Balog Viktória Dóra (2025) Könyvtármarketing a 21. században. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].
|
PDF
KÖNYVTÁRMARKETING 21.SZÁZADBAN-BALOG VIKTÓRIA DÓRA_MVA3Y1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
|
PDF
Balog Viktória Dóra PVÁ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (140kB) |
Absztrakt (kivonat)
Az olvasási szokások jelentős átalakuláson mentek keresztül, különösen a fiatalabb generációk körében, akik már minden őket érintő információt a lehető leggyorsabban és legkönnyebben szeretnének elérni. Így diplomadolgozatom célja a könyvtárak 21. századbeli jelenlétére és szerepére fókuszál, avagy hogyan képesek a közkönyvtárak nemcsak fennmaradni, hanem reagálni napjaink kihívásaira és az intézményeikbe bevonni a generációkat. Szakirodalmi áttekintésemben arra kerestem a választ, hogyan változott meg a könyvtárak szerepe, hogy milyen lehetőségeket rejtenek a modern könyvtárak, hogy milyen elméleti keretei vannak a könyvtármarketingnek, valamint hazai és nemzetközi szinten milyen innovációk és olvasás és könyvtárnépszerűsítő kampányok lelhetőek fel, kiemelt figyelmet fordítva a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kommunikációjára és stratégiáira. Primer kvantitatív kutatásom fókuszában a Baby Boomer, az X, az Y és a Z-generáció könyvtárhasználati szokásainak és motivációinak, a szolgáltatások és rendezvények ismertségének feltérképezése és összehasonlító elemzése állt. Ezen eredményeimet kvalitatív kutatásom szakértői mélyinterjúival igazoltam, ahol további betekintést nyertem könyvtárvezetői motivációkba és működési döntésekbe, stratégiákba, ezzel is egy mélyebb rálátást nyerve a hazánk közkönyvtári helyzetébe és szerepébe. Eredményeim alapján elmondható, hogy az olvasási hajlandóság generációs sorrendben csökken, viszont a fiatalabb generációk is olvasnak, csak mást és más ritmusban. A könyvtárhasználatuk viszont minden generáció értelmében még alacsonyabb százalékot mutat. A közkönyvtárak online kommunikációja nem éri el hatékonyan a fiatalokat, ők más felületekről tájékozódnak, mint ahol a könyvtár jelen van. A szolgáltatások és programjaik ismertsége generációtól függetlenül alacsonyabb a nem rendszeres, csak alkalmi könyvtárhasználók körében, ami szintén a kommunikáció hiányosságaira utal. A könyvtárak számos olyan modern és izgalmas szolgáltatást nyújtanak a könyvek kölcsönzésén túl, amelyek közül minden generáció tagja találhatna számára megfelelőt, viszont a nem elég és nem megfelelő könyvtári kommunikáció miatt nem is tudnak ezen szolgáltatásokról az emberek. Ennek fejlesztésére elengedhetetlen egy olyan tudatos, a generációkat külön platformokon és módokon megszólító kommunikáció, amely a nemzetközi közkönyvtárak esetében már egy működőképes rendszer. Tehát elmondható, hogy a könyvtárak jövője a közösségi térben és a kommunikációjuk módjának újraértelmezésében rejlik.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | 21. század, közkönyvtár, Kultúramarketing, marketing stratégia, marketingkommunikáció |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:48 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:48 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

