Üzleti teljesítménymérés a kulturális szférában, a Pesovár Ferenc Néptáncsuli és a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház példáján keresztül

Papp Richárd Olivér (2025) Üzleti teljesítménymérés a kulturális szférában, a Pesovár Ferenc Néptáncsuli és a Forrás Néptáncegyüttes Független Színház példáján keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Papp Richard Oliver _ H86JBX.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Papp Richárd Olivér_BA_bírálat_Németh Krisztina.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (89kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat célja annak bemutatása, hogy a kulturális nonprofit szervezetek teljesítménye milyen szempontok mentén értelmezhető és mérhető a 21. századi magyar környezetben.A vizsgálat két, Százhalombattán működő intézményre fókuszál: a Pesovár Ferenc Néptáncsulira és a Forrás Néptáncegyüttes Független Színházra.A dolgozat kiindulópontja, hogy a kulturális szféra intézményei egyszerre látnak el művészeti, közösségi és oktatási feladatokat, miközben működésük erőteljesen függ a támogatási rendszertől és a változó társadalmi igényektől.Ebben a kettős környezetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy a szervezetek olyan teljesítménymérési és controlling eszközöket alkalmazzanak, amelyek segítik a hosszú távú tervezést, az átlátható működést és a fenntarthatóság megteremtését.A dolgozat elsőként az üzleti teljesítménymérés elméleti hátterét tekinti át, különös hangsúllyal a controlling szerepére.A teljesítménymérés a vezetői döntéshozatal egyik alappillére: információt szolgáltat a szervezet aktuális helyzetéről, visszajelzést ad a célok teljesüléséről, és iránymutatást kínál a jövőbeni fejlesztésekhez.Míg a forprofit vállalatok esetében a sikeresség jól definiált mutatók, például bevétel, nyereség vagy hatékonyság alapján mérhető, addig a kulturális nonprofit szervezetek működése jóval összetettebb.A pénzügyi adatok mellett ugyanis jelentős szerepet kapnak a társadalmi és közösségi hatások, a kulturális értékteremtés, a tagság megtartása és az utánpótlás-nevelés eredményessége.A dolgozatban ezért olyan mutatórendszerek alkalmazását javasolok, amelyek a pénzügyi és nem pénzügyi tényezőket egyaránt figyelembe veszik, és lehetővé teszik a komplex működés átfogó értékelését.A kutatás gyakorlati része a két szervezet működésének részletes bemutatására épül.A Pesovár Ferenc Néptáncsuli küldetése az autentikus magyar néptánc és népzene élményorientált átadása a fiatal generációknak.Az intézmény évente több száz gyermeket von be a képzésbe, hat korosztályban, így nemcsak művészeti iskolaként, hanem közösségformáló és identitáserősítő szereplőként is kiemelkedő.Működése állami, alapítványi és pályázati forrásokra támaszkodik, ami alapvetően stabil hátteret biztosít, ugyanakkor hosszú távon érzékeny a támogatások változásából fakadó bizonytalanságokra.A Forrás Néptáncegyüttes Független Színház professzionális művészeti közösségként működik, amely táncszínházi előadásokkal szólítja meg a közönséget, és meghatározó kulturális értéket képvisel a térségben.Finanszírozási rendszere több lábon áll, azonban jelentős mértékben függ a pályázati forrásoktól, ami megnehezíti a kiszámítható, hosszú távú működést.Mindkét szervezet esetében közös jellemző, hogy jelentős társadalmi értékteremtést valósítanak meg, miközben működésük folyamatos alkalmazkodást igényel a változó gazdasági és környezeti feltételekhez.A kutatás eredményei alapján a két intézmény stabil, értékalapú működésű és széles társadalmi hatással rendelkező szereplő a hazai kulturális szférában. Ugyanakkor látható, hogy a tudatos teljesítménymérés és a controlling-szemlélet erősítése nélkül a szervezetek nehezebben tudnak reagálni a jövő kihívásaira.A dolgozatomban ezért javaslatot teszek a projektalapú költségvetés megvalósítására, rendszeres pénzügyi és szakmai riportok készítésére, valamint kulcs teljesítménymutatók (KPI-ok) bevezetésére.Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a vezetők valós adatok alapján hozzanak döntéseket, és pontosabban azonosíthassák a szervezet erősségeit, gyengeségeit és a fejlesztési irányokat.A modern menedzsment eszköztárából kiemelt szerepet kap a Balanced Scorecard módszer kulturális környezetben alkalmazott változata.A modell négy nézőpontja – a pénzügyi, a belső folyamatok, a tanulás és fejlődés, valamint a társadalmi hatás különösen jól használható a vizsgált intézmények esetében, mivel egyensúlyt teremt a művészeti-pedagógiai célok és a gazdasági racionalitás között.A módszer alkalmazása nemcsak a stratégiai tervezést támogatja, hanem jelentősen javítja a fenntartók és támogatók felé irányuló kommunikációt is.A dolgozat végkövetkeztetése szerint a kulturális nonprofit szervezetek akkor lehetnek hosszú távon fenntarthatóak és versenyképesek, ha működésükben érvényesül az adatvezérelt, átlátható és stratégiai szemléletű menedzsment.A Pesovár Ferenc Néptáncsuli és a Forrás Néptáncegyüttes példája azt mutatja, hogy a hagyományőrzés és a modern vezetési módszerek nem ellentétei egymásnak: megfelelő eszközök alkalmazásával egymást erősítve járulhatnak hozzá a kulturális értékek átörökítéséhez és az intézmények hosszú távú stabilitásához.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	controlling, folklór, kultúra, művészetek, pénzügyi elemzés
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:10
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:10

Actions (login required)

Tétel nézet