Földesi József (2025) Az Otthonfinanszírozás Marketing Kommunikációja, Propagandisztikus Elemei és a Fogyasztói Döntéshozatal Pszichológiája: A Kiárazódási Paradoxon. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].
|
PDF
Szakdolgozat_CRENGN_fin.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
|
PDF
Bírálati lap szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz - alap és mester Földesi József.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (141kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom Magyarország lakáspiaci változásait igyekszik bemutatni a lakástámogatási rendszerek bevezetésével. A téma főleg a magyarországi hitelezési és lakástámogatási rendszerre helyezi a fókuszt. A szakdolgozat elméleti megalapozásánál megvizsgálom a monetáris és fiskális politikai elméleti alapjait és a döntéshozatal mögötti elméleti alapokat. Egyúttal megvizsgálom Keynes, Hayek és a neoliberális megközelítését a fenti témának, vizsgálva, hogy milyen ellentétes irányba mutató erőkről beszélünk és az alapvető ellentmondásokat vizsgálom.A téma fontosságát és aktualitását alátámasztja az a világszerte megfigyelhető jelenség, hogy az általános lakhatás - mind lakásbérlet, mind lakástulajdonlás - olyan mértékben drágul, hogy egyre kevésbé elérhető a fiatalabb és az idősebb generációk számára. Ha a korábbi generációk anyagi körülményeket megnézzük a lakhatás kapcsán, láthatjuk, hogy korábban az akkori anyagi lehetőségekhez képest elérhetőbb volt a családalapítás (lásd nagycsaládos modell), vagy elég volt csak a férj számára dolgozni, hogy a családot anyagi ellássa, a feleség pedig otthon tudott maradni, gondoskodva a gyerekek neveléséről és a háztartásról. A mai lakásárakat figyelve pedig láthatjuk, hogy a saját lakás álma egyre inkább álom marad, főleg azoknál, akik nem rendelkeznek magas jövedelemmel, vagy erős családi hátszéllel. Szakdolgozatomban vizsgálom a kiárazódás problémáját. A kiárazódás jelensége, vagyis az ingatlanárak olyan ütemű drágulása, amikor egy pár folyamatosan próbálja utólérni az ingatlanárakat, egy lakáshitelhez felvételéhez szükséges önerő összegyűjtésével, de a drágulás hatására mindig csak többet és többet kell összegyűjteni. Példával szemléltetve: egy évben lehet, hogy elég volt 3 M Forint a lakásvásárlás hitel felvételének önerejéhez, azonban 5-10 évvel később már 5-8-10-15 M Ft-ot kell összegyűjteni ugyan annak a párnak és ha sikerül is összegyűjteni a hitelfelvételhez szükséges önerőt, akkor sem biztos, hogy kellő fizetéssel, vagy bevétellel rendelkeznek ahhoz, hogy a lakáshitel törlesztő részleteit tudják fizetni. Így végül mindig lecsúsznak a lakásvásárlás lehetőségéről, mert akárhányszor próbálják elindítani a folyamatot, ha nem sikerül, akkor ugyan abba a csapdába esnek éveken keresztül. Vagyis ha nem tudják egyszer meglépni a lakásvásárlást, akkor folyton lemaradnak. A kiárazódás nagyon jól megfigyelhető a lakásárak áremelkedése és a fizetések növekedésnek összehasonlításával. Régebben kevesebb havi nettó bevétel is elegendő volt ahhoz, hogy saját lakásra szert tegyünk, mára ez a szám megtöbbszöröződött. Korábbi évtizedekben elérhető volt egy család számára, hogy legyen saját lakása azáltal, hogy sokat dolgozott érte és spórolt, hogy az összekuporgatott pénzével megvásárolja saját ingatlanát. Vagy sokan- főleg a vidéki régiókban- beszerezték az alapanyagokat és kalákába rendeződve felépítették saját házukat.A 21. Században ez már szinte elérhetetlen a fiatalabb generációk számára, főleg ha figyelembe vesszük a különféle befolyásoló tényezőket, mint a dráguló alapanyagárakat, a dráguló életet és a korábbi évtizedekhez képest sokkal szigorú szabályokat, amik a hitelezés és a lakásügyek terén is megfigyelhető. Régen fel lehetett építeni egy házat különféle engedélyek nélkül, elég volt ha egy szakember részt vett a folyamatban, hogy “szakszerűen” felépüljenek az ingatlanok, azonban a 21. Században erre már nincs lehetőség. Szigorú szabályozás révén változtak a biztonsági körülmények, melyek a személyi biztonságot szolgálják, egyúttal hosszú jogi és közigazgatási procedúrákat folyamatokkal járnak együtt, melyek gyakran hosszú heteket vesznek igénybe valamint anyagi, idő és energia ráfordítással járnak.Emellett megfigyelhetjük a kiárazódási paradoxont, miszerint az állami lakástámogatások, melyek a lakhatás elősegítésére irányulnak, főleg a politikai haszonszerzésre irányuló törekvéseket támogatja, így mégsem jelent hosszú távú tényleges gazdasági segítséget. A lakástámogatások bevezetésével - főleg a keresletet serkentve - általános ingatlan drágulás figyelhető meg, így hiába kap a támogatások célcsoportja anyagi segítséget, a támogatások generálta általános drágulás kiárazódáshoz vezet. Egyre inkább elérhetetlenné válik a lakáshoz jutás, mivel a kereslet folyamatos növelésével azt érjük el, hogy az árak emelkednek, sokszor drasztikusan, a kereslettől elmaradó kínálat pedig nem tud lépést tartani a gazdasági igényekkel, ezáltal az árakban láthatunk drasztikus változást. Vagyis az eredetileg támogatott célcsoport végül nem jut lakáshoz, mert nem tudják megfizetni, holott nem ez volt a gazdasági érdek az árak drágulása mögött, de a politikai szándék révén mégis úgy érezhetjük, hogy az állam támogatja állampolgárait.Szakdolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a válaszokat:Mi a fiskális és monetáris politika?Milyen irányzatai vannak fenti politikai döntéseknek?Mit jelent a jegybanki alapkamat és a változását, változtatását milyen döntések indokolják?A lakáspiaci árváltozásokat milyen események idézik elő?Mit jelent a kiárazódás jelensége?Mik a lakástámogatások, milyen céllal kerülnek bevezetésre és milyen eredményeket láthatunk bevezetést követően?Milyen trendeket figyelhetünk meg a lakáspiacon a lakástámogatásokhoz kapcsolódóan?Mit jelent a kiárazódás és milyen példákat láthatunk rá?A lengyel és román lakástámogatási programok milyen hatással vannak a nemzeti lakáspiacokra, milyen árváltozások figyelhetők meg?
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | fogyasztói magatartás, fogyasztói preferenciák, hitelpolitika, hitelprogramok, lakás célú hitel(ek), lakáshitelezés, lakáspolitika, lakásprogram, monetáris beavatkozások, propaganda |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:45 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:45 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

