19. - 20. század fordulóján lévő cukrásztermékek összehasonlítása a jelenkori cukrásztermékekkel Magyarországon

Bodor Petra (2025) 19. - 20. század fordulóján lévő cukrásztermékek összehasonlítása a jelenkori cukrásztermékekkel Magyarországon. Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-.

	PDF Szakdolgozat-Bodor Petra-G7PW0Q.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Bodor Petra.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB)

Absztrakt (kivonat)

A magyar cukrászat története a 19–20. század fordulóján a polgárosodó társadalom kulturális és gasztronómiai fejlődésének egyik legjelentősebb példája. A korabeli cukrászdák a városi élet elengedhetetlen részeivé váltak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági, társadalmi és kulturális funkciót. A dolgozat célja e történeti korszak cukrászati kínálatának összehasonlítása a 21. századi, modern magyar cukrászat világával, különös tekintettel a hagyomány és az innováció közötti egyensúlyra. A kutatás arra keresi a választ, miként alakultak át a cukrászati termékek, alapanyagok, fogyasztási szokások és társadalmi szerepek az elmúlt több mint száz év során, illetve hogyan őrződtek meg vagy újultak meg a magyar cukrászati hagyományok a jelenkor kihívásai között. A dolgozat első része a szakirodalmi háttér feldolgozásán keresztül mutatja be a vendéglátás és cukrászat fejlődését. A történeti fejezetek kiemelik a 19. század végén fellendülő cukrászipart, amelyben olyan meghatározó mesterek, mint Dobos C. József, meghatározó szerepet játszottak. A korszak ikonikus süteményei – például a Dobos-torta, az Esterházy-torta vagy a Rigó Jancsi – nem csupán kulináris élményt jelentettek, hanem a nemzeti identitás és a polgári életstílus kifejezői is voltak. A cukrászdák ekkor a társadalmi találkozások helyszínei lettek: a polgárság, az értelmiség és a művészvilág közösségi terei, ahol a kulturális eszmecsere és a társasági élet zajlott. A 20. század során a gazdasági és politikai változások jelentősen befolyásolták a cukrászipar fejlődését. A háborús időszakok, majd az államosítás következtében a cukrászdák elveszítették egykori fényüket, a tömegtermelés előtérbe kerülése pedig háttérbe szorította a kézműves tradíciókat. Ugyanakkor a rendszerváltást követően és a 21. században ismét megjelent az igény a minőségre, a kézműves értékekre és a helyi alapanyagok használatára épülő vendéglátás iránt. A kutatás módszertana kombinált (mixed-method) megközelítésre épül. A kérdőíves felmérés a fogyasztói szokásokat vizsgálta, míg a mélyinterjúk a cukrász szakma képviselőivel – köztük a Gerbeaud és a Szent Korona Cukrászda mestereivel – készültek, hogy feltárják a szakmai nézőpontokat. Az összehasonlító elemzés a múlt és a jelen cukrászati kínálatának, technológiáinak, alapanyagainak és fogyasztási trendjeinek párhuzamait mutatta be. A kutatás 222 válaszadó véleményét dolgozta fel, akik közül többségük nő és 50 év feletti, így széles generációs rálátást biztosított az eredményekre. A kérdőíves eredmények azt mutatták, hogy a magyar fogyasztók körében továbbra is erős a klasszikus, hagyományos sütemények iránti vonzalom. A Dobos-, Eszterházy- és krémes jellegű torták iránti kereslet töretlen, ugyanakkor növekszik az érdeklődés a „mentes” – cukor-, glutén- és laktózmentes – változatok iránt is. A megkérdezettek több mint kétharmada a természetes, minőségi alapanyagokat tartja a legfontosabb szempontnak, még magasabb ár mellett is. A cukrászdák látogatása jellemzően alkalmi, ünnepi eseményekhez kapcsolódik, ami alátámasztja, hogy a cukrászda továbbra is élménytér maradt, nem pusztán értékesítési helyszín. Az interjúk eredményei szerint a mai magyar cukrászipar legnagyobb kihívása a tradíció és innováció egyensúlyának megőrzése. A kézműves cukrászdák igyekeznek a múlt ízeit új köntösbe helyezni: a klasszikus receptek újragondolása, a modern technológiai megoldások és az egészségtudatos alternatívák integrálása mind hozzájárul a megújuláshoz. A szakemberek kiemelték, hogy a fogyasztók ma már nem csupán ízeket, hanem történeteket és vizuális élményt keresnek – az esztétikum, a dizájn és a prezentáció éppoly fontos, mint az ízvilág. A dolgozat összegzése szerint a 19–20. század fordulójának cukrászdái és a mai modern műhelyek között nem folytonossági hiány, hanem kulturális fejlődés figyelhető meg. A múlt öröksége ma is jelen van a magyar cukrászdák polcain, akár az eredeti receptek, akár a modern újragondolások formájában. A magyar cukrászat értéke abban rejlik, hogy képes megőrizni a hagyományos ízeket és technikákat, miközben nyitott a globális trendek és fogyasztói igények befogadására.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Nemzetközi Gazdálkodás Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	cukrászat, hagyomány, innováció, összehasonlítás, vendéglátás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:43
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:43

Actions (login required)

Tétel nézet