Nők jogi helyzete Afganisztánban: Történeti áttekintés és jelenkori kihívások

Bornemissza Brigitta (2025) Nők jogi helyzete Afganisztánban: Történeti áttekintés és jelenkori kihívások. Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-.

	PDF szakdolgozat_bornemisszabrigitta_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (565kB)
	PDF Bornemissza Brigitta_Bírálati lap szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz - alap és mester.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (88kB)

Absztrakt (kivonat)

Az emberi jogok kérdése egyre növekvő szerepet játszik a nemzetközi térben. Mondhatjuk, hogy az emberi jogok érvényesítése a 21. század egyik legfontosabb globális kihívása. Ez különösen igaz azokra az országokra, ahol a jogok érvényesülése korlátozva van, legfőképpen a nők esetében. A női jogok helyzetével a világ szinte minden táján foglalkoznak, vannak azonban országok, például Afganisztán, amik nagyobb figyelmet igényelnek, mivel élesebben mutatkoznak meg a nemek közötti egyenlőtlenségek, mint máshol. A női jogok helyzete drasztikus változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedek során az országban. A bekövetkezett változások jelentősen befolyásolták nem csak a nők mindennapi életét, hanem az alapvető emberi jogokat is. A nők elleni fizikai erőszak mai napig az Afganisztánból jelentett emberi jogi bűncselekmények közül az egyik legsúlyosabb. A nők családon belüli erőszak, emberkereskedelem, kényszerházasság áldozataivá válnak. A vitás kérdések rendezésekor gyakran tárgyakként vannak kezelve, amelyek átruházásával a viták megoldhatók. A visszaélésekkel kapcsolatos panaszok ritkán vizsgáltak ki. Habár az afganisztáni nők helyzete a történelem során több alkalommal is pozitív irányban változott, a 2021-es tálib hatalomátvétel óta jelentős visszaesést tapasztalhatunk, például az egészségügyben és az oktatásban, illetve az ellenük elkövetett erőszak elkövetői a legtöbb esetben továbbra is büntetlenül maradnak. A téma aktualitását az afgán politikai helyzet, a tálibok újbóli hatalomra kerülése adja. A 2021-es hatalomátvétel súlyos jogi korlátozásokkal járt, legfőképp a nők körében. A társadalmi normák jelenleg nagyobb mértékben befolyásolják a nők életét, mint a jogi szabályozás. A vallás szintén kulcsszerepet játszik a nők jogainak korlátozásában. Nem csak az oktatáshoz és munkavállaláshoz, hanem a közéletben való részvételhez való jogban is drasztikus csökkenés következett be. Ez szemben áll az elmúlt két évtizedben elért eredményekkel, így egyre nagyobb figyelem irányul az országra a nemzetközi közösség részéről. Szakdolgozatomban átfogó képet szeretnék mutatni a nők jogi és társadalmi helyzetéről Afganisztánban. Kutatásom nem csak az ország történelmére terjed ki, hanem kifejtem, hogy hogyan különbözik az afgán nők jogi helyzete a nemzetközi normáktól, illetve, hogyan befolyásolja a nemzetközi közösség jelenléte, például a nemzetközi szervezetek munkája a női jogok alakulását. Emellett kitérek arra is, hogy milyen lépésekkel lehetne hozzájárulni a nők jogainak hosszútávú biztosításához. A kutatási kérdéseim az afgán nők jogainak helyzetére, és az afgán és a nemzetközi tényezők közötti összefüggésekre irányulnak. A megállapításaim a következők: az afgán nők jogi helyzete jelentősen eltér a nemzetközi normáktól, különösen a CEDAW-egyezmény alapelveitől. A vallási és kulturális tényezők nagy szerepet játszanak a női jogok érvényesülésében, nagyobbat, mint hasonló vallási berendezkedésű országokban. A 2021-es tálib hatalomátvétel negatív hatással volt az afgán nők alapvető jogainak érvényesülésére, különösen az oktatás és a közéletben való részvétel területén. Feltételezem, hogy a nemzetközi szervezetek, például az ENSZ tevékenysége befolyásolni tudja a nők helyzetét, javítani tudja, azonban munkájuk nem elegendő, ha nincs helyi politikai változás és elegendő társadalmi támogatás. Célom ezeket a hipotéziseket megerősíteni vagy megcáfolni, a konklúziókat az összefoglalás részben fogom bemutatni. Kutatásom célja bemutatni az afgán nők jogainak alakulását a történelem során, összehasonlítani az afgán jogi helyzetet a nemzetközi normákkal, feltárni a vallás és a kultúra szerepét a nők jogainak korlátozásában, elemezni a nemzetközi közösség munkájának hatását, illetve bemutatni, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a nők jogainak hosszútávú biztosításához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	21. század, afganisztán, alapvető emberi jogok, nemzetközi környezet, női jogok, tálib hatalom
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:45
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:45

Actions (login required)

Tétel nézet