A KORRUPCIÓS KOCKÁZATI SZINTEK ÉS A KOCKÁZATOKAT MÉRSÉKLŐ KONTROLLOK VÁLTOZÁSAINAK ÉS HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYRENDSZEREN KERESZTÜL

Erdélyi Attila (2016) A KORRUPCIÓS KOCKÁZATI SZINTEK ÉS A KOCKÁZATOKAT MÉRSÉKLŐ KONTROLLOK VÁLTOZÁSAINAK ÉS HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYRENDSZEREN KERESZTÜL. Pénzügyi és Számviteli Kar.

PDF Szakdolgozat_ErdélyiA_1215_feltöltendő.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A közintézmények a belső kontrollrendszerük hatékony, átlátható, fedhetetlen és egyéni érdekektől mentes működtetése során szembenézhetnek olyan kockázatokkal is, melyek a morális értékek sérüléséhez, a törvényi előírások megsértéséhez vezetnek. E tényezőket korrupciós kockázatoknak nevezzük. A korrupció egy nagyon összetett jelenség, melyet megszüntetni szinte lehetetlen, azonban kezelni, csökkenteni lehetséges és indokolt is. Az intézmények az általuk meghatározott céloknak, normáknak és elveknek való megfelelésével tompíthatják a korrupciós kockázatokat. Az olyan személyekhez, szervezetekhez vagy tárgyakhoz melyek érintetlenek, tiszták, erkölcsileg megkérdőjelezhetetlenek az integritás fogalma társítható. Magyarországon 2011. évtől folyamatosan napjainkig az ÁSZ egy sajátos magyar modell segítségével méri fel a közintézmények korrupciós kockázatoknak való kitettségét, valamint az azzal szembeni ellenálló-képességét. Az Integritás felmérés legaktívabbnak tekinthető résztvevője a helyi önkormányzati intézményszektor, ezért úgy gondoltam, hogy a szakdolgozatom témájaként a szektor elmeinek összehasonlításával ábrázolom a korrupciós kockázatok és kontrollok megjelenését. A téma feldolgozásához a szakdolgozatom első részében a kapcsolódó elméleti hátteret ismertettem. Figyelemmel a belső kontrollrendszer, a korrupció és az integritás szoros kapcsolatára, a munkám első alfejezetében a belső kontrollrendszer kialakulását, gondolatát, az elemeinek rövid jellemzését rögzítettem. Ezt követően a korrupcióról és az integritásról hasonló gondolatmenet szerint adtam tájékoztatást; bemutattam, hogy honnan eredeztethetők, hányféleképpen definiálhatóak, hogyan mérhetjük megjelenésüket, illetve, hogy milyen hatások kiváltására képesek. A következő kettő fejezetben az ÁSZ korrupció elleni küzdelemben való szerepét és az integritás kultúra terjesztésének legfontosabb eszközét, az Integritás Projektet ismertettem. A magyarországi korrupciós együttműködésnek egy külön alfejezetet szenteltem, melynek jelenlegi helyzetéről úgy adtam felvilágosítást, hogy a 2016. novemberében lezajlott konferencián résztvevő együttműködő szervezetek képviselőinek előadásait tömörítettem. Az Integritás Projekttel kapcsolatban bemutattam a magyar-holland együttműködést, a felmérés célját, továbbá az alkalmazott módszertanán belül részletesen ismertettem az integritás kérdőív felépítését és kérdőív alapján számított indexek számítási módját. A kutatásom alapjaként külön fejezetben emeltem ki a helyi önkormányzati intézményrendszer jogállását, a kapcsolódó részvételi adatokat, valamint még ugyanebben a fejezetben konkrétan rögzítettem a kutatási módszeremet és a vizsgált időszakokat. A dolgozatom további fejezeteiben a kutatásra helyeződött a hangsúly, ugyanis a három fő elemzési területemet egymástól elkülönített részekben fejtettem ki. A tanulmányozás első témájaként az integritás mutatószámainak változását vizsgáltam 2013 – 2015. év időszakában azon 270 intézmény körében, melyek mind a három évben részt vettek a felmérésben. E körben elemeztem és vizsgáltam az integritásmutatók változásait, a mutatókat befolyásoló változók alakulását, továbbá a szignifikáns változásokat kiemeltem és meghatároztam a kiváltó okokat is. Hipotézisek felállításával bizonyítottam azt is, hogy az egyes mutatók elmozdulásához a meghatározó tényezők milyen irányú változása szükséges. Ebben a részben igazoltam, hogy egy tényező változása nincs akkora hatással a KMKT mutató értékére, hogy az minden esetben csökkenjen. A második vizsgálati témám a 2015. évi felmérésben szereplő önkormányzatok integritás mutatószámainak összehasonlítása volt a regionális és megyei szintű elhelyezkedésük tekintetében. Ebben a szakaszban választ adtam arra, hogy a helyi önkormányzatok mekkora arányban vettek részt az Integritás felmérésben regionális és megyei viszonylatban. A diagramokról leolvasható adatok alapján az elemzés szöveges részében rangsoroltam a régiókat és megyéket részvételi arányuk szerint és javaslatokat fogalmaztam meg az integritás kultúra terjesztésének növelését illetően. A második kutatási témám keretein belül összehasonlítottam a régiók EVT, KVNT és KMKT indexét és meghatároztam azokat a régiókat, melyek mutatói közt erőteljes eltérések tapasztalhatók. A fejezet utolsó részében a felállított hipotézis bizonyításával ismertettem, hogy Magyarországon belül mennyire eltérőek az intézmények eredendő veszélyeztetettségi mutatói. A dolgozatom utolsó kutatási témájaként a speciális korrupcióellenes rendszereket és eljárásokat elemeztem szintén a 2015. évi kérdőívet kitöltők körében. Ezt a vizsgálatot község, nagyközség, város és megyeszékhely kategóriák értelmében végeztem el. A négy fajta jogállás szerinti csoportosítás szerint felfedtem, hogy a községi önkormányzatok 71 %-os dominanciát mutatnak a felmérés részvételében, azonban az egyes speciális korrupcióellenes rendszerek alkalmazását illetően óriási lemaradásban vannak a másik három jogállás szerint kategorizált önkormányzatokhoz képest. Az elemzésem során arra is kitértem, hogy a közérdekű bejelentések alkalmazása a korrupció elleni védelem egyik leghatékonyabb eszközének tekinthető.

Magyar cím

A KORRUPCIÓS KOCKÁZATI SZINTEK ÉS A KOCKÁZATOKAT MÉRSÉKLŐ KONTROLLOK VÁLTOZÁSAINAK ÉS HATÁSAINAK FELTÁRÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYRENDSZEREN KERESZTÜL

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel mester szak (levelező)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Korrupció, Integritás, helyi önkormányzatok, ÁSZ
Felhasználói azonosító szám (ID):	Erdélyi Attila
Rekord készítés dátuma:	2016. Dec. 16. 15:08
Utolsó módosítás:	2016. Dec. 16. 15:08

Actions (login required)

Tétel nézet