Zöld irányzatok és fenntartható trendek vizsgálata az éttermi vendáglátásban

Faragó Anna (2025) Zöld irányzatok és fenntartható trendek vizsgálata az éttermi vendáglátásban. Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-.

	PDF Szakdolgozat_Faragó Anna_ZWI2CL_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (984kB)
	PDF 20251227_FaragóAnna_Bírálat_DJ.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (60kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban kiemelt figyelmet fordítok a fenntarthatóságra és a jelenlegi gasztronómiai trendekre, különös tekintettel arra, hogy a budapesti éttermek, hogyan tudnak azonosulni a fenntarthatósággal, hogyan alakítják ehhez tudatosan étlapjukat és hogyan formálják az étkezési trendek az éttermek kínálatát, amióta egyre több ember figyel arra, hogy milyen összetevők alkotnak egy ételt, illetve, hogy annak előállítása és elkészítése, milyen hatással van a környezetükre. A környezettudatosság, illetve a fenntarthatóság gyakran emlegetett fogalommá vált. A mondanivalója azonban nem változott. Olyan fejlődési irány keresése, amely a jövőben is megtartható, amely nem meríti ki idő előtt a következő korok tartalékait és lehetőségeit. Dolgozatom célja annak bemutatása, hogy a budapesti éttermek milyen mértékben tudják beépíteni a fenntarthatóságot és a gasztronómiai trendeket működésükbe, illetve hogyan tudják ezeket a tényezőket saját fejlődésük és versenyképességük érdekében hasznosítani. Az éttermek szerepe a fenntarthatóság támogatásában kiemelkedő, mivel működésük során közvetlenül hatással vannak az alapanyag-felhasználásra, a hulladékkezelésre és a fogyasztói szokások formálására. A fenntartható működés ezért nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a versenyképesség és a hosszú távú fejlődés egyik alapfeltétele is. Ezeknek az egységeknek hazánkban csakúgy, mint bárhol a világban foglalkoznia kell azokkal a problémákkal, mint például a klímaváltozás, erőforrások csökkenése és az alapanyag-ellátásban fellépő zavarok. Az elméleti fejezetek áttekintése arra világított rá, hogy a vendéglátásban a fenntarthatóság kiemelt szerepet kap, mivel az éttermek működésük során közvetlen környezeti hatást gyakorolnak az alapanyag-felhasználás, az energiaigény, a hulladéktermelés és a fogyasztói döntések befolyásolása révén. A fenntartható fejlődés elve, amely a jelen szükségleteinek kielégítését a jövő generációk érdekeinek veszélyeztetése nélkül írja elő egyre meghatározóbb a vendéglátóipar számára is. A környezettudatos működés versenyképességi tényezővé vált: a fogyasztók elvárják, hogy az éttermek felelősen döntsenek alapanyag-használatról, hulladékgazdálkodásról és beszerzési forrásokról. A fenntarthatóság egyik mérőszáma az ökológiai lábnyom, amely azt mutatja meg, hogy egy tevékenység milyen mennyiségű földi erőforrást vesz igénybe. A vendéglátás ökológiai lábnyoma jelentős lehet, különösen akkor, ha hosszú ellátási láncokra, energiaigényes raktározásra és nagy mennyiségű élelmiszerpazarlásra épül. Ezért egyre fontosabbá válik a helyi, szezonális alapanyagok használata, az energiatakarékos működés, a hulladék minimalizálása és a tudatos beszerzés. A vendéglátás zöld struktúrája csak akkor működik hatékonyan, ha a teljes értéklánc: termelők, forgalmazók, vendéglátók, logisztikai partnerek, fogyasztók és intézményi szereplők, együttműködik a fenntartható célok elérése érdekében. A modern gasztronómiai trendek, amelyeket társadalmi, technológiai és gazdasági változások alakítanak , három kategóriába rendezhetők: hosszú távú trendek, trend ellentrend jelenségek és friss naprakész trendek. A 21. század meghatározó gasztroirányzatai közé tartozik a slow food, amely a helyi alapanyagokat, a hagyományos ízeket és a lassú, élményalapú étkezést támogatja. A szemlélet gyakorlati alkalmazását a Farm to table irányzat képviseli, amely a helyi termelőktől származó, szezonális és sokszor bio minőségű alapanyagok közvetlen felhasználását hangsúlyozza. A vendéglátók és termelők együttműködése biztosítja a frissességet, csökkenti a környezeti terhelést és erősíti a fenntartható kínálatot. A fenntartható működés azonban, komoly kihívásokkal jár. Ide tartozik a szezonális alapanyagok korlátozott elérhetősége vagy a beszállítói lánc sérülékenysége. A fenntarthatóság, ugyanakkor erős marketingeszközzé vált. A fogyasztók egyre nagyobb része nemcsak az étel minőségét, hanem az éttermek környezeti és társadalmi felelősség vállalását is figyelembe veszik. Az olyan gyakorlatok, mint az organikus alapanyagok használata vagy a fenntartható csomagolás, jelentős versenyelőnyt jelenthetnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	étterem, fenntarthatóság, gasztronómia, zöld marketing, zöldség
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:48
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:48

Actions (login required)

Tétel nézet