Rövid ellátási láncok és a helyi gazdaságban rejlő érték a Balaton-felvidéken

Kovács Bogáta Éva (2025) Rövid ellátási láncok és a helyi gazdaságban rejlő érték a Balaton-felvidéken. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of szakdolgozat_bge2025_Kovács Bogáta.docx_végleges.pdf] PDF
szakdolgozat_bge2025_Kovács Bogáta.docx_végleges.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (861kB)
[thumbnail of Kovács Bogáta Éva.pdf] PDF
Kovács Bogáta Éva.pdf
Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat)

Download (133kB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió és ennek tagjaként Magyarország gazdaságban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a modellek, amelyek egyaránt szolgálják a fenntarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot és a helyi közösségek megerősítését. Az elmúlt években jelentkező krízisek a globális ellátási láncokban, példaként a Koronavírus járvány, a szuezi hajó szerencsétlenség, vagy épp az Orosz-Ukrán konfliktus, rámutattak a rövid ellátási láncok (REL) és az élelmiszer-önellátás kulcsszerepére az ellátásbiztonság és a gazdasági stabilitás megteremtésében. A szakdolgozat bemutja a rövid ellátási láncok működését, megjelenését a mindennapokban, valamint feltárja, miként járulhat hozzá a társadalmi-gazdasági jóléthez, a fenntartható fejlődéshez és a vidéki térségek megmaradásához.Bár a globális ellátási láncok látszólag egyre hatékonyabban működnek és lehetővé teszik azt a kényelmet az élelmiszerellátás területén sem a földrajzi, sem a szezonális tényezők ne befolyásolják a kínálatot, ugyanakkor az elmúlt években jelentkező krízisek a sérülékenységére is rámutattak. Azon országok, melyek jelentős élelmiszer importra szorulnak, ki vannak téve az estleges áremelkedéseknek, ellátási zavaroknak, valamint nemzetközi szállításban jelentkező nehézségeknek is. Az importált élelmiszerek előállítása és minősége kevésbé ellenőrizhető, így nem éppen alapozzák meg a valós fogyasztói bizalmat. Természetesen a lokális gazdasági szereplők mindennapjaiból sem zárhatók ki különböző veszélyek nehézségek, sokkal inkább szolgálják az élelmiszer ellátásbiztonságot, a fogyasztói bizalmat, és a gazdasági stabilitást. A helyi termelőket, a teljesség igénye nélkül, súlyosan érinthetik a természeti körülmények, aszályok, szembesülhetnek adminisztratív, anyagi, nehézségekkel, emberi erőforrás, vagy épp termelési kapacitásaik korlátaival. A döntéshozók, felismerve a lokális gazdasági szereplők értékét és jelentőségét a gazdasági stabilitásban, törekednek arra, hogy lehetőségeik szerint támogassák őket munkájukban. Európai Uniós és hazai források is rendelkezésre állnak a gazdák támogatására és a környezeti károk enyhítésére. Számos példát találhatunk a kistermelők adminisztratív és anyagi terheinek csökkentésére, ezen túl munkájuk fejlesztésére pályázati lehetőségekkel is élhetnek. Ugyanakkor fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy minden szándék a helyi gazdaság erősítésére, akkor érhet igazán célba, ha az valóban az érintettek igényeire és javaslataira épül. Éppen ezért elengedhetetlen, az olyan érdekképviseleti fórumok és közösségi kezdeményezések megléte, ahol a lokálisan gazdasági és társadalmi élet szereplői aktívan működhetnek együtt a környezetük fejlődéséért.A vizsgálni kívánt jelenségeket legteljesebben az érintetteken keresztül szemléltethetők, így gyakorlati példákon keresztül mutatom be a REL (rövid ellátási láncok) szereplőinek motivációit, mindennapjait, az őket érintő nehézségeket és lehetőségeket egyaránt.A LEADER egyesületek, köztük az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület is, az Európai Unió egyik közösségi kezdeményezésének része, amelyben a helyi közösségek bevonásával valósít meg fejlesztéseket. Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület felel Veszprém vármegye 59 településének vidékfejlesztési programjáért a sümegi- balatonfüredi- veszprémi- ajkai- és tapolcai járásokban. E dolgozat az Egyesület és egyes tagjainak mindennapi működését mutatja be. A gazdasági és politikai oldalon túl a felelősség a fogyasztókat is terheli. Elsősorban vidéki térségekben van lehetőség a kiszolgáltatottság csökkentésére azzal, ha a háztartások élelmiszer szükségletüket minél nagyobb arányban maguknak termelik meg és ha ezt nem tudják meg tenni, a helyi termelőktől szerzik be azokat. A háztáji állattartás, a zöldség-gyümölcs termesztés bár igényel idő és energiaráfordítást, azonban a dolgozatban bemutatott példák alapján kijelenthető, hogy egy hatékonyan működő rendszer több előnyt jelent a háztartásoknak, mint amennyi áldozatot igényel. A jövőre nézve elengedhetetlen a gazdasági stabilitás és a fenntartható fejlődés érdekében a rövid ellátási láncol és a helyi gazdasági szereplő támogatása politikai, társadalmi és fogyasztói oldalról egyaránt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: együttműködés, EU támogatás - EU pályázat, élelmiszergazdaság, élelmiszertermelés, fenntartható fejlődés, lokális hálózat, mezőgazdasági őstermelői tevékenység, pályázati támogatások, rövid ellátási láncok
SWORD Depositor: User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID): User Archive
Rekord készítés dátuma: 2026. Júl. 09. 11:12
Utolsó módosítás: 2026. Júl. 09. 11:12

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet