Home Office vagy iroda? – A munkavégzési formák hatása és jövője a pandémia után

Veress Kata (2025) Home Office vagy iroda? – A munkavégzési formák hatása és jövője a pandémia után. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Veress Kata_AHMBXL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Veress Kata - BÍRÁLATI LAP.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (52kB)

Absztrakt (kivonat)

A koronavírus-járvány (COVID-19) hatására a távmunka és a Home Office munkavégzési formák nagyon népszerűvé váltak. Eleinte a járványügyi intézkedések következtében kialakult kényszermegoldásnak bizonyult, később, viszont hosszú távon is versenyképességi tényezővé vált. Napjainkban meghatározó tényező álláskeresés során, hogy egy adott munkáltató kínál-e Home Office vagy távmunka lehetőségeket. Ugyan számos előnnyel jár, az otthoni munkavégzésnek megvannak a maga kihívásai is. A gazdasági szakmai környezetben különösen elterjedt az otthoni munkavégzés, ezért fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek ennek előnyeivel és nehézségeivel egyaránt, ezáltal ki tudják használni a lehetőségeket és helyén tudják kezelni az ezzel járó akadályokat. Jelen kutatás célja, hogy feltárja, mely munkavállalói csoportok számára kifejezetten kedvező a távmunka és kik azok, akik számára inkább a jelenléti munkavégzés az előnyösebb, tehát milyen tényezők befolyásolhatják az otthoni munkavégzés megítélését. Továbbá mi lehet az oka annak, hogy a Home Office népszerűsége ellenére egyre több munkáltató szigorít ezzel kapcsolatban.Kutatási kérdéseim:Mely munkavállalói csoportok számára előnyös vagy hátrányos a Home Office, illetve a jelenléti?Milyen tényezők befolyásolják a Home Office iránti attitűdöt (élethelyzet, munkakör)? A szakirodalom alapján a távmunka hatásai egyénfüggők, az élethelyzet, a személyiség vagy a munkakör jellemzői egyaránt befolyásolhatják az otthoni munkavégzés megítélését. A primer kutatás kvantitatív, online kérdőíves módszerrel készült (n=110), a minta ugyanakkor önkényes és több szempontból torzított (nők, gyermek nélküli válaszadók vagy irodai munkakörök felülreprezentáltak). Az eredmények két fő kategóriába sorolhatóak. Egyrészt több általános megállapítás is megerősítést nyert. A kitöltők többsége a járvány óta többet dolgozik otthonról, illetve a home office lehetőség álláskeresés során meghatározó tényezőnek bizonyult. A napi rutin kialakítása, a családdal töltött minőségi idő és az egészséges szokásokat tekintve előnyösnek bizonyult az otthoni munkavégzés, az egészséges munka-magánélet határok fenntartása azonban megosztó volt. Az új kapcsolatok kialakítása nehézkesnek bizonyult, a szervezeti kultúra átérzésével és a nonverbális kommunikáció hiányával kapcsolatban, azonban vegyes tapasztalatok voltak jellemzőek. A válaszadók számára az otthoni munkavégzés hatékonyság szempontjából is kedvezőbb, a figyelem elkalandozása azonban kritikus pont. Fontos összefüggések is kirajzolódtak. Minél több gyermeke van egy kitöltőnek, annál fontosabb számára a home office lehetőség állás keresés során, annál inkább jellemző a munka-magánélet konfliktus és nehezebb az új kapcsolatok kialakítása. Minél több időt tölt utazással egy kitöltő annál fontosabbnak bizonyul számára a home office lehetőség. Minél tapasztaltabb egy kitöltő annál kevesebbnek érzi a tanulási lehetőségeket a home office-ban. Az egyre kevesebb munkatapasztalattal rendelkezők esetében pedig egyre jellemzőbb a figyelem elkalandozása otthoni munkakörnyezetben. Az egyre kisebb lélekszámú településeken élő kitöltők több napot dolgoznának otthonról. A kutatás alapján két javaslati irányt fogalmaztam meg. Munkáltatói oldaláról a munkarend megfelelő kialakításához a vállalatoknak fel kell mérni a munkaerő összetételét és a személyes igényeket, szükséges támogatni a megfelelő ergonomikus környezetet, valamint fejleszteni a kommunikációs gyakorlatokat. A munkavállalók számára fontos a távmunka lehetséges negatív hatásainak tudatos felismerése és kezelése, például a megfelelő és lehetőleg elkülönült munkakörnyezet kialakításának fontossága, a munka-magánélet határok szigorúbb szabályozása, a testmozgásos szünetek beiktatása és a szociális kapcsolatok fenntartása vagy munkaidőn kívüli kompenzálása. A jövőbeli kutatások szempontjából indokoltnak találom a munkáltatói nézőpont mélyebb vizsgálatát. Ezen kívül több kvalitatív jellegű kutatás elvégzését javaslom, mivel ezek képesek lennének árnyalni a kvantitatív adatokat, feltárni az ok-okozati összefüggéseket, ezáltal kutatható lehetne akár a befolyásoló tényezők hierarchiája is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hatékonyság, hibrid modell, koronavírus-járvány (COVID-19), munka-magánélet egyensúly, otthoni munkavégzés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:11
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:11

Actions (login required)

Tétel nézet