Kása Zsófia (2025) A budapesti lakáspiaci mutatók alakulása a kormányzati lakáspolitikai intézkedések hatására 2014-2024 között. Menedzsment Kar (2025-)-.
|
PDF
Kása Zsófia_GMOB8C.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
|
PDF
Kása Zsófia_GMOB8C_biralatilap_alap_25_12_09.pdf Hozzáférés joga: Bizalmas dokumentum (bírálat) Download (83kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a budapesti lakáspiac 2014 és 2024 közötti alakulását vizsgálom, különös tekintettel arra, hogy a kormányzati lakáspolitikai intézkedések milyen módon befolyásolták a lakásárakat, a keresletet, a kínálatot és a lakáspiaci aktivitást. A kutatás aktualitását az adja, hogy a vizsgált időszak során a magyar lakáspolitika több, a piac működését érdemben befolyásoló programot vezetett be, amelyek hatásai mind a mai napig meghatározzák a fővárosi lakáspiaci viszonyokat. A kutatás központi célja annak feltárása volt, hogy az egyes támogatási és hitelezési programok milyen mértékben járultak hozzá a lakáspiaci kereslet növekedéséhez, hogyan változtatták meg a hitelfelvételi aktivitást, illetve hogy a kínálati oldal milyen ütemben tudott alkalmazkodni a megugró kereslethez. Elemzésem három hipotézisre épül: a budapesti árak gyorsabb növekedésére a vidéki térségekhez képest; a kedvezményes hitelek és kamatcsökkentések hitelbővítő hatására; valamint arra, hogy a kínálat késleltetve reagál a keresleti sokkokra. A módszertan szekunder statisztikai elemzésre épül, amelyben a KSH és az MNB lakáspiaci, hitelezési és makrogazdasági adatait dolgoztam fel. Leíró statisztikákat, idősor-elemzéseket, trendvizsgálatot, valamint összehasonlító elemzést alkalmaztam Budapest és a vidéki térségek között. A vizsgálat során nagy hangsúlyt helyeztem arra, hogy a támogatások hatását ne önmagukban, hanem a makrogazdasági környezet változásával együtt értékeljem. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a budapesti lakásárak a vizsgált tíz év során jóval gyorsabban emelkedtek, mint a vidéki térségekben, ami igazolta első hipotézisemet. A kedvezményes hitelek és az alacsony kamatkörnyezet egyértelműen növelték a hitelállományt és a lakáspiaci aktivitást, különösen a 2017-2021 közötti időszakban, ezzel megerősítve második hipotézisemet. A kínálati oldal reakciója ugyanakkor jóval lassabbnak bizonyult: az építési engedélyek és átadások száma csak késleltetve követte a keresleti emelkedést, ami harmadik hipotézisem helytállóságát támasztotta alá. Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakáspolitika a vizsgált időszakban elsősorban a kereslet ösztönzésére épült, miközben a kínálat rugalmassága korlátozott maradt. A támogatási programok hatása rövid távon élénkítette a piacot, hosszabb távon azonban hozzájárultak a lakásárak tartós emelkedéséhez és a megfizethetőség romlásához. A dolgozat eredményei rámutatnak arra, hogy a jövőben a fenntartható lakhatási viszonyok megteremtéséhez a keresletélénkítés mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kínálati oldal fejlesztésének is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | Budapest, gazdaságpolitika, lakásgazdálkodás, lakáshelyzet, lakáshitelezés, lakásstatisztika |
| SWORD Depositor: | User Archive |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | User Archive |
| Rekord készítés dátuma: | 2026. Júl. 09. 11:08 |
| Utolsó módosítás: | 2026. Júl. 09. 11:08 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |

