Út a mesterséges intelligencián alapuló könyvelés felé

Szücs Veronika (2025) Út a mesterséges intelligencián alapuló könyvelés felé. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szücs_Veronika_IWAT0J_MSc_Számvitel_Út_a_mesterséges_intelligencián_alapuló_könyvelés_felé.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)
	PDF Szücs_Veronika_IWAT0J__MSc_Számvitel_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (110kB)
	PDF biralatilap_alap_Szücs Veronika.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (144kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglalás A diplomamunkám során egy olyan téma került áttekintésre, mely úgy vélem jelenleg nagyon aktuális és a munkám miatt személyes érdeklődésem is fűződik hozzá. Közel három éve dolgozom egy vidéki könyvelőirodában, ahol nap mint nap látom azt, hogy a digitalizáció mennyire átformálja a szakmát. Innen jött a diplomamunkám témája is, illetve a kutatási koncepcióm is, mivel szerettem volna közelebbről is megvizsgálni a témát. Körül szerettem volna járni, hogy hogyan állnak a hazai könyvelők a mesterséges intelligencia térnyeréséhez és milyen kihívásokkal, lehetőségekkel találják szembe magukat. Saját tapasztalatom okán gyakran szembesülök azzal a kettősséggel, hogy vannak ügyfelek, akik nagyon nyitottak az újdonságokra és szívesen kipróbálnak modern megoldásokat is. Azonban nagyon sokan még mindig elzárkóznak a digitális átállástól és továbbra is ragaszkodnak a hagyományos papíralapú megoldásokhoz. Ez a kettősség pedig nem csak az ügyfelekre, hanem a szakmabeli könyvelőkre is vonatkozik, éppen ezért tartottam fontosnak közelebbről is megvizsgálni, hogy mi áll ennek a hátterében és pontosan milyen okok húzódnak mögötte. A dolgozat fő kutatási kérdése arra keres választ, hogy a magyar könyvelők mennyire ismerik az AI-alapú technológiákat, és milyen mértékben alkalmazzák őket a gyakorlatban. Mindezek mellett azt is megvizsgáltam, hogy milyen akadályokkal találják szembe magukat és milyen támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy ezek az új megoldások szélesebb körben is elterjedjenek. A kutatásom során kiderült az is, hogy a hazai környezet különösen egyedinek mondható, tekintve a bonyolult és állandóan változó adózási jogszabályokat, illetve azt a tényt is, hogy a hazai kisvállalkozások körében a digitalizáció nagyon lassú ütemben terjed el. A kutatás módszertanát tekintve vegyes megközelítést alkalmaztam, amely egyszerre tartalmaz kvalitatív és kvantitatív elemeket is. Először egy online kérdőíves felmérést készítettem, a hazai könyvelők körében, melyet végül 205 könyvelő töltött ki. Úgy véltem ez a mintanagyság kellően nagy ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket tudjak levonni a hazai könyvelők helyzetéről, ismereteiről és hozzáállásáról. A kérdőív során feltett kérdések hét nagy témakört öleltek fel, a demográfiai adatoktól kezdve a munkahelyi jellemzőkön át egészen a jövőbeli elképzelésekig. Úgy véltem a számszerű adatok mellett fontos lehet az is, hogy mélyebben megértsem a válaszok mögött rejlő okokat és tapasztalatokat. Éppen ezért készítettem írásos interjúkat is a szakmabeliekkel, akik a kérdőív végén önkéntesen tudtak erre jelentkezni. Közülük tizenkét könyvelőt választottam ki, akik eltérő tapasztalatokkal, szervezeti környezettel és 1nézőpontokkal rendelkeztek. Ezen kívül a Process Solutions Kft. digitális transzformációs igazgatójával, Sólyom Attilával volt lehetőségem mélyinterjút készíteni, aki vállalati oldalról osztotta meg az AI-technológiákkal kapcsolatos tapasztalatait. Az eredmények pedig úgy vélem nagyon érdekesnek bizonyultak. Többek között kiderült az is, hogy a hazai könyvelők többsége hallott már az AI-ról, sokan pedig nagyfokú érdeklődést fejeztek ki iránta, viszont mélyebb ismeretekkel nem rendelkeznek. A legtöbben az általános AI-eszközöket, mint például a ChatGPT-t ismerik és használják is, azonban specifikus számviteli technológiákról még csak nagyon kevesen hallottak. Ezek mellett az is kiderült, hogy a legnagyobb akadálynak a szakértői tudás hiányát gondolják, utána pedig az adatbiztonsági aggályok és a megfelelő képzés hiánya következik. Általánosságban pedig az mondható el, hogy a könyvelők többsége pozitívan áll a témához és nyitott az új technológiákra, látják az előnyeit, mint az időmegtakarítás és a hatékonyság növelése, viszont a hátrányaival is tisztában vannak. Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a könyvelők többsége nem fél attól, hogy az AI elveszi a munkáját. A legtöbben inkább úgy gondolják, hogy a szakma át fog alakulni, azonban megszűnni nem fog. Sokan úgy vélik, hogy a rutinfeladatok idővel automatizálódnak majd, a könyvelők pedig sokkal inkább tanácsadói és elemzői szerepet fognak betölteni. Továbbá az eredményekből az is kiderült, hogy nagy kereslet van gyakorlati képzések iránt, és sokan nagyon szívesen kipróbálnának AI-eszközöket, ha lenne ingyenes tesztelési lehetőség. A kutatás során az is kiderült, hogy bár Magyarország számos lépést tett már a digitalizáció irányába, azonban még mindig jelentős lemaradásban van az uniós átlaghoz képest. A kutatás során az is kiderült, hogy a magyar könyvelők átlagéletkora meglehetősen magas és sok szakmabeli közeledik a nyugdíjhoz, az utánpótlás azonban nem igazán mutatkozik meg a fiatalok körében. Ez pedig úgy vélem egy komoly kihívást jelent, hiszen a digitális átálláshoz olyan kompetenciákra lenne szüksége, amelyek a fiatalabb generációhoz közelebb állnak. Összességében pedig úgy vélem, hogy a magyar könyvelői szakma előtt álló legnagyobb akadály nem az AI technológiák kifejlesztése, hanem sokkal inkább a bizalom megteremtése és a megfelelő képzés biztosítása. A kutatásból tehát az is kiderült, hogy a könyvelők készen állnak a változásra, azonban ehhez megfelelő támogatásra lenne szükségük. Bízom benne, hogy a kutatás eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsék a könyvelők jelenlegi helyzetét, igényét és nézőpontját. Személy szerint nagy kíváncsisággal állok a jövő számvitele előtt, viszont mindenképpen úgy gondolom, hogy a jövő könyvelését az ember és a gép sikeres együttműködése fogja megvalósítani.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	felhőalapú könyvelés, gépi tanulás, könyvelés, könyvelés automatizálása, mesterséges intelligencia, OCR technológia
SWORD Depositor:	User Archive
Felhasználói azonosító szám (ID):	User Archive
Rekord készítés dátuma:	2026. Júl. 09. 11:09
Utolsó módosítás:	2026. Júl. 09. 11:09

Actions (login required)

Tétel nézet