A magyar sakk gazdasági és finanszírozási helyzete

Papp Levente (2025) A magyar sakk gazdasági és finanszírozási helyzete. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Papp Levente.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miként alakult át a magyar sakkélet gazdasági és finanszírozási környezete a Kádár-korszak államilag garantált biztonságától napjaink piaci bizonytalanságáig. Célom az volt, hogy bemutassam, hogy a klubok, edzők és versenyzők miként élték meg rendszerváltás sokkját, majd ezután miért maradt ki a sportág a modern sportfinanszírozási aranykorból (TAO), és milyen új túlélési stratégiákat kínál a digitalizáció, illetve a médiafogyasztási szokások megváltozása. A dolgozat elméleti részében történeti és szakirodalmi áttekintéssel alapoztam meg a vizsgálatot. Bemutattam, hogy a Kádár-korszakban a sakk nem csupán sport, hanem kiemelt presztízsű kulturális termék volt. Az 1978-as olimpiai aranyérem és a későbbi Polgár-sikerek hátterében egy stabil, állami vállalatokra és minisztériumokra épülő finanszírozási modell állt. A sportállások rendszere lehetővé tette a bújtatott profizmust, amelyben a versenyzőknek nem kellett a megélhetésük miatt aggódniuk, így minden energiájukat a szakmai fejlődésre fordíthatták. Ez a modell a rendszerváltással szinte egyik napról a másikra omlott össze, a bázisvállalatok kivonulása és a privatizáció forráshiányt hagyott maga után, amelyet a mai napig nem sikerült teljesen betölteni. A sportfinanszírozási környezet elemzésekor rámutattam a magyar rendszer egyik legnagyobb ellentmondására. Az állam az elmúlt évtizedben európai szinten is kiemelkedő mértékben növelte a sportcélú kiadásokat, de a forrásokat rendkívül egyenlőtlenül osztották meg. A TAO-rendszer bevezetése a látvány-csapatsportágak számára korábban soha nem látott infrastrukturális és működési forrásokat nyitott meg, a sakk azonban ebből kimaradt. Az elemzett adatokból világosan látszik, hogy a Magyar Sakkszövetség költségvetése és az állami támogatások mértéke nem elegendő egy széles körű, professzionális versenysport-rendszer fenntartására. Emiatt a finanszírozás súlypontja drasztikusan eltolódott, az állam helyett a családok és a magánszféra vált a rendszer elsődleges finanszírozójává. Kitértem a sakk társadalmi szerepének átalakulására is, különös tekintettel az oktatásra. A nemzetközi és hazai szakirodalom eredményei igazolják a sakk képességfejlesztő hatását. Ez nem újdonság, viszont a felismerés gazdasági szempontból is kulcsfontosságú, mert megteremtette az alapját a piaci alapú sakkoktatásnak. A klubok és edzők számára a versenyzés helyett az oktatás vált a legbiztosabb bevételi forrássá. A dolgozat egyik legaktuálisabb fejezete a platformgazdaság és a médiahatások vizsgálata volt. A COVID-19 pandémia és a The Queen’s Gambit (A vezércsel) sorozat sikere együttesen hozott létre egy olyan moozgósítást, amelyre senki nem számított. A kényszerű digitális átállás globálissá tette a sakkpiacot. A Chess.com és a Lichess platformok felemelkedése, a Twitch-streamerek megjelenése és az online oktatás elterjedése új bevételi csatornákat nyitott meg. Az online tér népszerűsítette a sakkot, de egyben fel is hígította a szakmát, hiszen a tartalomgyártás és a szórakoztatás jövedelmezőbbé vált, mint maga a versenysakk. A kutatás során öt interjút készítettem a magyar sakkélet különböző generációit és szerepköreit képviselő szakemberekkel. Nagymestertől a klubvezetőn át a főállású edzőig. Az interjúk elemzése megerősítette az elméleti részben felvázolt tendenciákat, sőt, helyenként még drámaibb képet fest a valóságról. A kutatás egyik legfontosabb eredménye a versenyzői életpályamodell teljes átalakulásának igazolása. Az interjúalanyok egybehangzó véleménye szerint ma Magyarországon a klasszikus értelemben vett főállású versenyző státusz gyakorlatilag megszűnt, egy rendkívül szűk elit körbe kell tartozni ahhoz, hogy kizárólag versenyzésből kényelmesen meg lehessen élni. A többiek számára maradt a kényszervállalkozói létforma, ahol a versenyzés már nem a fő bevételi forrás, hanem sokszor költséges hobbi, amelyet az oktatásból, edzősködésből, médiaszereplésből vagy civil munkából kell finanszírozni. Ez a struktúra komoly szakmai áldozatokkal jár, szponzor nélkül a tehetséges játékosoknak túl korán kell dönteniük arról, hogy a saját játékukra vagy a tanításra fókuszálnak, és a megélhetési kényszer miatt legtöbbször az utóbbi győz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitális gazdaság, életpálya, Magyarország, sakk, sportgazdaságtan, sporttámogatás, társasági adó
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:14
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:14

Actions (login required)

Tétel nézet