- és középvállalkozás - KKV
Depositing User: Szabó G. Tibor
Date Deposited: 2018. May. 14. 07:48
Last Modified: 2018. May. 14. 07:48
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/16177

Actions (login required)

View Item View Item