Elektronikus pénzügyi szolgáltatások jelene és fejlődési lehetőségei

Paller Endre Zsolt (2017) Elektronikus pénzügyi szolgáltatások jelene és fejlődési lehetőségei. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF paller_endre_zsolt_2017jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jelenének, valamint jövőbeni fejlődési lehetőségeinek konkrét példákon keresztül történő bemutatása. Témaválasztásomban ugyanúgy szerepet játszott a kérdéskör folyamatos aktualitása, mint az, hogy pénzügyi és informatikai területen tevékenykedem. Dolgozatom elején röviden ismertetem az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kialakulásának okait és a bankokhoz, illetve ügyfeleikhez kapcsolódó előnyeit. Ezután sorra veszem a fejlődés állomásait az 1946-ban kibocsátott első bankkártyák megjelenésétől az ATM-ek bevezetésén át egészen a személyi számítógépeken történő bankolás korai változatáig. Ezután az elektronikus kártyákról írok. Röviden kitérek az online csatornák megjelenése előtti működésre (pl. imprinterek használata), majd sorra veszem a mágnescsíkos, chippel ellátott és érintőkártyák tulajdonságait valamint elterjedésüket. A technikai csoportosításon túl foglalkozom a betéti kártyákkal, hitelkártyákkal, illetve a különböző előre fizetett (prepaid) megoldásokkal, valamint az iker-márkás és szponzor kártyákkal. A fejezet végén említést teszek a bankkártyákhoz kapcsolódó biztonsági problémákról és vizsgálom a magyarországi bankkártya visszaélések helyzetét. A következő fejezet a fizikai és virtuális POS terminálok elterjedéséről, a bankok és kereskedők számára nyújtott előnyeiről és esetleges hátrányairól szól. Részletesen foglalkozom a kapcsolódó költségekkel és ennek a bankkártyás fizetés elterjedésére tett hatásaival. Bemutatom a terminálok kiváltására használható alternatív, kevésbé költséges eszközöket. Ábrák segítségével illusztrálom a pénzügyi adatok áramlásának útját az egyes tranzakciók során. A fejezet végén kitérek a virtuális, internetes környezetben használt terminálok működési módjára is. Ezt követően összefoglalom az elektronikus bankolás lehetséges formáit a számítógépre vagy telefonra telepített alkalmazások és a böngészőben elérhető változatok segítségével. Leírom az előnyöket, illetve igyekszem kitérni olyan érdekes megoldásokra is, amelyet csak egy-egy pénzintézet vagy fintech cég alkalmaz, mint például a személyes jelenlét nélküli számlanyitás vagy a virtuális ügyintéző. Megemlítem az elektronikus bankolás által elérhető szolgáltatások körét, illetve kritikai megjegyzéseket is teszek azzal kapcsolatban, hogy mikért lehetne személyre szabottabban kezelni a pénzügyi adatokból kinyerhető információt. Ebben a fejezetben is felhívom a figyelmet a témához kapcsolódó biztonsági kockázatokra, illetve a lehetséges megoldásokra. A következő fejezetben már a bankok világán túl működő elektronikus pénzt és pénztárcákat vizsgálom meg. Leírom a tulajdonságokat, a használat jellemzőit, illetve az átutaláshoz viszonyított előnyeit, de ugyanígy kitérek az alacsony elterjedés lehetséges okaira, illetve a hátrányokra is. Konkrét cégek fejlesztésein keresztül mutatom be az elektronikus pénzben rejlő lehetőségeket és buktatókat. Ezután a mai kor fejlesztéseinek egyik mozgatórugóját, a rövid hatótávon alapuló (NFC) kommunikáció pénzügyi felhasználását mutatom be. Az NFC chipek az érintőkártyák elterjedésével kerültek köztudatba, így a fejezet elején elsősorban ezzel foglalkozom, de kitérek más lehetséges felhasználási területek bemutatására is. A chipeket idővel felfedezte a mobil szolgáltató ipar, amely az okostelefonos alkalmazásokba költözteti a bankkártyák adatait és az NFC technológia segítségével magát a telefont is bankkártyává alakítja. A fejezetben több konkrét megoldást is bemutatok, majd kitérek a kényelmi és költség vonzatokra, illetve a biztonság és elfogadottság kérdéskörre is. A következő fejezet betekintést enged egy olyan pénzügyi világba, amely nem a mai zárt intézményrendszeren, hanem egy elosztott, egyenrangú és teljesen nyílt tranzakció nyilvántartáson alapul. Bemutatom a Bitcoin kialakulásához vezető utat, illetve részletesen ismertetem a működtető protokollt, valamint a jelenlegi elfogadottság állapotát. Ezután két fejezetben az MNB és az EU által támogatott, véleményem szerint igen komoly változásokat hozó szabályozásra térek ki. Az egyik az azonnali fizetési rendszer, amely gyors pénzmozgásával valódi alternatívát kíván nyújtani a ma még oly gyakori készpénzhasználatnak, a másik pedig az a nyílt banki hozzáférési felület, amely segítségével külső szolgáltatók férhetnek hozzá a bankok által kezelt ügyféladatokhoz. A szakdolgozatot saját primer kutatásommal teszem átfogóbbá. A kérdőíves felmérés során elsősorban a válaszadók pénzügyi szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatos ismereteire és használati szokásaira vagyok kíváncsi. A válaszokból kiderül, hogy az elektronikus szolgáltatások használatának gyakorisága és módja függ az iskolázottságtól, illetve a havi bevétel nagyságától is. A válaszadók tisztába vannak az SMS értesítés, a bankkártyák és a számítógépen történő bankolás lehetőségével, de kevésbé ismerik az olyan innovatív megoldásokat, mint a mobilfizetési alkalmazások, az okostelefon bankkártyaként való használata, vagy az előre feltölthető kártyák.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Menedzsment és Gazdaságinformatikai Intézeti Osztály

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elektronikus fizetés - készpénzkímélő fizetés, pénzügyi szolgáltatás, elektronikus banki szolgáltatások, bankkártya - hitelkártya, Bitcoin, POS terminál, VIBER (Valós idejű bruttó elszámolási rendszer)
Felhasználói azonosító szám (ID):	Góczán Judit
Rekord készítés dátuma:	2017. Jan. 03. 13:57
Utolsó módosítás:	2017. Jan. 03. 13:57

Actions (login required)

Tétel nézet