A Hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának elemzése kríziskommunikációs szempontból

Balázs Judit (2025) A Hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkjának elemzése kríziskommunikációs szempontból. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].

[thumbnail of Szakdolgozat-Balazs Judit, AKYYGM.pdf] PDF
Szakdolgozat-Balazs Judit, AKYYGM.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (797kB)
[thumbnail of biralat_Balázs_Judit_KP.pdf] PDF
biralat_Balázs_Judit_KP.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (184kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom a 2023-as hollywoodi írók és színészek sztrájkját vizsgálja kríziskommunikációs szempontból, különös tekintettel arra, hogy a konfliktusban részt vevő felek – a Writers Guild of America (WGA) az Alliance of Motion Picture and Television Producers (AMPTP) és aSAG-AFTRA (Screen Actors Guild - American Federation of Television and Radio Artists) – milyen kommunikációs stratégiákat alkalmaztak, és ezek miként befolyásolták a válság alakulását, illetve a nyilvánosság percepcióját. A kutatás célja, hogy feltárja, hogyan járultak hozzá az eltérő kommunikációs gyakorlatok a sztrájk elhúzódásához, és milyen tanulságok vonhatók le a jövőbeli válságkezelés és iparági tárgyalások számára. A dolgozat első részében a kríziskommunikáció elméleti kereteit ismertetem, különös hangsúllyal Timothy Coombs Situational Crisis Communication Theory (SCCT, 2002) és William Benoit Image Repair Theory (IRT, 1995) modelljeire. Ezen elméletek segítségével elemzem, hogy a válság különböző szakaszaiban a WGA a SAG-AFTRA és az AMPTP milyen kommunikációs stratégiákat választott, és ezek mennyiben bizonyultak hatékonynak a reputációs károk mérséklésében. A vizsgálat kiterjed továbbá az agenda-setting és a framing elméletekre is, amelyek magyarázzák, miként vált a sztrájk a nemzetközi médiatér egyik központi diskurzusává. A kutatás kvalitatív tartalomelemzésen alapul, amely során sajtóközleményeket, hivatalos tárgyalási nyilatkozatokat, valamint a közösségi médiában megjelent kommunikációs megnyilvánulásokat vizsgáltam. A források között szerepeltek az amerikai és nemzetközi médiában megjelent cikkek (pl. The Guardian, Variety, Deadline, Los Angeles Times), valamint a szakszervezetek (WGA, SAG-AFTRA) és stúdiók (Disney, Warner Bros., Netflix) nyilvános üzenetei. Az elemzés alapján a válság kommunikációs jellemzői több szakaszban rajzolódnak ki. A kezdeti fázisban a WGA a morális és kollektív szolidaritás narratíváját alkalmazta, amelyben a kreatív dolgozók az igazságos bérezésért és az emberi méltóságért küzdő közösségként jelentek meg. Ezzel szemben a stúdiók elsősorban gazdasági racionalitásra épülő, defenzív kommunikációt folytattak, amely a vállalati érdekek védelmét helyezte előtérbe. Ez a stratégiai különbség jelentősen befolyásolta a közvélemény szimpátiáját: míg az írók üzenetei a közösségi médiában nagyfokú empátiát és azonosulást váltottak ki, addig az AMPTP kommunikációja távolságtartónak és hiteltelennek hatott. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a digitális nyilvánosság új dinamikát teremtett a válságkezelésben: a közösségi platformok agenda-setting szerepe révén a narratív kontroll a vállalatoktól a dolgozói közösségekhez került át. A sztrájk során az információáramlás decentralizálódott, a közösségi médiában zajló diskurzus pedig tematikusan visszahatott a mainstream sajtóra, ezáltal formálva a társadalmi megítélést. A WGA ezzel a stratégiával sikeresen fenntartotta a szolidaritás és az erkölcsi igazság narratíváját, míg a stúdiók válságkommunikációja reaktív és önvédelmi jellegű maradt. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a hollywoodi írók sztrájkja nem csupán munkaügyi válságként értelmezhető, hanem egy tágabb társadalmi és kommunikációs krízisként, amelyben a média, a technológia és az etikai dimenziók szorosan összefonódtak. A vizsgálat eredményei rámutatnak arra is, hogy a Coombs-féle SCCT és az IRT modelljei a gyakorlatban is alkalmazhatók, ugyanakkor csak akkor hatékonyak, ha a szervezetek képesek adaptálni őket a digitális nyilvánosság interaktív logikájához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és médiatudomány

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: kommunikáció formái, kommunikáció modelljei, kommunikációs csatornák, kommunikációs eszközök, konfliktuselmélet
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2026. Júl. 09. 11:45
Utolsó módosítás: 2026. Júl. 09. 11:45

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet