Ellátási láncok működése és kockázatai a magyar gyógyszeripar példáján

Szabó Martin Alexander (2025) Ellátási láncok működése és kockázatai a magyar gyógyszeripar példáján. Menedzsment Kar (2025-)-.

	PDF Szabó_Martin_Alexander_FPL7M4_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szabó Martin Alexander_biralatilap_alap_2025.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (84kB)

Absztrakt (kivonat)

A gyógyszerellátási lánc a magyar egészségügyi rendszer működőképességének alapvető feltétele, amelynek célja a készítmények időben történő, megfelelő mennyiségű és ellenőrzött minőségű biztosítása a betegek számára. Az elmúlt évek rendszerszintű globális sokkjai – mint a COVID-19 világjárvány, az energiaár-robbanás, a logisztikai zavarok és a geopolitikai feszültségek – drámai módon rávilágítottak a gyógyszeripari értéklánc kritikus sérülékenységére. A korábban domináns, hatékonyság-központú, „just-in-time” működési modellek nehézségei előtérbe kerültek, és a biztonságos hozzáférés kérdése a vállalati stratégia és a közegészségügy kulcstényezőjévé vált, amelyben a reziliencia, a kockázatkezelés és a digitális átláthatóság kulcsfontosságú. A kutatás indokoltságát a téma társadalmi jelentősége mellett a magyar piac sajátosságai adták: a viszonylag kis piacméret, a támogatott készítmények árkötöttsége, valamint a magas import- és aktív hatóanyag (API) függés olyan strukturális tényezők, amelyek felerősítik a nemzetközi zavarok hatásait a hazai ellátásban.A kutatás célja és módszertanaA dolgozat célja az volt, hogy átfogó képet adjon a magyar gyógyszeripari ellátási lánc működéséről, azonosítsa a kulcskockázatokat, és feltárja az iparág válságokra adott reakcióit. A kutatás kvalitatív megközelítésre épült, félig strukturált interjúk keretében, amelyeket a lánc fő csomópontjaival – gyártókkal, nagykereskedőkkel és kiskereskedőkkel (gyógyszertárakkal) – végeztek. Ez a módszertan lehetővé tette az azonos kérdések többnézőpontú értelmezését, és az ok-okozati mintázatok feltárását a lánc teljes hosszában.Fő kutatási eredményekA vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy a magyar gyógyszerellátási lánc kettős képet mutat: formálisan biztonságos és magas szabályozottságú, de funkcionálisan inflexibilis és sérülékeny. A szigorú minőségbiztosítási előírások (GMP és GDP), valamint az uniós szerializációs rendszer kiemelkedő betegbiztonságot és átláthatóságot biztosítanak a készítmények eredetét illetően, azonban a szigorú megfelelési környezet válsághelyzetben lassítja a rendszert.A rugalmatlanság elsősorban a hosszú gyártási és beszerzési ciklusokból ered: a gyártási tervek gyakran hónapokra előre már nem módosíthatók, ami képtelenné teszi a rendszert a hirtelen keresleti kilengések gyors lekövetésére. Ezt súlyosbítja a magas API-függőség is: a kutatás megerősítette, hogy a kulcsfontosságú alapanyagok többsége Kínából vagy Indiából érkezik, és egy alternatív beszállító bevonása a validációs folyamatok miatt minimum egy évbe telik.A hiányhelyzetek a kutatás szerint már nem kivételek, hanem működési alaptényezők. A gyógyszerhiányok kialakulását nagymértékben befolyásolja a magyar piac gazdaságtalansága is: a nagykereskedők jelzése szerint a támogatott gyógyszerek alacsony, hosszú ideje változatlan ára miatt a gyártók más piacokat részesítenek előnyben, ami termékkivonásokhoz és tartós hiányokhoz vezet. A külső feszültségek és a rendszer sebezhetőségeinek terhe a lánc utolsó pontján, a gyógyszertárakban összpontosul. A gyógyszerészek a leginkább érintett szereplők, akiknek napi szinten kell „tűzoltással”, helyettesítésekkel és a betegekkel való kommunikációval kezelniük a hiányokat, ami jelentősen növeli a humánerőforrás terhelését. További kockázati tényező a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, valamint a munkaerőhiány, ami a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti.Következtetések és javaslatokA kutatás megállapításai szerint a magyar gyógyszerellátási lánc működőképes, de egyre növekvő kockázati nyomás alatt áll. A jövőbeli ellátásbiztonság fenntarthatósága csak akkor garantálható, ha a szereplők és a szabályozó hatóságok közösen cselekednek: csökkentik a külföldi alapanyag- és gyártási függőséget, növelik a szabályozási környezet rugalmasságát, és integrálják a reziliencia-központú SCM (pl. készletezési stratégiák, beszállítói diverzifikáció) és a digitalizáció eszközeit. A rendszer stratégiai átgondolásra szorul, amely a logisztikai gyorsaság helyett a hosszú távú stratégiai stabilitást és a válságokkal szembeni ellenálló képességet helyezi előtérbe.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Menedzsment Kar (2025-)-

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ellátási lánc - ellátó hálózat, gyógyszerforgalmazás, gyógyszergyár(ak), gyógyszeripar, gyógyszerkereskedelem, gyógyszerkiskereskedelem, gyógyszertárak, Magyarország
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:11
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:11

Actions (login required)

Tétel nézet