A kis-, közepes-, és a nagyvállalatok könyvvizsgálati gyakorlatának összehasonlító elemzése az alkalmazott standardok tükrében

Pozsár Andrea (2025) A kis-, közepes-, és a nagyvállalatok könyvvizsgálati gyakorlatának összehasonlító elemzése az alkalmazott standardok tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Pozsár Andrea_biralatilap_alap_mester.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (145kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÓ A könyvvizsgálat szerepe a modern gazdasági környezetben egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen a pénzügyi kimutatások megbízhatósága alapfeltétele a gazdasági döntéseknek és a piaci bizalom fenntartásának. A vállalati méret azonban jelentős mértékben befolyásolja, hogy a könyvvizsgálati standardok hogyan és milyen mélységben alkalmazhatók a gyakorlatban. Jelen dolgozat ezt a méretfüggő eltérést vizsgálja elméleti és empirikus módszerekkel, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) auditjának sajátosságaira, a nagyvállalati auditlogikától való eltérésekre, valamint az ISA for SMEs bevezetésének várható hatásaira. A kutatás aktualitását az adja, hogy a nemzetközi szakma – felismerve a kevésbé komplex gazdálkodó egységek auditálásának aránytalanságait – megkezdte egy új, egyszerűsített auditstandard (ISA for SMEs) kidolgozását. A magyar auditpiacon ez különösen releváns kérdés, hiszen a könyvvizsgálói megbízások túlnyomó többsége KKV-hoz kötődik, ahol a jelenlegi standardok alkalmazása gyakran túlzott adminisztratív terhet és aránytalan időráfordítást eredményez. Saját szakmai tapasztalataim – könyvelőirodai környezetben, illetve több KKV- és középvállalati audit előkészítésében – szintén megerősítették, hogy a vállalati méret alapvetően meghatározza az auditfolyamat jellegét és erőforrásigényét. A dolgozat első három fejezete átfogó elméleti keretet nyújt a könyvvizsgálat szabályozási hátteréről, a vállalati méret hatásáról és a különböző auditkörnyezetek sajátosságairól. Részletesen bemutatom az ISA-k rendszerét, az etikai követelményeket és a függetlenségi fenyegetéseket, amelyek kifejezetten élesen jelentkeznek a KKV-szektorban. A belső kontrollkörnyezet minősége az egyik legmeghatározóbb tényező, amely elválasztja a KKV- és a nagyvállalati audit gyakorlatát: míg a nagyvállalatoknál a kontrolltesztekre épülő módszertan a meghatározó, addig a kisebb vállalkozásoknál a kontrollok hiánya vagy gyenge dokumentáltsága miatt a könyvvizsgáló tételes vizsgálatra, manuális bizonyítékszerzésre kényszerül. Ez nemcsak módszertani eltérést, hanem jelentős idő- és költségkülönbséget is eredményez, amit a 4. ábra is bemutat az auditfajlagosság nem-lineáris struktúráján keresztül. A dolgozat második, empirikus része két mélyinterjú elemzésén alapul: egy KKV-specialista könyvvizsgálóval, valamint egy nagy nemzetközi hálózatot képviselő auditorral készült interjú eredményeit vetem össze. Bár a minta nem nagy elemszámú, a tudatosan kiválasztott interjúalanyok a piac két végpontját képviselik, így a tapasztalataik jól kirajzolják a módszertani, etikai és technológiai különbségeket. Az elemzés számos jelentős eltérést tárt fel. A KKV-auditot továbbra is a manuális munka túlsúlya, a kontrollkörnyezet hiányosságainak kompenzálása és a személyes kapcsolatokból eredő etikai kihívások jellemzik. A nagyvállalati audit ezzel szemben szervezeti és folyamatbeli szinten szabályozottabb: rendelkezésre állnak a technológiai eszközök, az adatvezérelt módszerek, a belső minőségbiztosítási rendszer és a formális etikai kontrollok. A két auditvilág közötti különbség azonban nem csupán mennyiségi, hanem minőségi és strukturális is: mást jelent a bizonyosság megszerzése, a kockázat értelmezése és a függetlenség biztosítása. A technológiai szakadék az interjúk alapján különösen meghatározó jelenség. A nagyvállalatoknál egyre inkább tért hódít a data-analytics és az automatizált kontrolltesztelés, míg a KKV-szektorban továbbra is korlátozott a fejlett eszközök használata. Ennek oka a költségkorlát, a számviteli rendszerek heterogenitása és az adatok tisztításának szükségessége. Ez a kettősség a jövőben tovább erősödhet, különösen az ESG-auditok bevezetésével, amelyek várhatóan csak a nagyvállalatok számára lesznek relevánsak. A dolgozat egyik fontos következtetése, hogy a KKV-szektor könyvvizsgálatában nem csupán egyszerűsítésre, hanem célzott arányosításra van szükség. Az ISA for SMEs képes lehet enyhíteni a dokumentációs és módszertani terheket, ugyanakkor a hazai adaptáció számos kihívást rejt: a határvonalak pontos meghatározása, a képzési programok kidolgozása és az etikai útmutatók tisztázása elengedhetetlen a standard sikeres bevezetéséhez. Összességében a dolgozat arra mutat rá, hogy a vállalati méret nem csupán háttértényező, hanem a könyvvizsgálati logika szervező elve. A KKV- és nagyvállalati audit közötti eltérések a szabályozásban, a módszertanban, az etikai keretekben és a technológiai lehetőségekben egyaránt megjelennek. Ezek a különbségek határozzák meg a könyvvizsgálat gyakorlati működését, a díjstruktúrát és a szakmai kihívásokat is. A dolgozat célja, hogy ezek feltárásával hozzájáruljon a KKV-auditról szóló szakmai párbeszédhez és megalapozza a későbbi kutatások számára azt a szemléletet, hogy a standardok arányos alkalmazása a könyvvizsgálói minőség megőrzése mellett is lehetséges.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	auditálás, beszámoló könyvvizsgálata, kis- és középvállalkozás - KKV, könyvvizsgálat, standardok
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:15
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:15

Actions (login required)

Tétel nézet