Beolvadás számvitelének és adózásának bemutatása egy konkrét példán keresztül

Dudok Angéla (2016) Beolvadás számvitelének és adózásának bemutatása egy konkrét példán keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Dudok Angéla-NYOMTATNI.pdf] PDF
Dudok Angéla-NYOMTATNI.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Titkosítási kérelem.pdf] PDF
Titkosítási kérelem.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (28kB)
[thumbnail of Nyilatkozat.pdf] PDF
Nyilatkozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (16kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom fő témája a gazdasági társaságok egyesülése, azon belül is a beolvadással történő egyesülés számviteli, adózási teendőinek elméleti bemutatása és egy konkrét példán történő szemléltetése. A dolgozat elején bemutatom a gazdasági társaságok jogutóddal történő megszűnésének lehetséges formáit, majd ezt követően térek át az egyesülés esetére. Az átalakulás számvitele nem a klasszikus számviteli feladatokat foglalja magában, hanem valamennyi vállalkozásnál egyedi gazdasági eseményeket jelent Szakdolgozatom elején tisztáztam a jogutóddal történő megszűnéssel kapcsolatos fogalmak tartalmát, amelyben segítségemre volt az új Ptk.. Megfogalmaztam azokat a feltételeket, kritériumokat, amelyek esetén a társaság nem alakulhat át, illetve összefoglaltam néhány okot, amiért a beolvadás lehetősége felmerülhet. Bemutattam az átalakulás lépéseit, az ülések keretében meghozandó döntéseket, az elkészítendő dokumentumokat, illetve e dokumentumok elkészítésére vonatkozó szabályokat. A példában szereplő cégek nem járultak hozzá ahhoz, hogy nevüket bármilyen módon megjelenítsem, ezért a vállalatokat fedőnévvel láttam el. („Beolvadó”, „Átvevő”, „Egyesült”) A beolvadásban résztvevő két társaság kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek, mert a „Beolvadó” társaságnak 100%-os tulajdonosa az „Átvevő” társaság. Az eset feldolgozása kapcsán arra a következtetésre jutottam, hogy a beolvadás azért következett be, mert a „Beolvadó” kft az elmúlt években veszteségesen működött. A beolvadáshoz a 2015. évi beszámoló mérlegét használták, s ezért könyv szerinti értéken történik a beolvadás, vagyis nem élhetnek a vagyonátértékelés lehetőségével. Annak érdekében, hogy a beolvadás folyamata teljes legyen, ezért készítettem egy bemutató példát arra vonatkozóan, hogy hogy kellene a vagyonértékelést végrehajtani. A vagyonleltárakat terjedelmük miatt nem teljes egészében mutattam be, hanem csak azokra a sorokra vonatkozóan, amelyek változtak a beolvadás során. Az „Egyesült” kft. vagyonmérleg-tervezetében és a végleges vagyonmérlegében is a különbözetek oszlopban történt meg a negatív eredménytartalék megszűntetése a tőketartalékkal szemben. Meglátásom szerint helytelen a különbözetek oszlopban megszüntetni az eredménytartalékot, mert azt a rendezés oszlopban lenne kötelező elvégezni. Az „Egyesült” kft. 2016.06.30.-ával bejegyezte a cégbíróság. Továbbá a beolvadással kapcsolatosan felmerülő adózási kérdéseket mutattam be. Készítettem egy példát, amely tartalmazza a beolvadásból származó társasági adóalap korrekciós tételeket. Kitértem az áfa, az illeték megfizetésével kapcsolatos elméleti ismeretekre is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és Számvitel

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: beolvadás, Átalakulás, vagyonmérleg - vagyonleltár
Felhasználói azonosító szám (ID): Dudok Angéla
Rekord készítés dátuma: 2016. Dec. 16. 17:31
Utolsó módosítás: 2016. Dec. 16. 17:31

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet