Hitelesség és érzelmi kötődés az MI-generált marketingtartalmak korában: A mesterséges intelligencia hatása a fogyasztói megítélésre

Balogh Mercédesz Zsuzsanna (2025) Hitelesség és érzelmi kötődés az MI-generált marketingtartalmak korában: A mesterséges intelligencia hatása a fogyasztói megítélésre. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].

	PDF Balogh_Mercédesz_Zsuzsanna_EG569P_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF biralatilap_Balogh Mercédesz.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (99kB)

Absztrakt (kivonat)

A generatív mesterséges intelligencia (GenMI) marketingkommunikációs térhódítása alapjaiban formálja át a tartalomgyártást, ám a technológiai adaptációt gyakran nem követi a fogyasztói bizalom növekedése. Szakdolgozatomban ezt a feszültséget vizsgálom, arra keresve a választ, hogy a hazai fogyasztók hogyan viszonyulnak az MI által generált szöveges és vizuális tartalmakhoz, különös tekintettel a hitelességre, az érzelmi kötődésre és a mesterséges eredet transzparenciájára (jelölésére).A dolgozat elméleti keretét a fogyasztói magatartás modelljei (S-O-R paradigma), a kognitív disszonancia elmélete, valamint a témában releváns szabályozási környezet, az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) adta. A primer kutatás módszertani alapját egy 110 fős mintán végzett, kísérleti elemekkel ötvözött online felmérés képezte. A vizsgálat során a válaszadók vakteszt-szerűen értékeltek emberi és MI által generált reklámszövegeket és képeket, majd elemeztem az eredet feltárásának hatását a vásárlási szándékra.A kutatás eredményei két alapvető, a marketingstratégia szempontjából kritikus ellentmondásra, úgynevezett paradoxonra világítottak rá. A „hitelességi paradoxon” értelmében a fogyasztók nem magát a technológiát, hanem a gyenge minőséget utasítják el. A kutatás rámutatott, hogy a tartalom minősége felülírja az eredettel szembeni előítéleteket, így a professzionális megfogalmazás még az MI-gyanú ellenére is magasabb bizalmat élvezett, mint a sablonos tartalom. A „Transzparencia Paradoxon” pedig rámutatott, hogy bár a válaszadók döntő többsége (87,2%) etikai okokból elvárja az MI-eredet jelölését, a gyakorlatban a feltárás nem bizalmat épített, hanem csökkentette a vásárlási hajlandóságot. Ez a hatás különösen a vizuális tartalmaknál (MI-arcok) volt drasztikus, ahol az „érzékelt bizarrság” (perceived eeriness) jelensége dominált. A demográfiai elemzés továbbá megcáfolta azt a sztereotípiát, miszerint a fiatalok automatikusan elfogadóbbak, a Z és Y generáció kritikusabbnak bizonyult a generált szövegekkel szemben, mint az idősebb korosztály.A dolgozat végkövetkeztetése, hogy az MI sikeres integrációjának feltétele nem a technológia elrejtése, hanem a humán felügyeletet biztosító „hibrid modell” és a helyzethez igazított transzparencia alkalmazása, amely képes áthidalni a bizalmi szakadékot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bizalom, fogyasztói magatartás, hitelesség, marketingkommunikáció, mesterséges intelligencia, reklám
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:48
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:48

Actions (login required)

Tétel nézet