Dudok Angéla (2016) Beolvadás számvitelének és adózásának bemutatása egy konkrét példán keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Dudok Angéla-NYOMTATNI.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (28kB) |
|
PDF
Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (16kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom fő témája a gazdasági társaságok egyesülése, azon belül is a beolvadással történő egyesülés számviteli, adózási teendőinek elméleti bemutatása és egy konkrét példán történő szemléltetése. A dolgozat elején bemutatom a gazdasági társaságok jogutóddal történő megszűnésének lehetséges formáit, majd ezt követően térek át az egyesülés esetére. Az átalakulás számvitele nem a klasszikus számviteli feladatokat foglalja magában, hanem valamennyi vállalkozásnál egyedi gazdasági eseményeket jelent Szakdolgozatom elején tisztáztam a jogutóddal történő megszűnéssel kapcsolatos fogalmak tartalmát, amelyben segítségemre volt az új Ptk.. Megfogalmaztam azokat a feltételeket, kritériumokat, amelyek esetén a társaság nem alakulhat át, illetve összefoglaltam néhány okot, amiért a beolvadás lehetősége felmerülhet. Bemutattam az átalakulás lépéseit, az ülések keretében meghozandó döntéseket, az elkészítendő dokumentumokat, illetve e dokumentumok elkészítésére vonatkozó szabályokat. A példában szereplő cégek nem járultak hozzá ahhoz, hogy nevüket bármilyen módon megjelenítsem, ezért a vállalatokat fedőnévvel láttam el. („Beolvadó”, „Átvevő”, „Egyesült”) A beolvadásban résztvevő két társaság kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, mert a „Beolvadó” társaságnak 100%-os tulajdonosa az „Átvevő” társaság. Az eset feldolgozása kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy a beolvadás azért következett be, mert a „Beolvadó” kft az elmúlt években veszteségesen működött. A beolvadáshoz a 2015. évi beszámoló mérlegét használták, s ezért könyv szerinti értéken történik a beolvadás, vagyis nem élhetnek a vagyonátértékelés lehetőségével. Annak érdekében, hogy a beolvadás folyamata teljes legyen, ezért készítettem egy bemutató példát arra vonatkozóan, hogy hogy kellene a vagyonértékelést végrehajtani. A vagyonleltárakat terjedelmük miatt nem teljes egészében mutattam be, hanem csak azokra a sorokra vonatkozóan, amelyek változtak a beolvadás során. Az „Egyesült” kft. vagyonmérleg-tervezetében és a végleges vagyonmérlegében is a különbözetek oszlopban történt meg a negatív eredménytartalék megszűntetése a tőketartalékkal szemben. Meglátásom szerint helytelen a különbözetek oszlopban megszüntetni az eredménytartalékot, mert azt a rendezés oszlopban lenne kötelező elvégezni. Az „Egyesült” kft. 2016.06.30.-ával bejegyezte a cégbíróság. Továbbá a beolvadással kapcsolatosan felmerülő adózási kérdéseket mutattam be. Készítettem egy példát, amely tartalmazza a beolvadásból származó társasági adóalap korrekciós tételeket. Kitértem az áfa, az illeték megfizetésével kapcsolatos elméleti ismeretekre is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Számvitel Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | beolvadás, Átalakulás, vagyonmérleg - vagyonleltár |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Dudok Angéla |
Rekord készítés dátuma: | 2016. Dec. 16. 17:31 |
Utolsó módosítás: | 2016. Dec. 16. 17:31 |
Actions (login required)
Tétel nézet |