Önkormányzatok adózása

Kovács Adél (2025) Önkormányzatok adózása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Önkormányzatok adózása_szakdolgozat_Kovács Adél_ET2KZ0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (902kB)
	PDF Önkormányzatok adózása_szakdolgozati összefoglaló_Kovács Adél_ETKZ0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (121kB)
	PDF Kovács Adél_biralat.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (86kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom fő célja a magyarországi helyi önkormányzatok gazdálkodását meghatározó helyi adórendszer szerepének és struktúrájának mélyreható vizsgálata. Az elemzés kitér a helyi adók pénzügyi jelentőségére, különös tekintettel az önkormányzati autonómia fenntartásában betöltött szerepükre. A kutatás részletesen bemutatja a helyi adónemeket, de kiemelt fókuszban áll a magyar adórendszerben betöltött domináns szerepe miatt a helyi iparűzési adó. A dolgozat célja továbbá, hogy egy konkrét települési esettanulmányon, bemutassa a helyi adóztatás gyakorlati alkalmazását.A helyi adók szerepének vizsgálata alapvető jelentőséggel bír a helyi közügyek intézése és az önkormányzati autonómia gyakorlati megvalósítása szempontjából. Az önkormányzatok számára kulcsfontosságú, hogy stabil és önálló bevételi források álljanak rendelkezésükre, amelyek lehetővé teszik a helyi közszolgáltatások fenntartását. E stabilitás hiánya közvetlenül veszélyezteti a helyi közszolgáltatások színvonalát és fenntarthatóságát.A dolgozatomban a vizsgálathoz kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket egyaránt alkalmazok. A téma elméleti hátterének megalapozásához feldolgozásra kerül számos a helyii önkormányzati rendszerrel, az adóztatás jogi kereteivel foglalkozó szakirodalom, valamint a releváns jogszabályok. A dolgozatom esettanulmányi részét konkrét kvantitatív adatokkal támasztom alá, melyekhez statisztikai adatokat használtam fel.A dolgozat szerkezete két fő részre tagolódik. Az első fejezet az elméleti és jogi alapok bemutatásával kezdődik, áttekintve a helyi önkormányzás megalakulásától kezdve az Alaptörvény által rögzített alapjogokat, valamint az önkormányzatok bevételi forrásainak rendszerét. Ezen belül részletesen bemutatásra került az összes érvényben lévő helyi adónem, mint a Helyi Iparűzési Adó, a vagyoni típusú adók, a kommunális adók. Külön figyelmet kapott a 2015-től bevezethető, nyílt listás települési adó, amelynek elméleti célja a helyi mozgástér növelése, de a célhoz kötött felhasználás korlátozza a valódi pénzügyi autonómiára gyakorolt pozitív hatását. A legfontosabb vizsgálat ebben a fejezetben a helyi adónemekre vonatkozó adónem-specifikus elemzés volt, ahol minden egyes adótípust részletesen áttekintettem.A szakdolgozat II. Fejezete a kutatás empirikus, gyakorlati alapját képezte, ahol az I. fejezetben megfogalmazott elméleti téziseket vizsgáltam Kecskemét Megyei Jogú Város gazdálkodásánkeresztül. A fejezet kutatási módszertana az önkormányzati költségvetési végrehajtási rendeletekre és helyi adórendeletekre épült, kiemelt fókusszal a 2015 és 2024 közötti időszakra.A város gazdasági sajátosságai, ipari struktúrája és adópolitikája jól szemléltetik, hogyan hatnak az adópolitikai döntések az önkormányzat bevételeire, és milyen mértékben képes egy település saját forrásokból finanszírozni működését. A helyi adórendeletek részletes elemzése mellett a dolgozat áttekinti a bevételek szerkezetét, a különböző adónemek közötti arányokat, valamint az átengedett adóbevételek hatásait.A dolgozatom fő megállapítása nem csupán az egyes adónemek súlyának bemutatása, hanem a bevételistruktúra egyensúlyhiányának megállapítása. Habár a HIPA bevételi forrás lehetővé teszi a vállalkozásbarát önkormányzatok számára a dinamikus fejlődést, ez az előny kiszolgáltatottságot is eredményez. Ezáltal a közszolgáltatások fenntartásának biztonsága túlságosan ki van téve a nagyvállalatok gazdasági teljesítményének valamint a gazdasági ciklusok hatásainak.Az esettanulmányon keresztül megfigyelhető volt, hogy még a gazdaságilag aktív, fejlett önkormányzatok esetében is viszonylag alacsony maradhat a helyi adóbevételek aránya a bevételeken belül. Ez a helyzet a valódi pénzügyi autonómia korlátozott mértékét jelzi. Ez alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok gazdasági ellenálló képesség közvetlen összefüggésben áll a pénzügyi autonómia a mértékével.A jelenlegi rendszerben a települések pénzügyi tervezhetősége alacsony, ami megnehezíti a hosszútávú fejlesztéseket és a közügyek stabil ellátását. A stabilitás növeléséhez javaslatom szerint a bevételek kiszámíthatóbb elemeit kellene megerősíteni, esetleg a stabilabb adóalapra épülő vagyoni adók súlyának növelésével. Kecskemét esetében például érdemes lenne felülvizsgálni a magánszemélyek lakóingatlanaira vonatkozó adómentességet.Ezen kívül a települési adóból származó bevételek célhoz kötött felhasználásának feloldása javasolt. Ha az ebből származó bevétel szabadon felhasználható lenne, sokkal nagyobb ösztönzést jelentene a bevezetésre és erősítené a helyi pénzügyi autonómiát.Ezek a lépések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar helyi önkormányzatok a törvényben rögzített önállóságukat ne csak formálisan, hanem valós pénzügyi függetlenséggel is alá tudják támasztani, biztosítva ezzel a közfeladatok hosszútávon fenntartható, stabil ellátását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adótan, helyi adó, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati gazdálkodás, közpénzügyek
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:13
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:13

Actions (login required)

Tétel nézet