Belső ellenőrök és könyvvizsgálók kapcsolata

Pintér Gergő (2025) Belső ellenőrök és könyvvizsgálók kapcsolata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BE244C - Belső ellenőrök és könyvvizsgálók kapcsolata.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (942kB)
	PDF BE244C - Témavázlat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (109kB)
	PDF BE244C - Szakdolgozat összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (109kB)
	PDF Pintér Gergő.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (141kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomat a Belső ellenőrök és könyvvizsgálók témaköréből írtam. Ez a téma közel áll hozzám, ugyanis 3 éve gyakornokként dolgozom egy Big4 nemzetközi könyvvizsgáló cégnél. A témát azért választottam, mert érdekelt, hogy a két fél miben tér el egymástól, illetve, hogy milyen lehetőségük van az együttműködésre. A munkámból kifolyólag leginkább könyvvizsgálati oldalról közelítettem meg a témát, amelynek a fő kérdése a következő: „Milyen mértékben és milyen feltételek mellett tudják a könyvvizsgálók a belső ellenőrök munkáját hasznosítani, és ez ténylegesen növeli-e a könyvvizsgálati munka hatékonyságát és minőségét? Hogyan élik meg a könyvvizsgálókkal való kapcsolatot a belső ellenőrök?” A dolgozatom bevezető részében a fent leírt kérdés mellet felvázoltam a téma aktualitását és fontosságát, miszerint a gazdasági szereplők megbízható és átlátható működésének elérésében jelentős szerepet játszanak a belső ellenőrök és a könyvvizsgálók. A szakirodalmi áttekintés fejezetet három fő részre bontottam. Az első részben ismertetem a könyvvizsgálat elméleti és szabályozási hátterét. Ehhez a meglévő saját ismereteimet használtam, kiegészítve könyvvizsgálat alapjairól szóló szakirodalmakkal. A jogi és szabályozási háttér teljes körű ismertetése érdekében felvázoltam a hatályban lévő magyarországi jogszabályokat, melynek megfelelő alapot adott a 2007. évi LXXV. törvény a könyvvizsgálói kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről. Ezen felül ismertettem az olvasókkal az érvényben lévő nemzetközi szabályokat, amelyek az Európai Uniós irányelvek, illetve a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA) voltak. Ezek a szabályok nagy részt átfedésben vannak egymással, egyik sem tartalmaz olyan szabályt, amely jelentős mértékben szembe menne a más szabályzatokban foglaltakkal. A fejezet második részében ismertettem a belső ellenőrzés elméleti és jogi hátterét. Az elméleti háttér bemutatásában többek közt ismertettem belső elemzés fő funkcióit, a belső kontrollrendszert és azok ellenőrzéséhez szükséges lépéseket, illetve a belső kontrollrendszer elemeit a jól ismert COSO kocka segítségével mutattam be. A jogi háttér bemutatására a 2024-ben elfogadott Globális Belső Ellenőrzési Normák volt nagy segítségemre. Mivel a témát főleg könyvvizsgálati oldalról közelítettem meg, ezért fontosnak tartottam bemutatni az ISA 610. számú Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardját, amely a belső ellenőrzés könyvvizsgálatban való felhasználásáról szól. Ezt részletesen ismertettem, ugyanis a szakdolgozat későbbi részeiben is visszatérően hivatkoztam erre a standardra. A szakirodalmi áttekintés harmadik részében pedig a téma lényegét, a belső ellenőrök és könyvvizsgálók kapcsolatát ismertettem az olvasókkal. Egy táblázat segítségével összefoglalva bemutattam a lényeges különbségeket a két fél között. Ezután bemutattam a könyvvizsgálat során a belső ellenőri munka felhasználásának előnyeit, amely olyan szempontokat tartalmazott, mint a költségcsökkentés és az időmegtakarítás. Ezt követően bemutattam a lehetséges hátrányokat és kihívásokat, amik ilyen esetekben felmerülhetnek. Ebben a legfőbb szempont, amit vizsgáltam a belső ellenőrök tényleges függetlensége volt, ezen túl említésre került a belső