A pénzügyi tanácsadás szerepe a személyes pénzügyi tervezésben – Magyarország és Egyiptom összehasonlítása

Naguib Habib Roumani Mirula (2025) A pénzügyi tanácsadás szerepe a személyes pénzügyi tervezésben – Magyarország és Egyiptom összehasonlítása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A pénzügyi tanácsadás szerepe a személyes pénzügyi tervezésben – Magyarország és Egyiptom.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (950kB)
	PDF NaguibHabib_biralati.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (94kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat a pénzügyi tanácsadás szerepét vizsgálja a személyes pénzügyi tervezésben, két ország – Magyarország és Egyiptom – összehasonlításán keresztül. A kiindulópont az, hogy a háztartások egyre összetettebb gazdasági környezetben hoznak döntéseket megtakarításról, hitelfelvételről, befektetésekről és biztosításról, miközben sokan nem rendelkeznek olyan pénzügyi ismeretekkel, amelyek magabiztos, hosszú távon is megalapozott döntéseket tennének lehetővé. Ebben a helyzetben a pénzügyi tanácsadás elméletileg fontos támogató szerepet tölthet be, de kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire veszik igénybe az emberek, milyen forrásokhoz fordulnak, és mennyire bíznak a tanácsadókban.A dolgozat első részében elméleti keretet adok: bemutatom a pénzügyi tanácsadás fogalmát, céljait, formális és informális formáit, valamint a tanácsadási folyamat fő lépéseit. Részletesen áttekintem a személyes pénzügyi tervezés fő területeit (jövedelemkezelés, megtakarítások és befektetések, hitelek és adósságkezelés, biztosítás, nyugdíjtervezés), és kiemelem a pénzügyi tudatosság, illetve pénzügyi műveltség jelentőségét. Ezt követően külön fejezetekben mutatom be Magyarország és Egyiptom pénzügyi rendszerének főbb jellemzőit, a háztartások pénzügyi magatartását, a tanácsadási csatornákat, valamint a szabályozási és kulturális környezetet.A dolgozat empirikus része kérdőíves, kvantitatív kutatásra épül. Online kérdőív segítségével összesen 114 válaszadót értem el; közülük 77 fő Magyarországon, 23 fő Egyiptomban él, a fennmaradó kitöltők más országokban élnek, de az elemzés fókusza a két fő ország összehasonlításán van. A kérdőív a válaszadók demográfiai jellemzői mellett a háztartási költségvetés-készítésre, megtakarításokra és hitelekre, a pénzügyi tudatosság szintjére, a formális és informális tanácskérés gyakorlatára, valamint a tanácsadókba vetett bizalomra kérdez rá. Az adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemzem, és a magyar illetve egyiptomi csoport eredményeit egymással összehasonlítom.Az eredmények alapján a minta jelentős része rendelkezik valamilyen megtakarítással, ugyanakkor a formális pénzügyi tanácsadást viszonylag kevesen veszik igénybe: a válaszadók mintegy egynegyede számolt be arról, hogy már fordult banki, biztosítási, befektetési tanácsadóhoz vagy más szakemberhez. Ezzel szemben az informális tanácsadás – család, barátok, ismerősök véleménye – mindkét országban lényegesen gyakoribb. A tanácsadókba vetett bizalom azok körében, akik már igénybe vettek tanácsadást, általában közepes szintű, de sokan egyáltalán nem rendelkeznek közvetlen tapasztalattal, így nehezen tudják megítélni a szolgáltatás hasznosságát.A magyar és egyiptomi válaszadók között több ponton mutatkoznak különbségek a pénzügyi szokások, az információforrások és a tanácsadás igénybevételének módjaiban, ugyanakkor közös vonás a formális tanácsadás viszonylag alacsony elterjedtsége és az informális források erős szerepe. A dolgozat következtetései szerint a pénzügyi tanácsadás akkor tudná jobban támogatni a személyes pénzügyi tervezést, ha egyrészt erősödne a pénzügyi tudatosság, másrészt átláthatóbbá és bizalomépítőbbé válna a tanácsadói gyakorlat mind Magyarországon, mind Egyiptomban.A kutatás során kiemelt figyelmet fordítok arra, hogy mely pénzügyi döntésekhez kérnek leggyakrabban tanácsot (megtakarítás, befektetés, hitelfelvétel, biztosítás, nyugdíj), milyen forrásokból tájékozódnak a válaszadók, illetve a jövedelem, az iskolai végzettség és a szubjektív pénzügyi tudatosság hogyan függ össze a tanácsadás igénybevételével és megítélésével. A dolgozat nemcsak leírja a jelenlegi helyzetet, hanem javaslatokat is megfogalmaz arra, hogy a pénzügyi tanácsadás és a pénzügyi edukáció milyen irányokban fejleszthető annak érdekében, hogy a háztartások mindkét országban tudatosabban, felkészültebben és magabiztosabban hozhassanak pénzügyi döntéseket. Összességében a dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a pénzügyi tanácsadásról és a pénzügyi tudatosságról szóló hazai és nemzetközi diskurzushoz, és rámutasson arra, hogy Magyarországon és Egyiptomban milyen feltételek mellett válhat a pénzügyi tanácsadás a személyes pénzügyi tervezés valóban hasznos és értéket teremtő eszközévé.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Egyiptom, Magyarország, pénzügyi tanácsadás, pénzügyi tudatosság, Személyes pénzügyi tanácsadás
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:15
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:15

Actions (login required)

Tétel nézet