Peti Balázs (2025) Kiberbiztonsági és mesterséges intelligencia projektek kihívásai. Menedzsment Kar (2025-)-.
|
PDF
szakdolgozat_peti_balazs_ggqwwj_Kiberbiztonsági_és_mesterséges_intelligencia_projektek_kihívásai.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (941kB) |
|
|
PDF
Peti Balázs.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (156kB) |
Absztrakt (kivonat)
A kiberbiztonsági és mesterséges intelligencia projektek sikerességi tényezőinek és kudarcainak rendszerszintű elemzése vállalati környezetbenA digitális transzformáció és az adatvezérelt döntéshozatal technológiai imperatívuszai alapjaiban formálták át a vállalati értékteremtést. Ebben a környezetben a kiberbiztonsági és mesterséges intelligencia (MI) projektek kettős mandátummal bírnak: az üzleti innováció katalizálása és a szervezeti reziliencia biztosítása. A szakdolgozat kiindulópontját az a szakirodalmi és gyakorlati paradoxon képezi, miszerint a projektmenedzsment-módszertanok (PMBOK, ISO 21502) és a mérési keretrendszerek (pl. Benefits Realisation Management) érettsége ellenére a nagyvállalati technológiai projektek szignifikáns hányada – empirikus kutatások szerint 70–88%-a – nem éri el a kitűzött stratégiai célokat.A kutatás elsődleges célja azon technológiai, szervezeti és irányítási (governance) faktorok feltárása, amelyek determinálják ezen nagy komplexitású projektek kimenetelét. A dolgozat azt vizsgálja, hogy a formális mérési keretek és KPI-rendszerek megléte miért nem garantálja a valós üzleti és biztonsági értékteremtést. A választott módszertan a szekunder adatgyűjtésre és szintetizáló irodalomelemzésre épül. A kutatás vezető tanácsadócégek (Gartner, Bain, McKinsey), globális technológiai vállalatok (Cisco, IBM) és nemzetközi szakmai szervezetek (PMI, ISACA, ISC²) 2020 és 2025 közötti, nagymintás empirikus jelentéseit dolgozza fel, biztosítva ezzel az eredmények általánosíthatóságát és validitását.A kiberbiztonsági projektek elemzése rávilágít a szervezetek „vélt” és „valós” biztonsági érettsége közötti kritikus szakadékra (confidence gap). Az eredmények igazolják, hogy a kudarcok gyökéroka nem technológiai inkompetencia, hanem a „komplexitás csapdája”: a szigetszerű megoldások (point solutions) növelik az üzemeltetési entrópistát, miközben a krónikus szakemberhiány és a „soft skillek” (üzleti acumen) hiánya gátolja a stratégiai integrációt.A mesterséges intelligencia projektek vizsgálata az „AI-projekt paradoxon” jelenségét azonosítja: a masszív tőkeallokáció ellenére a kezdeményezések jelentős része a „pilot purgatóriumban” reked, és nem generál mérhető ROI-t. A dolgozat feltárja, hogy a sikertelenség mögött elsősorban az adatminőségi hiányosságok („garbage in, garbage out”), a fenntarthatatlan üzemeltetési költségszerkezet (TCO), valamint az MLOps folyamatok és a formalizált governance hiánya állnak.A dolgozat konklúziója, hogy a hagyományos „vas háromszög” (idő, költség, scope) alapú sikerdefiníció a modern technológiai projektek esetében elégtelen. A sikeres projektek megkülönböztető jegye a „go-live” fázison túlmutató operatív integráció és a haszonrealizáció (value delivery) explicit tervezése. A javaslattétel a szervezeti silók felszámolását, a változásmenedzsment (pl. ADKAR modell) stratégiai szintű alkalmazását, valamint egy olyan integrált governance modell bevezetését sürgeti, amely a technológiai projekteket nem elszigetelt IT-feladatként, hanem a vállalati kockázatkezelés és értékteremtés szerves eszközeként kezeli.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | humán erőforrás, kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, projektmenedzsment, projektsiker, változásmenedzsment |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:14 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:15 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