ellenőrök szakmai kompetenciájának megítélése és a KKV-k esetében a belső ellenőrzés akár teljes hiánya egyaránt. Végül konklúziót vontam és bemutattam lehetséges megoldásokat a két fél közötti együttműködés javítására, mint a vállalati szintű ellenőrzési kultúra javítása, a kommunikációs csatornák fejlesztése, a digitális fejlesztések és az intézményi, szakpolitikai fejlesztések. A harmadik fejezetben ismertettem a saját kutatásom módszertanát. Saját kutatásként úgy gondoltam, hogy a téma megfelelő ismertetéséhez tapasztalt szakmabeliekkel készített mélyinterjúk járulnak hozzá a legjobb módon. Éppen ezért megszólítottam négy tapasztalt könyvvizsgálót, amelyek mindegyike legalább 10 éve dolgozik egy Big4 könyvvizsgáló cégnél, közülük ketten, mint a Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálók. Ezen felül megszólítottam egy tapasztalt belső ellenőrt, aki szintén több mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Mivel ezesetben egy személlyel volt lehetőségem interjút készíteni, így nem volt lehetőségem a különböző vélemények ütköztetésére, ezért a belső ellenőrrel készített interjúm korlátozottnak tekinthető. A negyedik fejezetben a könyvvizsgálókkal készített interjút mutatom be részletesen. Az interjú félig strukturált keretek között zajlott, melyben előre megírt kérdésekre kerestem válaszokat, viszont az interjúk közben egy-egy fontosabb gondolat felmerülése esetében további rögtönzött kérdéseket tettem fel. Az interjúkból levont következtetések alapján egyértelműen elmondható, hogy a könyvvizsgálók minden esetben figyelembe veszik a belső ellenőrök munkáját az audit tervezési fázisában. A könyvvizsgálók rendszeresen tartanak megbeszéléseket a belső ellenőrökkel, ugyanis ilyenkor nagyon fontos információkhoz juthatnak hozzá, amely segíti a könyvvizsgálókat a kockázatok pontosabb beazonosításában. Ez azt is jelenti, hogy jellemzően a tervezési fázisig terjed a két fél együttműködése, ugyanis egy az egyben az auditorok nem veszik át a belső ellenőrök által tett megállapításokat. Az ötödik fejezetben a belső ellenőrrel készített interjút ismertettem az olvasókkal. A szintén félig strukturált interjúban arra kerestem a választ, hogy a belső ellenőrök miképp élik meg a könyvvizsgálókkal való egyeztetéseket. Az interjúból egyértelműen azt a következtetést vontam le, hogy a könyvvizsgálókkal egyetemben a belső ellenőrök is pozitívan élik meg a két fél együttműködését. A lefolytatott szakmai megbeszéléseken a két fél kölcsönösen tud átadni a másiknak hasznos információkat. A belső ellenőrök mindig nyitottak a könyvvizsgálók véleményére a belső kontrollokkal kapcsolatban, és amennyiben megállapításokat tesznek ezekre vonatkozóan, a belső ellenőrök ezeket a legtöbb esetben kivizsgálják. Végül a hatodik fejezetben összefoglaltam és részletesen értékeltem a szakdolgozat teljes tartalma során tett megállapításokat. Ebben a fejezetben a szakirodalmi áttekintés során feltárt elméleti ismereteket, valamint az interjúk alapján szerzett gyakorlati tapasztalatokat egyaránt elemeztem és összevetettem. Az így nyert információk alapján vontam le a belső ellenőrök és a könyvvizsgálók együttműködésére, kapcsolatuk jellegére és hatékonyságára vonatkozó következtetéseimet, különös figyelmet fordítva az együttműködés előnyeire, esetleges hiányosságaira és fejlesztési lehetőségeire. A fejezet célja az volt, hogy átfogó képet adjon a vizsgált területről, és összegző jelleggel bemutassa a kutatás legfontosabb eredményeit és tanulságait.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	belső ellenőrök és könyvvizsgálók kapcsolata, belső ellenőrzés, könyvvizsgálat, könyvvizsgálat folyamata, könyvvizsgálat tervezése
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:09
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:09

Actions (login required)

Tétel nézet