Zsidó Közösségszervezés

Ligeti Blanka Judit (2016) Zsidó Közösségszervezés. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF Szakdolgozat_ZsidóKözösségszervezés-LigetiBlanka_vegleges2016.12.11.FINAL_bory.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomat főként saját élmények, tapasztalatok alapján írtam. A kutatásaim kérdőíves felmérések és rövid interjúk. A bevezetésben igyekeztem tisztázni a dolgozatban használt alapfogalmakat, így a zsidóság, a közösség, a közösségfejlesztés, és közösségszervezés fogalmait. Először a formális, vagyis oktatási kereteken belül történő közösségépítést mutattam be különböző példákon keresztül, először az óvodában, majd az iskolákban, és végül az egyetemen. Óvodai példaként a Wesselényi utcai, illetve a Lauder óvodákat választottam, ugyanezeket az iskolák példájára, és az Országos Rabbiképző Egyetemről is szó esett a formális oktatás pédlájaként. A Lauder és a Wesselényi óvodák pedagógiai és közösségépítő módszerei című részt Konyor Sylviával készített interjú alapján készítettem, fókuszálva a két intézmény közti hasonlóságokra és különbségekre is. A Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskoláról szóló részt Gubis Csaba, az intézmény igazgató helyettesének beszámolója alapján írtam. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános és Középiskola bemutatását saját élményeim és tapasztalataim szerint készítettem el, hiszen én magam is 7 évig az intézmény tanulója voltam, én ennek köszönhetem lelkesedésemet a téma iránt. Ezen belül is külön hangsúlyt fordítottam a pedagógiai módszerekre, a közösségépítésre az iskolán belül, valamint a projektmódszerre, amely az iskolai ismereteket összekapcsolja a társadalmi környezettel, hogy ezáltal a diák egy valóságosabb képet kaphasson az elméleti anyagról, és el tudja azt képzelni életszerűen. Ez a tanulási forma rendkívüli hatékonysággal fejleszti a gyakorlatiasságot, a tudásanyag könnyebb elsajátítását, illetve a közösségi összetartozás érzésének kialakulását és fenntartását. Fejleszti a problémamegoldó készséget, és nagy hatással van a tanuló felnőttkori gondolkodási mechanizmusának kialakulására is, ezért igyekeztem ennek jelentőségét kiemelni és megindokolni dolgozatomban. Ezt követően áttértem az informális, vagyis nem oktatási keretek közt történő tanulásra és közösségépítésre a zsidó közösségekben. Itt bemutattam a Szarvasi Ifjúsági Tábort, a Bálint Házat, illetve különböző ifjúsági szervezeteket, pédlául a BBYO-t, és a Somert. Az informális zsidó oktatás bemutatása képpen kíváló példa volt továbbá a Haver alapítvány, amelyet szintén igyekeztem minél sokrétűbben ismertetni szakdolgozatomban. Az informális zsidó oktatás és közösségépítés keretein belül következő nagy témám az Izraeli Kulturális Intézet bemutatása volt, melyről a részletesebb és pontos megismerés érdekében kérdőíves kutatást végeztem. Ennek célja az Izraeli Kulturális Intézet közösségszervező munkájának értékelése volt, itt olyan dolgokra voltam kiváncsi, hogy az ott dolgozók, vagy a gyakori látogatók mennyire vannak megelégedve az intézet tevékenységével, szolgáltatásaival, lehetőségeivel, alkalmazottjaival, mi az, amin változtatnának. A kutatás elemzése után részletesebben bemutattam az intézet közösségépítő programjait, ezen belül is a Taglitot, és a poszt Taglit programokat. A második kérdőíves felmérésem a Taglit Birthright programra jelentkezők motivációjáról szólt, hogy miért jelentkeztek a programra, miben változott az életük azóta, hogyan változott a zsidósághoz való viszonyuk, milyen további közösségi programokban vesznek részt, ha részt vesznek. A vizsgálat fő célja azt kideríteni, hogy milyen pedagógiai módszereket használnak a Taglit és a poszt Taglit programokban, vagyis hogy lesz annyira hatásos a közösségépítés. A másik fókuszpont az, hogy mennyiben segít hozzá egy ilyen program egy olyan zsidó fiatalt, ahhoz hogy a közösség aktív tagja legyen, aki otthon , családjában, és gyerekkorában nem találkozott zsidó témájú programokkal. A poszt Taglit programok, vagyis Taglit utáni programok bemutatása során a következőkről került említés: • Madrich képzés • Generációk Találkozása • Tikkun Olam • MASA • Minyanim A poszt - Taglit programok és az zsidó ifjúsági szervezetek kutatásában a segítségemre volt válaszaival Varga Márton, aki MASA program résztvevő és Taglit madrich is volt, Horn Tamás, a Tikkun Olam program koordinátora, Halász Eszter, a Generációk találkozása program koordinátora, valamint Kőszegi Zsófia, a BBYO nevű zsidó ifjúsági szervezet mentora. Szakdolgozatomban a Minyanim nevű poszt - Taglit programmal foglalkoztam kiemelt jelentőséggel, hiszen egyrészt éppen résztvevője vagyok ennek a projektnek, másrészt a Minyanim a közösségszervezés témájának kíváló példája, és ezzel tudtam szemléltetni a közösségszervezés és fejlesztés különböző módszereit. A Minyanim program bemutatását a következőképpen végeztem: (Elméletben) • A program általános bemutatása ( programleírás alapján) • Miért indult el a Minyanim program? • Folytonosság és összekapcsolódás • Küldetés céljai a programban (Gyakorlatban) • Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?  