A vasúti érdekszövetségek jelentősége az Európai Unióban és Magyarországon

Járvás Erzsébet (2025) A vasúti érdekszövetségek jelentősége az Európai Unióban és Magyarországon. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].

	PDF A vasúti érdekszövetségek jelentősége az Európai Unióban és Magyarországon_JAACE2_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Bírálati lap szakdolgozatokhoz, diplomamunkákhoz_Jarvas_Erzsebet.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

Évekig energetikai beszerzőként dolgoztam, ahol megismerhettem és apró részleteiben alakíthattam a zöld energia piacát és jövőjét Európában. Diplomamunkámat az Európai Unióban működő vasúti lobbi helyzetéről írom, amely az európai fenntarthatósági célkitűzések tükrében hatalmas hatással lehet a kereskedelem, a globális ellátási láncok és a logisztika jövőjére. Dolgozatom célja az Európai Unió határozatainak segítségével a vasút és az ágazat történeti nehézségeit feltárni és elemezni őket. Szeretném bemutatni, milyen eszközökkel és célkitűzések mentén dolgoznak a vasút érdekeit képviselő érdekszövetségek. Szakdolgozatomban bemutatom, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a vasúti személyszállítás, fuvarozás, infrastruktúra, valamint az őket képviselő érdekszövetségek hazánkban, és hogyan kapcsolódik munkájuk az Európai Unió hosszútávú közlekedési- és fenntarthatósági stratégiájához. Az európai jogalkotás és célok tükrében bemutatom a hazai érdekszövetséget, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesületet. A dolgozat 2025-ben készül, egy évvel az Európai Parlamenti választások után, abban az időszakban, amikor az Európai Unió megkezdi az új költségvetés tárgyalását. Célom bemutatni a CER (Community of European Railways and Infrastructure Companies) stratégiáját Európában az energia-hatékonyság, a zöld átállás és a geopolitikai változások tükrében. Elemzem a hazai érdekszövetség, a HUNGRAIL, stratégiáját, ismertetem, mely pontokon csatlakozik az európai nagy stratégiához, mennyiben tér el, milyen sajátos, a hazai viszonyokból adódó nehézségekkel néz szembe. Dolgozatomban elsősorban Magyarország és a hazai érdekszövetség helyzetére fókuszálok, és annak elért eredményeire. A kutatás kvalitatív módszertant alkalmaz, mivel célja az érintettek nézőpontjainak és tapasztalatainak mélyebb feltárása. Ennek érdekében egy részletes, félig strukturált mélyinterjút készítek Mogyorósi Szilviával, a HUNGRAIL Szakpolitikai és nemzetközi ügyekért felelős vezetőjével. A módszer lehetővé teszi az érdekérvényesítés folyamatának megismerését, a szervezetek döntéshozatali folyamataiban betöltött szerepének és az Európai Unióval kapcsolatos stratégiáinak alaposabb megértését. A módszer előnye, hogy rugalmasságot biztosít, és teret ad a vezető személyes tapasztalatainak, értelmezéseinek és motivációinak feltárására, így árnyaltabb és kontextusban gazdagabb képet ad a szektorról, az érdekszövetségek és kapcsolatok jelentőségéről. A mélyinterjú mellett lehetőségem volt csatlakozni a UIRR Intermodális csúcstalálkozójához, ahol a szervezet döntéselőkészítéséről és működéséről szerezhettem tapasztalatot. A szekunder kutatás során bemutatom az Európai Unió közlekedési stratégiájának fejlődését a Maastrichti Szerződéstől napjainkig fehér könyvek, rendeletek és iránymutatások alapján. Statisztikák elemzésével mutatom be a vasút helyzetét az Európai Unióban, valamint szakirodalomként felhasználom az Európai Szakbizottsági jelentéseket, az érdekszövetségek által megfogalmazott krédókat, valamint a közlekedési, azon belül a vasúti szektor érintettségét az Európai Unió közlekedési és fenntarthatósági terveiben 2050-ig. A klímaváltozás hatása, az arra adott egységes uniós válasz és szabályozás meghatározza a kereskedelem, a mobilitás és a logisztika jövőjét. A jövő kiszámíthatóságához hozzá tartozik, hogy megismerjük, milyen folyamatok befolyásolják a változásokat. Dolgozatom három kutatási kérdés köré csoportosul: 1. A vasúti érdekszövetségek — különösen a CER — az elmúlt évtizedben egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós döntéshozatalban, és ténylegesen képesek befolyásolni a közlekedéspolitikai fehér könyvek és vasúti csomagok tartalmát. 2. A 2025. november 5-én elfogadott új közlekedéspolitikai csomag közvetlen stratégiai alkalmazkodási kényszert teremt Magyarország számára, különösen a nagysebességű vasút, az interoperabilitás és az ERTMS kiépítése terén, és emiatt a HUNGRAIL működésében is változások várhatóak: új munkamódszerek, bizottsági és munkacsoporti szervezetbővítés. 3. A magyar vasúti ágazat uniós integrációját elsősorban nem szakpolitikai szándék vagy lobbi-hiány, hanem strukturális korlátok — különösen a hálózat elöregedettsége, az alacsony villamosítási arány, az ERTMS kiépítetlensége és a munkaerőhiány — lassítják.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU, közlekedéspolitika, Magyarország, vasút, vasúti közlekedés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:44
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:44

Actions (login required)

Tétel nézet