Banki kockázatok és Bázeli szabályozás

Kármán Gergely (2016) Banki kockázatok és Bázeli szabályozás. Pénzügyi és Számviteli Kar.

PDF karman_gergely_szakdolg.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a banki kockázatokkal, elsősorban a hitel-, piaci- és működési kockázattal foglalkozik. Mindezek mellett áttekintem, hogy miként fejlődött a Bázeli keretrendszer az évek során. Az egyéb banki kockázatok mellett részletesen foglalkozom a banki tőkekalkulációval, eltérő módszertanok esetén. A téma aktualitása kiemelkedő, hiszen a 2008-as világválság is ismételten rámutatott, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a hitelintézetek milyen módon kezelik a különböző banki kockázatokat. Az első fejezetben röviden áttekintem a bankok speciális szerepét a gazdaságban, illetve a fő banki funkciókat. A banknak oly módon kell megfelelően nyereségesnek lennie, hogy emellett hosszútávon képes garantálni ügyfelei pénzügyi biztonságát. A banki tevékenység önmagában kockázattal jár, mivel az esetek nagy többségében a betétek formájában összegyűjtött idegen tőkét különféle lejárati idővel helyezi ki ismét a gazdaságba. A második fejezetben a Bázel I., II. és III., azaz a Bázeli keretrendszer fejlődésével foglalkozom. A Bázel I. kezdetleges módszertanának bemutatása után részletesen elemzem annak gyenge pontjait. Majd a Bázel II. ismertetése következik, ahol már nem csak a hitelkockázat, de a piaci és működési kockázat is fókuszba került. Megvizsgálom a Bázel II-ben bevezetett három pillér rendszert, a fejezet zárásaként pedig kitérek arra, hogy milyen finomhangolások mentén jött létre a Bázel III. A harmadik fő fejezet három alfejezetében sorra veszem a banki kockázatok módszertanát. A különböző módszertanokat példákon keresztül is elemzem és bemutatom. A működési kockázat esetén vizsgálom az alapmutatóra épülő módszertant, a sztenderd módszert és a fejlett módszert. A piaci kockázatoknál elsősorban a sztenderd, illetve a paraméteres VaR módszertannal foglalkozom. A hitelkockázat esetén részletesen kifejtem a sztenderd módszertant, összehasonlítva a fejlett módszertanokból (IRB alap és fejlett módszer) származó előnyökkel. A banki tőkekalkulációval foglalkozó fejezetben részletesen bemutatom a hitelkockázat esetén saját paraméterbecslés alapján eltérő tőkekövetelményt. Ez a rész különösen fontos, hiszen a bankoknak elsősorban a hitelkockázatból, azaz a visszafizetési kötelezettség elmulasztásából, a nem teljesítésből fakad a veszteségük nagy része. Nem véletlen, hogy az egyes pénzintézetek különös körültekintéssel és nagy gondossággal foglalkoznak ezzel a kockázati típussal. A felsorolt témák vizsgálatával és banki gyakorlati példák elemzésével az a célom, hogy választ kapjak a következő kérdésekre: Hogyan alakult ki a mai banki tőkeszabályozás? Milyen irányelvek mentén történik a kockázat kezelés az egyes bankokban, mennyire összetett ez és mi alapján döntenek a bankok a különböző módszertanok mellett?

Magyar cím

Banki kockázatok és Bázeli szabályozás

Angol cím

Banking risk types and Basel framework

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Intézeti Tankszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy mester szak (Levelező)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bázeli szabályozás, tőkemegfelelés, kockázat kezelés, Hitelkockázat, Bank, piaci kockázatok, Működési kockázat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Kármán Gergely
Rekord készítés dátuma:	2016. Dec. 16. 08:48
Utolsó módosítás:	2016. Dec. 16. 08:48

Actions (login required)

Tétel nézet