Szemináriumok • Varsó szeminárium • Budapest szeminárium • Izrael szeminárium A Minyanim nevű poszt Taglit program során mindenkinek projekteket kell kitalálnia, és megvalósítania azzal a céllal, hogy jobbá tegye, fejlessze a közösséget. Szakdolgozatom következő fejezete az én közösségépítés és fejlesztés céljából kidolgozott fejlesztési tervemet mutatja be, illetve az ehhez kapcsolódó társprojektet, amit a Minyanim csoporttal közösen dolgoztunk ki a program ideje alatt. Az én fejlesztési tervem egy olyan szakmai közösségi oldalról szól, amelyre a Taglit Birthright program résztvevői regisztrálhatnak, és szakmai jellegű segítséget nyújthatnak egymásnak. A Taglit-Birthright indulása óta több, mint 500 000 zsidó fiatal, 64 országból vett részt a programban, és véleményem szerint egy ekkora közösség funkcionálhatna nem csak szociális, hanem szakmai hálózatként. Szeretném az összes volt Taglit–Birthright tagot összehozni és létrehozni számukra egy szakmai közösségi oldalt. Sokáig gondolkoztam azon, hogy hogyan lehetne még hasznosabbá tenni azt, hogy a Taglit utak alatt hatalmas létszámú társaságok alakulnak ki. Arra jutottam, hogy ezekben a társaságokban a művészektől kezdve a közgazdászig mindenféle ember megfordul, hatalmas tudással, lehetőségekkel rendelkeznek, és ebből egy óriási potenciával, erővel rendelkező egységes hálózatot lehetne kialakítani, ami hasznos lenne mind az egyén, mind a közösség számára. Ezt ezzel kapcsolatos kutatásom erdeménye is alátámasztotta, mely szerint a kérdőív kitöltői 85%-os arányban regisztrálnának egy szakmai jellegű, közösségi gazdaságon, egymás segítésén és anyagi kedvezményeken alapuló, kifejezetten Taglit résztvevőknek szóló közösségi oldalra. A M@-COM nevű szakmai közösségi oldalam alapvetően online, de szeretnék összejöveteleket szervezni a tagok számára, hogy személyesen is találkozhassanak egymással. Ezek a találkozók elsősorban ismerkedés céljából történnének, de emellett lennének olyan szakmai találkozók, workshopok is, amelyek egy adott terület iránt érdeklődők, vagy abban dolgozók számára lenne meghirdetve. Pl.: Művészek, közgazdászok, vendéglátósok stb. Ezeken az eseményeket egyből találkozhat a kereslet a kínálattal, és még válogatni is lehet a lehetőségek között. A találkozók helyszíne az Izraeli Kulturális Intézetben éppen most alakuló Minyanim - projekt kezdeményezés, amelynek tervét a magyar Minyanim csoport tagjaival közösen dolgoztunk ki, és prezentáltunk 2016 novemberében a Minyanim program vezetőtestülete előtt. A M@-COM nevű "coworking space", vagyis közösségi munktér, amely a M@-COM nevű zsidó szakmai közösségi oldal projektem társprojektjeként fog létrejönni, a tervek szerint 2017-tavaszán. Ezzel kapcsolatban is tettem fel a kérdőíves felmérésemben kérdéseket, és be is bizonyosodott, hogy erre lenne igény, hiszen a kitöltők 100%-a megjelölte a coworking space-t, vagyis közösségi munkateret a lehetőségek közül, amikor azt kérdeztem, hogy minek örülnének az Izraeli Kulturális Intézet kihasználtságának növelése érdekében. Dolgozatom végén, miután részletesen bemutattam a M@-COM nevű szakmai közösségi oldalt, illetve ennek társprojektjeként létrejövő M@-COM nevű közösségi munkateret, vagyis "coworking space-t", szerettem volna a gyakorlatban szemléltetni a munkafolyamatot, ezért dolgozatom kiegészítő elemeként csatoltam a M@-COM nevű közösségi munkatér részletes marketingtervezetét. A dolgozatban felhasznált információk főleg személyes beszámolók és saját élmények alapján lettek leírva, a Minyanim Izraeli szeminárium alatt " élő közvetítést" csináltam az ott használt közösségépítő módszerek bemutatása céljából. Ezen kívül a formális és informális oktatást érintő témáknál internetről gyűjtöttem anyagot.

Magyar cím

Zsidó Közösségszervezés

Angol cím

Jewish community building

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógiai Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Andragógia

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Közösségszervezés, Zsidóság, Fejlesztési terv, Taglit, Formális oktatás, Informális oktatás
Felhasználói azonosító szám (ID):	Meleg Gizella
Rekord készítés dátuma:	2016. Dec. 12. 10:40
Utolsó módosítás:	2017. Már. 20. 14:41

Actions (login required)

Tétel nézet