A beolvadás stratégiája, a kapcsolódó tervezési, szervezési, jogi és számviteli feladatok bemutatása

Molnár Tünde (2017) A beolvadás stratégiája, a kapcsolódó tervezési, szervezési, jogi és számviteli feladatok bemutatása. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

PDF molnár_tünde_2017jan.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájául a beolvadás feladatainak bemutatását választottam stratégiai, tervezési, jogi, számviteli és adózási szempontból. Választásom azért esett erre a témára, mert az átalakulás, egyesülés és szétválás esetei során speciális számviteli követelményeket kell teljesíteni, ami mindig izgalmas szakmai kihívást jelent: megítélésem szerint olyan számviteli területről van szó, mely különös jelentőséggel bír a cégtulajdonosok igényeinek kielégítése szempontjából. Kíváncsi voltam az átalakulás során felmerülő problémákra és ezek megoldására. Dolgozatom első felében az átalakulás, egyesülés és szétválás elméleti oldalát vizsgáltam meg. Az új Ptk. már csak a társasági formaváltást nevezi átalakulásnak, az egyesülést és a szétválást külön kategóriának tekinti, ám az elnevezésen kívül tartalmi változás nem történt. Éppen ezért az Sztv. elnevezése szerint, a dolgozat néhány részében és is átalakulásként utaltam a beolvadásra. A különböző átalakulási fajták, folyamatok és dokumentumok mellett kitértem a jogi háttér ismertetésére, az adózási sajátosságokra, valamint a kedvezményezett átalakulás feltételeire is, mivel az általam vizsgált társaságok éltek ezzel a lehetőséggel. Az Európai Uniós tagságunk miatt fontosnak tartottam említést tenni a határon átnyúló átalakulásról is. Dolgozatom második részében - az elméleti áttekintés után - az egyesülő társaságok bemutatása következett, majd egy esettanulmány keretében ismertettem a beolvadás okait és folyamatát az átalakulás melletti elhatározástól kezdve a cégbejegyzésig. A társaságokat ugyan álnéven, de a valóságnak megfelelő adatokkal mutattam be. A két társaságot nem a törvény kötelezte az átalakulásra, vezetőik azért döntöttek a beolvadás mellett, mert tevékenységi körük hasonló volt és így próbálták csökkenteni az adminisztrációs és működési költségeiket. Megvizsgáltam, hogy az átalakulás szereplői hogyan tettek eleget a törvényi előírásokban szereplő kötelezettségeiknek. A vagyonmérlegeket - mind a tervezeteket, mind a véglegeseket –az előírásoknak megfelelő formában és határidőre készítették el. Az említett vagyonmérlegeket független könyvvizsgálóval hitelesítették, majd a végleges vagyonmérlegeket a cégbejegyzést követő 90 napon belül letétbe helyezték. Az Art. által előírt adóbevallási kötelezettségeiket is teljesítették. Úgy gondolom a cégcsoport megfelelő döntést hozott az átalakulást illetően. A beolvadással nem kell két cég adminisztrációs terheit viselni, a működési költség is csökkenthető, ezáltal a jogutód vállalkozás eredménye magasabb lehet, mint a két cég összevont nyeresége. Összességében a beolvadást az általam megvizsgált szempontok alapján szabályosnak tekintettem.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	számvitel - könyvvitel, vagyonmérleg - vagyonleltár, átalakulás (gazdasági társasági forma megváltozása), beolvadás (jogi személyek egyesülése a beolvadó önállóságának elvesztésével), jogi szabályozás
Felhasználói azonosító szám (ID):	Góczán Judit
Rekord készítés dátuma:	2017. Jan. 03. 08:36
Utolsó módosítás:	2017. Feb. 13. 15:54

Actions (login required)

Tétel nézet