Galambos Ádám Zsolt (2025) A kiégés jelensége és kezelése az emberi erőforrások területén. ['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined].
|
PDF
Galambos Ádám - Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
|
PDF
Galambos_Ádám_Zsolt_Biralati_lap.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (143kB) |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatom célja az volt, hogy feltárjam a HR területen dolgozó munkavállalók kiégésének okait, valamint a megelőzés és kezelés lehetséges egyéni és szervezeti szintű megoldásait, illetve megvizsgáltam, hogy Magyarországon mennyire vannak kiégve a HR szakemberek. A kutatás első részében átfogó szakirodalmi áttekintést készítettem a kiégésről, mint jelenségről általánosságban. Átnéztem a jelenséget fogalmát, megvizsgáltam a kialakulásának okait, szakaszait és tüneteit, pszichológiai és szervezeti összefüggéseit és összehasonlítottam a nemek, korok, illetve a hazai és nemzetközi kiégési tendenciákat. A dolgozatomban bemutatom a legfontosabb elméleti modelleket, illetve kitérek a modern munkakörnyezetben tapasztalható új kihívásokra, például a hibrid munkavégzésre, a 4 napos munkahétre, a munka magánélet egyensúly nehézségeire és az érzelmi terhelések fokozódására. A saját empirikus kutatásom kérdőíves vizsgálattal készült, amelyben 100 HR-es munkavállaló vett részt. Az eredmények alapján a leggyakoribb tünetként a HR-es körben a motiváció csökkenése, az állandó fáradtság és az érzelmi kimerültség. A válaszadók nagy része úgy érzi, hogy a munkahelyi elvárások, a folyamatos túlterhelés és a szerepkonfliktusok jelentős mértékben járulnak hozzá a kiégésük kialakulásához. Rávilágított arra is a kutatásom, hogy számos munkáltató már most is alkalmaz kiégést megelőző vagy lassító eszközöket, mint például a rugalmas munkavégzés vagy a home office lehetőség biztosítása, azonban az esetek többségében, ezek nem bizonyulnak elegendőnek a munkavállalók szerint és többet kell tennie a munkáltatóknak annak érdekében, hogy „kiégés mentes” irodájuk legyen. A válaszadók elsősorban a szervezeti kultúra fejlesztését, a vezetői támogatás növelését, az előrelépési és fejlődési lehetőségek biztosítását, illetve a munkaterhelés csökkentését tartják hatékony megoldásnak. Megállapításként tehát azt tudom mondani, hogy a kiégés kezelése csak akkor lehet eredményes, ha a szervezet rendszerint kezeli a problémát és ténylegesen foglalkoznak a munkavállalókkal, azonban ezzel párhuzamosan fontos, hogy a munkavállaló egyénileg is megpróbál tenni azért, hogy ne égjen ki, például rendszeres testmozgással vagy egészséges életmód fenntartásával. A kutatásom korlátai közé tartozott azonban a mintanagyság, ami befolyásolja az eredmények hitelességét, ugyanis nem reprezentatív a minta, így nem mondható el a HR terület egészére az eredmény csak az általam vizsgált csoportra.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
['eprint_fieldopt_faculty_mük' not defined]
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | emberi erőforrás - munkaerő, emberi erőforrás menedzsment, emberi kapcsolatok, kiégés, mentálhigiénia |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:44 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:44 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

