Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai a szankciós poitika árnyékában

D'Urso Giuliano (2025) Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai a szankciós poitika árnyékában. Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-.

	PDF Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai a szankciós politika árnyékában.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF DUrso Giuliano Bírálati lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (93kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat témája Oroszország külkereskedelmi kapcsolatai a szankciós politika árnyékában. Az orosz külkereskedelem nagymértékű átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, különösen a 2014-es krími válságot és a 2022-es Ukrajnai háború kitörését követően. Ezek az események súlyos gazdasági szankciókat vontak maguk után, amelyek alapvetően megváltozatták Oroszország külkereskedelmi partnereinek körét, kereskedelmi szerkezetét, valamint külgazdasági stratégiáját. Az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciós intézkedések összessége nem csupán magára a szankcionált országra, hanem annak kereskedelmi partnereire is nagy hatással voltak és napjainkban is vannak, különösképpen az Európai Unió országaira. A kivetett szankciók hatására több nyugati állam fokozatosan visszavonult az orosz piacról, ezzel ellentétben a BRICS államok - kifejezetten Kína és India - megerősítették gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal.A dolgozat célja; hogy bemutassa miként alakultak át Oroszország nemzetközi gazdasági kapcsolatai az Európai Unió tagállamaival valamint hogy feltárja, milyen mértékű és irányú változás történt Oroszország külkereskedelmében a rá kiszabott gazdasági szankciók következményeképpen. A kutatásban egy olyan fontos kérdésre is választ kapunk,hogy miként erősödött meg Oroszország Kínával való gazdasági kapcsolata és hogy ez a keleti nyitás (Kína/BRICS felé) valóban a szankciók nyomásának tudható-e be. A dolgozat felépítését illetően, a bevezetést követően egy rövid szakirodalmi részben a gazdasági szankciók elméletéről és ezeknek a hatékonyságáról esik szó. A következő fejezetben egy történelmi áttekintés mellett, amely főként Oroszország és az Európai Unió kapcsolatának alakulásáról és annak időszakairól szól, megjelennek a 2014-től napjainkig érvényben lévő szankciók valamint azok jellegzetességei és a szankcionált ország válaszlépései is. Mivel az átfogó elméleti és történelmi áttekintés elkerülhetetlen a kutatás szempontjából ebben a fejezetben bemutatásra kerül Oroszország kelet felé fordulása és Kínával való gazdasági kapcsolatának bemutatása is. A fejezet végén fontosnak tartottam bemutatni a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerepét is. A dolgozat következő fejezete az Oroszországra kivetett szakciók gazdasági hatásait mutatja be az Európai Unió szempontjából. Ebben a részben főleg az európai energiaválságról és a függőség csökkentéséről esik szó, valamint helyet kapnak az orosz agrárszektort és mezőgazdaságot érintő szankciók okozta problémkörök. A dolgozat elméleti részének utolsó fejezete az orosz gazdaság szankciók okozta helyzetéről szól, melyben kitértem az orosz exportra és GDP-re valamint a háborúalapú gazdaságra is. Emellett helyet kap még a fejezetben Oroszország és Kína gazdasági kapcsolatainak alakulása, a BRICS és a Sanghaji Eggyüttkűködési Szervezet fontossága is. A dolgozat kutatási módszertanát tekintve elsősorban kvalitatív jellegű, nagyrészt szekunder kutatáson alapul. Ennek keretein belül a kutatás a már meglévő szakirodalom, esettanulmányok, valamint releváns statisztikák feldolgozására alapul. A szakirodalmi áttekintés tanulmányok, akadémiai cikkek és elemzések felhasználása mentén készült el.Primer kutatásra a dolgozat keretében nem kerül sor, mivel a téma jellege ezt nem indokolja. A nyugati gazdasági szankciók célja az volt, hogy az orosz gazdaságot olyan szinten meggyengítsék, hogy az kénytelen legyen befejezni az Ukrajnával folytatott háborúját. 2022 februárjában az orosz gazdaságot jóformán kizárták a világkereskedelemből, azonban a szankciók nem érték el a kitűzött célt , mivel az orosz gazdaság nem omlott össze és Oroszország továbbra is képes finanszírozni a háborút a negatív gazdasági hatások ellenére is. Az Európai Unió gazdaságát is negatívan érintették a szankciók következményei, különösképpen az orosz gázellátás részleges kiesése miatt. Ezek a következmények pedig áremelkedéshez, a vásárlóerő csökkenéséhez és inflációnövekedéshez vezettek. Oroszország és Kína gazdasági együttműködését tekintve láthatjuk, hogy 1996 óta explonenciálisan növekedést mutat, melyet a nyugati szankciós politika csak még jobban fellendített. Fontos azonban kiemelni azt, hogy a két ország közötti partnerség asszimetrikus, gazdasági és startégiai szinten is. A kutatásból kiderül, hogy Oroszországnak nagy szüksége van Kínára, mint kereskedelmi parter, hogy gazdasága ne gyengüljön tovább, míg ez fordítva nem igaz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európai Unió, kína, külkereskedelem, Oroszország, szankciók
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:44
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:44

Actions (login required)

Tétel nézet