Kriptovaluták és azoknak hátterei

Borbély Balázs Levente (2025) Kriptovaluták és azoknak hátterei. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (870kB)
	PDF Bírálati lap szakdolgozatokhoz Borbély Balázs Levente.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (85kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat központi célja, hogy bemutassa, hogyan jutottunk el a hagyományos pénzformáktól a digitális megoldásokon át a kriptovalutákig, és ebben a folyamatban milyen szerepet játszik a blokklánc technológia, a különböző kriptoeszköz-típusok, a szabályozási környezet és a felhasználók viselkedése. A dolgozat nem csupán technológiai újdonságként tekint a kriptóra, hanem azt vizsgálja, milyen gazdasági és társadalmi hatásai lehetnek annak, hogy értéket és jogosultságokat egy részben decentralizált, nyilvánosan ellenőrizhető rendszerben kezelünk. Kiemelt kérdés, hogy a hétköznapi felhasználók mennyire tartják hasznosnak és megbízhatónak a kriptovalutákat, milyen kockázatokat érzékelnek, és mi befolyásolja azt, hogy ténylegesen vásárolnak-e ilyen eszközöket vagy sem. A szakirodalmi rész egy átfogó keretben mutatja be a pénz fejlődését és digitalizációját: az árupénztől és a fémpénzektől a papírpénzen át a banki számlapénzig, majd a kártyás, mobilos és azonnali fizetési megoldásokig. Rámutat, hogy a pénz alapfunkciói (csereeszköz, elszámolási egység, értékőrző) nem változtak, a mögöttük lévő technológia viszont gyökeresen átalakult. Ebbe a környezetbe illeszkedik a blokklánc, mint elosztott főkönyvi technológia, ahol a bizalom alapját a kriptográfia, a konszenzusmechanizmusok (Proof of Work, Proof of Stake) és az átlátható szabályrendszer adják. A dolgozat részletesen bemutatja a blockchain működését, a blokkok láncolását, a kulcskezelés alapjait, a skálázási megoldásokat és a biztonsági kérdéseket. Ezt követi a kriptoeszközök rendszerezése: fizetési és értékőrző tokenek, általános célú okosszerződés-platformok (pl. Bitcoin, Ethereum), stabilcoinok, infrastruktúra és irányítási tokenek, valamint a legnagyobb piaci szereplők bemutatása a jelenlegi rangsorok alapján. Külön alfejezet foglalkozik a kriptovaluták gazdasági és társadalmi hatásaival, a szélsőséges árfolyammozgásokkal – a nagy összeomlásokkal és a rekord nyereséges napokkal – és azzal, hogy mindez mit jelent befektetői szemszögből. Végül áttekinti az Európai Unió szabályozási kereteit, kiemelve a MiCA rendeletet, a pénzmosás elleni előírásokat és a fogyasztóvédelem kérdését. A dolgozat empirikus része egy kvantitatív, online kérdőíves kutatásra épül, amelyet Google Forms felületen, kényelmi mintavétellel végeztem. A minta száz válaszadót tartalmaz, többségük 18–26 év közötti fiatal, túlsúlyban női kitöltőkkel, vegyes iskolai végzettséggel. A kérdőív három nagy blokkra tagolódik. Az első a demográfiai háttéradatokat gyűjti, hogy láthatóvá váljanak az életkor, nem, végzettség szerinti különbségek. A második rész a kriptovaluták ismertségét és a tájékozottság szintjét méri: hallottak-e már róluk, honnan értesültek először, mennyire érzik magukat tájékozottnak, milyen gyakran követik a híreket és az árfolyamokat. A harmadik blokk a hozzáállásra és a szándékokra fókuszál: ki tart vagy tartott már kriptót, mire tartják hasznosnak ezeket az eszközöket, milyen kockázatokat látnak, igényelnek-e állami szabályozást, milyen befektetési időtávban gondolkodnának, illetve terveznek-e a jövőben kriptovásárlást vagy állománybővítést. A kutatás központi kérdése, hogy a gyakoribb hírolvasás és magasabb önértékelt tudásszint együtt jár-e alacsonyabb észlelt kockázattal, erősebb bizalommal és határozottabb jövőbeli befektetési szándékkal. Az eredmények alapján a dolgozat bemutatja, hogy a kriptovaluták fogalma mára szinte mindenkihez eljutott: a válaszadók szinte mind hallottak róluk, többségük azonban csak közepesen érzi magát tájékozottnak. A legfontosabb információforrás a közösségi média és a baráti kör, a hagyományos médiumok és a formális oktatás jóval kisebb szerepet játszanak. A kutatás rávilágít arra, hogy minél gyakrabban követi valaki a kriptóval kapcsolatos híreket, annál magasabbnak érzi saját tudásszintjét, és jellemzően nyitottabb a befektetésre. A kitöltők többsége a kriptovaluták legfőbb hasznát a hosszú távú befektetésben látja, nem pedig a mindennapi fizetésben. A visszatartó tényezők között az árfolyam-ingadozás, az esetleges pénzvesztéstől való félelem és a gyakorlati tudás hiánya jelenik meg legerősebben, míg az állami szabályozás hiánya kisebb súllyal szerepel. Ugyanakkor sokan igényelnek átlátható, de nem túl szigorú kereteket. Bár jelenleg viszonylag kevesen tartanak ténylegesen kriptót, a többség nyitott a jövőbeni vásárlásra, ami jelentős növekedési potenciálra utal. A konklúziók és javaslatok ezért a technológiai fejlesztések, a felhasználói edukáció, a kockázatkezelés és a támogató, innovációbarát szabályozás összehangolásának fontosságát hangsúlyozzák.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elektronikus fizetés, elektronikus kereskedelem - online kereskedelem, elektronikus piactér(ek), kriptopénz, kriptovaluta
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:49
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:49

Actions (login required)

Tétel nézet